Egy szent köti össze őket: Budavár és Capestrano
Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”
Ki volt Kapisztrán Szent János, és személye hogyan vált Budavár és Capestrano testvértelepülési kapcsolatának alapjává? – sorozatunk (amelynek első két részében az angliai Marlow-t és a muravidéki Lendvát mutattuk be) legújabb részében erre adjuk meg a választ.
Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban. Jogot tanult, nagy karrier állt előtte. Perugiában volt bíró, ragyogó állása birtokában eljegyzett egy nápolyi grófi családból való leányt, ám ekkor fordulat következett be az életében.
A Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Megkísérelte a szökést, de ismét elfogták; ekkor változott meg a lelke úgy, hogy később a megtérését látta benne.
Teljesen szakított a világgal, felbontotta az eljegyzést, s 1416-ban belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé – olvasható a Magyar Kurír cikkében, amelyből az is kiderül, hogy Kapisztrán János pápai tanácsadó és pápai legátus is volt, a magyar rendek pedig 1452-ben hívták először Magyarországra igét hirdetni.
Kapisztránnak meggyőződése volt, és ennek a nemzetközi színtéren is hangot adott, hogy a török veszedelem árnyékában Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője.
Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat, majd pedig elindult Magyarország felé. 1455 májusában Lendva közelében lépte át a határt, majd júliusban a győri országgyűlésen kapta meg III. Kallixtusz levelét, amelyben a pápa megbízta, hogy hirdesse meg a török elleni keresztes hadjáratot.
Valódi támogatást ehhez csak a magyar néptől és Hunyadi Jánostól kapott. A következő év júliusában, mikor már nyilvánvaló volt, hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik, 60 ezres sereg gyűlt össze. Valamennyi katona Kapisztrán János gyújtó szava és hite hatására indult hadba. Fontos tudni, hogy Kapisztránt barátság kötötte Hunyadi Jánoshoz, aki a nándorfehérvári diadalból (1456. július 21–22) hadi téren, míg Kapisztrán a lelki támogatás útján játszott vezető szerepet.
Miután II. Mohamed Európa elleni támadása Nándorfehérvárnál összeomlott, a török Magyarországról is távol maradt még mintegy hetven évig. Kapisztrán és Hunyadi is a harcterek járványának, a pestisnek lett az áldozata még a nagy diadal évében.
Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án, éppen 500 évvel az 1956-os forradalom kitörése előtt halt meg a Szerém vármegyei Újlakon található kolostorban. Itt is temették el, azonban sírhelyét 1717-ben feldúlták, testének nyoma veszett. 1690-ben avatták szentté.
Capestrano város polgármestere 1996-ban levélben kereste meg a Budavári Önkormányzatot, melyben javasolta testvérkapcsolat létesítését a két település között. A javaslat elfogadását követően 2001-ben a Nagy Gábor Tamás akkori polgármester által vezetett delegáció Capestranóban járt, ahol október 23-án együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, illetve Kapisztrán Szent János születésének 545. évfordulójáról.
Nyitókép: capestranodascoprire
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
