Két nagyon hasonló költemény két XX. századi magyar költőgéniusztól. Az egyik Tóth Árpád, aki a szépség zsoldosa volt, míg a másik a szenvedélyek költője, Szabó Lőrinc. Mindkét lírikus kapcsolható valamennyire a Várhoz. Az egyik itt élt a mai Táncsics Mihály utca 13. számú ház első emeletén, míg a másik szenvedélyesen szerette a Budát, illetve a Várnegyedet, „mikor a szemem lehúnyom, egyszerre Buda, egész Buda köröttem muzsikál” – írta egyik versében. Cikkünk címét a két impresszionista vers hasonlósága ihlette.

A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.

Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.

1470-ben a makfalvi Dósa-család sarjaként a székelyföldi Dálnokon látta meg a napvilágot Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki. Dózsa azonban végül a parasztsereg élén nem a balkáni törökök ellen, hanem saját urai ellen vezette hadait. Ma 510 éve halt kínhalált a lázadó seregek élére állt egykori végvári vitéz.

A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.

Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.

A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek

A magyar közélet legnevesebb színészdinasztiája kétségtelenül a Latabár-família volt. Már az 1830-as években játszottak Latabárok a magyar színpadokon,ugyanis Latabár Endre (1811-1873) miskolci színigazgató és színésznő felesége, Török Mária (1822-1895) voltak a színészdinasztia alapítói, de ma is mulattatja a közönséget a család legfiatalabb színész tagja, ifj. Latabár Kálmán fia, Latabár Árpád (1963).

Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.

"Ha egyáltalán lehet beszélni különleges budapesti utcai költészetről, ennek a költészetnek Zerkovitz volt a klasszikusa." – írta róla a költő, Ady Endre.

Idén is számtalan programlehetőség közül választhatunk országszerte május első napján, de kulturálisan talán ezen a napon is a legszélesebb kínálatot az I. kerület nyújtja a nagyérdemű közönségnek.

Dr. Papp Adrienn és Dr. Sudár Balázs kötetének bemutatójára 2025. április 24-én, csütörtökökön 16 órától kerül sor a BTM Vármúzeumban. A történelmileg is fontos és autentikus helyszínen a könyv szerzőivel B. Szabó János, történész beszélget majd. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el most szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

Az Országos Széchényi Könyvtár szeretettel várja az érdeklődőket a kötet keddi bemutatójára.

2025. május 4-ig lehet még megtekinteni a fővárosi ásatásokon - a Budapesti Történeti Múzeum régészei által – felfedezett és a BTM Vármúzeumban kiállított középkori régészeti leleteket. Most itt az utolsó lehetőség, hogy akiket érdekel a régészet – legyenek azok szakemberek, múltkedvelő laikusok vagy akár a történelem iránt kíváncsi gyerekek – azok közelről is megszemléljék a legutóbbi ásatási leletek legérdekesebb darabjait.

A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.

Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.

No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.

A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.

Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?

Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.

Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.

Budavárnak és Zentának több kapcsolódási pontja is van. Ezek közül az egyik hatszáz évnél is korábbra nyúlik vissza, és egy okirat tanúskodik róla, a Budavár-Zenta-Savoyai Jenő kapcsolat további izgalmas vetülete pedig egy szobor keletkezésének történetéből rajzolódik ki.

75 évvel ezelőtt, 1948. március 21-én, virágvasárnap szentelték újjá a Bécsi kapu téri evangélikus templomot. A dátumból kitalálható, hogy mindezt az tette szükségessé, hogy a II. világháborúban, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megrongálódott a templom, ami egy időre lehetetlenné tette, hogy ott alkalmakat tartsanak.

Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”

„Stancsics Mihály a censurának 15 hónapig szigorú fogságban sanyargatott vértanúja, kit nem a n. m. magyar kir. helytartótanács, de az erőszakos kormány fűzött rabbilincsre (amint gr. Zichy a censurae collegium elnöke kijelenté) nem szűnő éljen harsogások és tömérdek nép kíséretében diadallal vitetett a nemz. színházhoz, hol ekkor Bánk bán adatott” - írta a nevezetes napról a Hetilap 1848. március 17-i száma.
Idén Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniusz képeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. Ezt a munkásságot igyekezett tovább vinni Gerlóczy Gábor is, aki a nagybátyja nappalijában már 10 évesen sem tudta levenni a szemét a Magányos cédrusról. Ahogy megálltunk a Magyar Nemzeti Galériában látható Csontváry képek előtt, egy turistacsoport éppen a híres Galamb utcai lakásról hallgatott izgalmas történeteket az idegenvezetőtől. Ezekről kérdeztük mi is.

1838. március 13-án tört Pest-Budára a magyar főváros történetének legnagyobb árvize. A jégtorlódás miatt kialakult árvíz leghíresebb szereplője a Vörösmarty Mihály (1800-1855) által megírt „árvízi hajós” volt, akinek hőstetteivel feltehetően minden magyar ember már kisiskolás korában találkozik. De hogyan és miért is került szinte az egész akkori főváros - beleértve a Tabánt és a Vízivárost - víz alá és mekkora károk keletkeztek az árhullám levonulása után? Cikkünkben mindezekre választ kapnak.

A Várnegyed neves gimnáziumait bemutató filmsorozatunk legújabb, befejező részében a hazai középfokú oktatás élvonalába tartozó Toldy Ferenc Gimnáziumba kalauzoljuk el a nézőket. Az oktatók és az itt végzett diákok névsora is patinás, de a gazdag múlt és kulturális örökség mellett tekintélyt parancsol magának az iskola épülete is, amelyet a pincétől a Huszár-toronyig bejártunk.

Nos, a válasz egy fiatal házaspárhoz és egy nagy zeneszerzőhöz vezet bennünket és persze hova máshova, mint a Budavári Palotába. De hogy a csudába kapcsolódnak a fenti szereplők Buda egyik legforgalmasabb útjához? Erre a talányra adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, ami egy gyors és kényelmes időutazás.

Ha az ember egy álmosabb, hűvösebb hétvégén rácsavarodik picit a magyar filmtörténet két világháború közötti, akkoriban egyébként Európában is jegyzett és bemutatott alkotásaira, biztosan találkozni fog az egykori színészóriással, ma úgy mondanánk filmsztárral, Csortos Gyulával (1883-1945), aki éppen 140 évvel ezelőtt született és itt, a Budai Vár alján, az Attila úton élt.
Dallamos deep house és progresszív partival indul a 2023-as szezon az ország egyik legszebb táncparkettjén, a Halászbástyán. A Vár ikonikus helyszínére márciusban ezúttal Roy Rosenfeld érkezik, akit a műfaj kedvelői már jól ismernek.
A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain szórakozhat a közönség január 28-án. Az előadás a TRIP koncertszínházi sorozatának egyik szenzációja, a kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és a dalszerzője írták a dalokat.
A Savoyai terasz a Budai Vár egyik legszebb része, ahol nem csak nyáron pezseg az élet.

Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.