A költészet napján rajtolt el a KorKép Feszt a Budavári Palotanegyedben
A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.
A rendezvényen “Ördögi AI?” címmel kerekasztal beszélgetést folytattunk Bertha Lívia filmrendezővel, Gazdik Kati szinkronrendezővel, Mezei Kitty színművésszel és Varga Rókus színművésszel, zenésszel.
Bertha Lívia alkotása a “Neumann János - A legpompásabb emberi elme” adta az apropóját annak a beszélgetésnek, ami a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és veszélyeket próbálta körbejárni. Egyrészről Neumann volt az első ember, aki A számítógép és az emberi agy című könyvében összehasonlította a számitógép és az emberi agy működését, másrészről az általa megalkotott klasszikus játékelmélet a számitástechnika, illetve az informatika egyik fundamentuma lett.
Neumann, az 1928-ban megjelent tanulmánya után a híres osztrák származású matematikus-közgazdásszal, Oskar Morgensternnel (1902-1977) közösen, 1944-ben az amerikai Princeton Egyetemen publikált könyvében, amely magyar fordításban a Játékelmélet és gazdasági viselkedés címet kapta, gyakorlatilag egy olyan interdiszciplináris tudományt alkotott meg, amely korát meghaladó módon túlmutatott minden addigi emberi gondolaton.
Így nem csoda, hogy időtálló tudományos megállapításait, eredményeit a mesterséges intelligencia-kutatás is felhasználja napjainkban.
Azt már tényleg csak érdekes adalékként írjuk, hogy Harsányi János (1920-2000) magyar származású közgazdász - aki egész életét annak szentelte, hogy a játékelmélet valóéletben történő alkalmazhatóságát bebizonyítsa, s a racionális társadalmi-gazdasági szituációkban kiszámítható stratégiai következtetéseket modellezze - 1994-ben Nobel-díjat kapott játékelméleti kutatásaiért, s az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon alkalmazott játékelméleti stratégia kidolgozásáért.
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy az ember milyen léptékben képes alkalmazkodni a technológia fejlődéséhez és vajon hogyan tudunk etikusan bánni a mesterséges intelligenciával, valamint, hogy az új „intelligenciának” milyen hatása lehet a különböző szakmákra, gondoljunk csak a grafikusokra, a fordítókra vagy éppen a szinkronszínészekre.
Az est zárásaképpen pedig vetítésre kerültek Bánki Zsófia rendező “Nem az én hibám” és “Keret nélkül” című rövidfilmjei is.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el június 28-án és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
