Éppen 35 éve látogatott hazánkba, George W. H. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.
De Ő volt az az amerikai politikus, aki a Szovjetunió összeomlása után a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítését, valamint a Varsói Szerződés megszüntetését.
George Herbert Walker Bush már 1983-ban, Ronald Reagan alelnökeként is járt Magyarországon és természetesen a Budai Várban is látogatást tett.
Azonban ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt, tehát nem leendő és nem exelnökként, hanem az USA elnökeként látogatott Magyarországra. Bush 1989. júliusi, egy héttel Kádár János halála utáni látogatása szimbolikus jelentőségű volt és több emlékezetes pillanata volt, amiért a magyar emberek megszerették a hivatalban lévő amerikai elnököt. Az egyik ilyen híressé vált momentum volt, amikor az amerikai elnök visszautasította, hogy a nyári esőtől védve ernyőt tartsanak fölé beszéde közben:
Köszönöm, de erre nincs szükségem.
A másik rokonszenves gesztus pedig az volt, amikor egyértelműen nem megrendezett, teátrális módon, az egész stábja megrökönyödésére, ugyanakkor meglehetősen látványosan széttépte a számára előkészített, előre megírt elnöki beszédet és inkább őszintén, sallangmentesen, rögtönzött beszédben szólt a magyar emberekhez.
Hadd beszéljek szívből és szabadon!
- mondta a Kossuth téren összegyűlt tömegnek.
Bush 1993-ig hivatalban volt, őt Bill Clinton követte az USA elnöki székében. Később, 2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, végül 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 évesen.
A magyar kormány 2020 szeptemberében - a kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulójának alkalmából - jelentette be, hogy a volt amerikai elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren, amelynek szoboravató ünnepségét - 1956-ra emlékezve - szimbolikusan október 23-án tartották meg.
(A főképen 1989. július 12-én George W. H. Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush diákokkal találkozik a Budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos)
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
