Éppen 50 éves volt a Budavári Evangélikus Egyházközség temploma, amikor az ostromban földig omlott a hozzá tartozó iskola és a parókia. Lelkészek, vallástanárok és az egyházfi a családjával a belövések áldozatai lettek – olvasható a gyülekezet honlapján található leírásból, amelyből az is kiderül, hogy a templomot eltaláló bomba éppen az oltártér előtt robbant. Ennek következtében semmivé lett az oltár, beszakadt az apszis (félkör alakú, félkupolával fedett tér – a szerk.) mennyezete, az oldalkarzatok leszakadtak a szószékkel együtt, a padok szétroncsolódtak.
Az oltárkép és az orgona megsemmisült. A torony falazata és tetőzete is semmivé lett, csak a toronykereszt fénylett a csúcson szinte sértetlenül.
A világháború befejeztével az épületet próbálták a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani, aminek első lépéseként szobák egybenyitásával kialakították a jelenlegi kápolna helyét, ami a templom Táncsics utca felőli részében található a mai napig. A teljes felújítás Friedrich Lóránt és ifj. Bretz Gyula tervei alapján zajlott.
A bombázásban súlyosan megsérült, korábban két-két lány és fiú osztállyal működő, négyosztályos iskola épületét azonban nem hozták helyre.
Mivel pedig az akkori hatalom az egyházi iskolákat államosította, a budavári evangélikusok esetében gyakorlatilag csak romok kerültek állami tulajdonba.
A törmeléket eltakarították, az egykori intézmény épületének nyomát ma abban fedezhetjük fel, hogy a Fortuna utca és a Bécsi kapu tér találkozásánál szokatlanul széles a járda, mintegy megmutatva az utókornak az egykori iskola helyét.
Az 1948. március 21-én megtartott újjászentelésen az az Ordass Lajos püspök hirdette az igét, akit, miután kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, 1948 szeptemberében koholt vádak alapján letartóztattak, és egy koncepciós per keretében két év fegyházra és további öt évi hivatalvesztésre ítélték.
Nyitókép: Fortepan / Military Museum of Southern New England
