Egy szent köti össze őket: Budavár és Capestrano
Ha utunk a Rómától 160 kilométerre fekvő Capestranóba vezetne, és a település magyar vonatkozásáról nem tudnánk, a hangzása alapján akkor is jó eséllyel így asszociálnánk: Capestrano – Kapisztrán. Ha pedig Kapisztrán, akkor Kapisztrán tér, ha Kapisztrán tér, akkor Budavár, ahol Kapisztrán János szobra is áll, talapzatán ezzel a felirattal: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.”
Ki volt Kapisztrán Szent János, és személye hogyan vált Budavár és Capestrano testvértelepülési kapcsolatának alapjává? – sorozatunk (amelynek első két részében az angliai Marlow-t és a muravidéki Lendvát mutattuk be) legújabb részében erre adjuk meg a választ.
Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban. Jogot tanult, nagy karrier állt előtte. Perugiában volt bíró, ragyogó állása birtokában eljegyzett egy nápolyi grófi családból való leányt, ám ekkor fordulat következett be az életében.
A Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Megkísérelte a szökést, de ismét elfogták; ekkor változott meg a lelke úgy, hogy később a megtérését látta benne.
Teljesen szakított a világgal, felbontotta az eljegyzést, s 1416-ban belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé – olvasható a Magyar Kurír cikkében, amelyből az is kiderül, hogy Kapisztrán János pápai tanácsadó és pápai legátus is volt, a magyar rendek pedig 1452-ben hívták először Magyarországra igét hirdetni.
Kapisztránnak meggyőződése volt, és ennek a nemzetközi színtéren is hangot adott, hogy a török veszedelem árnyékában Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője.
Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat, majd pedig elindult Magyarország felé. 1455 májusában Lendva közelében lépte át a határt, majd júliusban a győri országgyűlésen kapta meg III. Kallixtusz levelét, amelyben a pápa megbízta, hogy hirdesse meg a török elleni keresztes hadjáratot.
Valódi támogatást ehhez csak a magyar néptől és Hunyadi Jánostól kapott. A következő év júliusában, mikor már nyilvánvaló volt, hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik, 60 ezres sereg gyűlt össze. Valamennyi katona Kapisztrán János gyújtó szava és hite hatására indult hadba. Fontos tudni, hogy Kapisztránt barátság kötötte Hunyadi Jánoshoz, aki a nándorfehérvári diadalból (1456. július 21–22) hadi téren, míg Kapisztrán a lelki támogatás útján játszott vezető szerepet.
Miután II. Mohamed Európa elleni támadása Nándorfehérvárnál összeomlott, a török Magyarországról is távol maradt még mintegy hetven évig. Kapisztrán és Hunyadi is a harcterek járványának, a pestisnek lett az áldozata még a nagy diadal évében.
Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án, éppen 500 évvel az 1956-os forradalom kitörése előtt halt meg a Szerém vármegyei Újlakon található kolostorban. Itt is temették el, azonban sírhelyét 1717-ben feldúlták, testének nyoma veszett. 1690-ben avatták szentté.
Capestrano város polgármestere 1996-ban levélben kereste meg a Budavári Önkormányzatot, melyben javasolta testvérkapcsolat létesítését a két település között. A javaslat elfogadását követően 2001-ben a Nagy Gábor Tamás akkori polgármester által vezetett delegáció Capestranóban járt, ahol október 23-án együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, illetve Kapisztrán Szent János születésének 545. évfordulójáról.
Nyitókép: capestranodascoprire
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.
Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
