Egy testvérváros Délvidéken és a „megörökölt” lovasszobor
Budavárnak és Zentának több kapcsolódási pontja is van. Ezek közül az egyik hatszáz évnél is korábbra nyúlik vissza, és egy okirat tanúskodik róla, a Budavár-Zenta-Savoyai Jenő kapcsolat további izgalmas vetülete pedig egy szobor keletkezésének történetéből rajzolódik ki.
A magyar-szerb határtól negyven kilométerre délre fekvő Zentának több kapcsolódási pontja is van Budavárral. Ezek közül a legrégebbi mintegy 650 évre nyúlik vissza: a Tisza jobb partján keletkezett Zenta falu 1367-ben a budai káptalan birtokaként szerepelt az okiratokban.
Ennél összetettebb alapját jelenti a testvérvárosi kapcsolatnak a török elleni harc, amelynek – több értelemben is – közös mementója áll a Budavári Palotanegyedben, Savoyai Jenő lovasszobrának formájában. Buda visszafoglalásának (1686. szeptember 2.) és a rendkívül véres ütközetben, a török ellenes szövetség számára győzelmet hozó zentai csata (1697. szeptember 11.) hadvezére is Savoyai Jenő volt.
A Budavár-Zenta-Savoyai hármas összefonódás további izgalmas és érdekes története bontakozik ki a szobor keletkezésének hátterében, amelyet megtalálunk a Köztérkép vonatkozó szócikkében. Ebből kiderül, hogy Savoyai Jenő szobrát Zenta város rendelte meg Róna Józseftől, azonban hiába hirdettek sorsjátékot is, nem tudták kifizetni. Először 1899-ben a tavaszi tárlat idején a Műcsarnok előtt állították ki talpazat nélkül. 1900-ban került mai helyére, a Palota elé. 1944–45-ben megsérült, 1968-ban lebontották. 1971-ben a restaurálás után újra felállították.
Önéletrajzi könyvében (Róna József: Egy magyar művész élete II. p. 657-658. Budapest, 1929.) az alkotó így emlékezik a felállítás körülményeiről:
„Egy napon Romy miniszteri tanácsos jött el műtermembe, s fényképeket kért szobrom minden alkatrészéről. [...] Egy idő mulva Hauszmann Alajos jött el hozzám, s az emlékmű méretei után érdeklődött. Egy szót sem szólt, hogy mi járatban van. Ő volt a vár uj építkezésének a tervezője és vezetője s ekkor már valami megvillant az agyamban. És álmokat szőttem... és azok valóra váltak!
Széll (Széll Kálmán miniszterelnök – a szerk.) referált a királynak az ügyről s a művészek kérelmét is előhozta. Őfelsége látni akarta a szobrot. (...) Amikor Széll ujra Bécsbe jött, megemlítette előtte a király, hogy emlékezete szerint a budai vár elé egy lovasszobrot terveztek.
– Igen, Felséged lovasszobrát! – mondotta Széll.
– Erre a koronázási domb van kiszemelve a pesti oldalon, – szólt a király. És ezen nem is akarok változtatni!...
Széll feszült figyelemmel hallgatott.
– A vár előtt nagyon jó helyen volna Savoyai Jenő szobra. Ez ellen senkinek sem lehet kifogása. Hisz ő volt az, aki Magyarországot a török járom alól felszabadította s egyébként is barátja volt a magyaroknak. Ezt én tudom a legjobban.
Széll meghajolt a király előtt.
– Erre már gondoltunk is és Hauszmann már rajzot is csinált hozzá (...)
– Hisz ez nagyszerű! És stílusban és méretben is megfelel. Mintha a művész ide tervezte volna. (...) Én megveszem az emlékművet...”
A testvérvárosi szerződést Zenta városi rangra emelésének 500 éves évfordulójának évében, 2006-ban írták alá a húszezer lelkes, magyar többségű bácskai településen.
A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy az angliai Marlow hogyan kapcsolódik Budavárhoz, ezután a muravidéki Lendva, a majd az olaszországi Capestrano következett a sorban.
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
A Múzeumok Éjszakáját 2002 óta rendezik meg Magyarországon is, s hagyományosan a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombati napon tartják. A rendezvény előnye, hogy egyetlen karszalag megvásárlásával minden programra jogosultak vagyunk, többek között a BTM Vármúzeum eseményeire is, ahol különleges előadások, koncertek, tárlatvezetések várják majd a múlt, illetve a múzeumok szerelmeseit este hat és éjjel kettő óra között.
Az 1820. június 9-én, tehát éppen ma 205 éve született Hunfalvy János itt élt a Várdombon a még életében róla elnevezett utcában. És nem is akármilyen házban, hanem a kerület egyik legszebb szecessziós villájában, a Hunfalvy-villában vagy más néven Ulpius-házban. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
