A Budavári Palotanegyed is helyet kapott az európai történelmi uralkodói központokat tömörítő szervezetben
A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek
A Hauszmann Alajos (1847-1926) által tervezett Budavári Királyi Palotát a századfordulóra elkészült pompája és a palota páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte.
A II. világháború utáni arisztokráciaellenes kommunista „népköztársasági” rezsimek politikai okokból szándékosan leszanálták, illetve elhanyagolták az egykori Budavári Palotát.
Azonban a háború utáni sanyarú és méltatlan félévszázad után az egykori pompáját - a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően - szép lassan visszanyerő Budavári Palotanegyed hamarosan újra egykori fényében tündököl majd. A rekonstrukciós munkákat számos nemzetközi elismerés és nívós szakmai díj követte az elmúlt években, most pedig Európai Királyi Rezidenciák Szövetsége teljes jogú tagjai közé választotta az újjászülető Budavári Palotanegyedet. Immáron - többek között - olyan rangos helyszínek között szerepel együtt az egykori királyi palota, mint az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP), illetve a spanyol Alhambra, valamint a Visztula partján fekvő lengyel királyi palota, a Wawel. Ez utóbbi két helyszín a Budavári Palotával együtt nyert egyébként felvételt a rangos királyi rezidenciákat tömörítő szövetségbe. Az 1995-ben alapított és folyamatosan bővülő Európai Királyi Rezidenciák szervezetének jelenleg 15 európai ország a tagja, összesen 32 palotával, illetve kastéllyal. Magyarországot eddig Gödöllői Királyi Kastély képviselte, így hatalmas elismerés, büszkeség és öröm, hogy immáron a Budavári Palotanegyedet is felvették a szervezet teljes jogú tagjai közé.
Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
