A költészet napján rajtolt el a KorKép Feszt a Budavári Palotanegyedben

A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.

A rendezvényen “Ördögi AI?” címmel kerekasztal beszélgetést folytattunk Bertha Lívia filmrendezővel, Gazdik Kati szinkronrendezővel, Mezei Kitty színművésszel és Varga Rókus színművésszel, zenésszel.

__wf_reserved_inherit
Bohár Imola, Gazdik Kati és Varga Rókus (Fotó: Szabó Dominik)

Bertha Lívia alkotása a “Neumann János – A legpompásabb emberi elme” adta az apropóját annak a beszélgetésnek, ami a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és veszélyeket próbálta körbejárni. Egyrészről Neumann volt az első ember, aki A számítógép és az emberi agy című könyvében összehasonlította a számitógép és az emberi agy működését, másrészről az általa megalkotott klasszikus játékelmélet a számitástechnika, illetve az informatika egyik fundamentuma lett.

Neumann, az 1928-ban megjelent tanulmánya után a híres osztrák származású matematikus-közgazdásszal, Oskar Morgensternnel (1902-1977) közösen, 1944-ben az amerikai Princeton Egyetemen publikált könyvében, amely magyar fordításban a Játékelmélet és gazdasági viselkedés címet kapta, gyakorlatilag egy olyan interdiszciplináris tudományt alkotott meg, amely korát meghaladó módon túlmutatott minden addigi emberi gondolaton.

Így nem csoda, hogy időtálló tudományos megállapításait, eredményeit a mesterséges intelligencia-kutatás is felhasználja napjainkban.

__wf_reserved_inherit
Bertha Lívia, filmrendező beszél a „legpompásabb elméről” (Fotó: Szabó Dominik)

Azt már tényleg csak érdekes adalékként írjuk, hogy Harsányi János (1920-2000) magyar származású közgazdász – aki egész életét annak szentelte, hogy a játékelmélet valóéletben történő alkalmazhatóságát bebizonyítsa, s a racionális társadalmi-gazdasági szituációkban kiszámítható stratégiai következtetéseket modellezze – 1994-ben Nobel-díjat kapott játékelméleti kutatásaiért, s az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon alkalmazott játékelméleti stratégia kidolgozásáért.

__wf_reserved_inherit
Lakatos Leonetta (Fotó: Szabó Dominik)

A beszélgetésen arról is szó esett, hogy az ember milyen léptékben képes alkalmazkodni a technológia fejlődéséhez és vajon hogyan tudunk etikusan bánni a mesterséges intelligenciával, valamint, hogy az új „intelligenciának” milyen hatása lehet a különböző szakmákra, gondoljunk csak a grafikusokra, a fordítókra vagy éppen a szinkronszínészekre.

Az est zárásaképpen pedig vetítésre kerültek Bánki Zsófia rendező “Nem az én hibám” és “Keret nélkül” című rövidfilmjei is.

__wf_reserved_inherit
„Érdekfeszítés” (Fotó: Szabó Dominik)

Kapcsolódó cikkeink

Egy beszélő ház: Az Úri utca 19.

Az Úri utca 19-es számú ház az egykori Szűk utca, később Balta köz és az egykori Olasz, majd Úri utca (Herrengasse) sarkán álló ház története sokkal többet rejt, mint azt első ránézésre gondolnánk.