„A nyár az én szerelmem, érte égek…” – írta gyönyörű versében Kosztolányi
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) egykor itt – a háborúban sajnos lebombázott – Logodi utcai házban élt feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967), írói álnevén Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980). Ilyenkor nyaranta nagyon sokat jártak családostul budapesti strandokra, illetve a Balatonhoz is.
De kedvelt nyári helyszín volt a Dunakanyar is, ahol egy visegrádi szanatóriumban nyaraltak, de később Kosztolányi Nógrádverőcén, az alkotóházban is eltöltött néhány nyarat, legjobb barátjával, Karinthyval töltött néhány nyarat. Kosztolányi egyébként éppen itt, a kis dunakanyari kastélyban ismerte meg szeretőjét, Radákovich Máriát. Kosztolányi egyébként tényleg nagyon szerette a nyarat, a strandolást, fürdőzést, a napfürdőt és mindent, ami könnyebbé, szebbé és emlékezetesebbé tette ezt a rövid földi életet.
Kosztolányi Dezső: A Nyár
A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.
S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.
Zokogva már hülő keblére fekszem
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom...
A főképen jobb szélen Kosztolányi a Visegrád-Gizellatelepi strandon 1930-ban (Fortepan/ Magyar Bálint)
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
