1867-ben ezen a napon, június 8-án, Medárd-napján koronázták meg Erzsébet királynét és Ferenc Józsefet a többség által csak Mátyás-templomnak nevezett Budavári Nagyboldogasszony templomban, s egész napos népünnepély kezdődött a Várban, illetve a Vérmezőn. Fontos közjogi aktus volt, hogy a szabadságharc emigrációba kényszerült vezetői is amnesztiát kaptak.
Az ember alig ismer rá a mai Batthányi tér környékére. Pedig 233 éve Mária Terézia unokájaként és a „kalapos király” néven ismert II. József utódjaként, illetve a Habsburg–Lotaringiai-ház főhercegeként a firenzei születésű Ferenc József Károlyt (1768-1835) I. Ferenc néven a budavári egykori Szombatpiac helyén, a mai Kapisztrán téren koronázták magyar királlyá, s ugyanekkor, 1792. június 6-án tette le a Vízivárosban a királyi esküt.
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
„Tegnap éjjel még esett, májusban… de reggelre ébredve észrevesszük, hogy életünk új kikötőbe érkezett. Pitymallatkor partra szállunk, s szemdörzsölve észleljük, hogy idegen városban kötöttünk ki, ahol a nők és a férfiak másképpen öltöznek, az utcákon változott, kissé keleties élet zajlik, s különös, fehér félhold úszik az égen. Júniusi reggeleken, mikor a város még az első hőség fátylaiba burkoltan piheg, kibámulok a Lánchídon áthaladó társaskocsi ablakán át a Dunára, amely valahogy elemibb most, mint tegnap volt, áradóbb és kegyetlenebb. Tegnap még úgy tudtam, hogy Göd felé halad; ma eszembe jut, hogy a tenger felé is halad…”- így írt Márai Sándor a nyár első hónapjáról, melynek érkezésével már jól tudjuk: elérkezett a nyár is.
Ilyenkor nyár elején, amikor a hosszú tél, s a tavasz szokásosnál is lassabb ébredése után újra a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk; de még június legelső napján, a budai parkokban madárdal kíséretében csiklandozza arcunkat az ágak között átszűrődő, bújócskázó napsugár pupillánkba hatoló, tündöklő fénye; ilyenkor ébred meg az ember lelkében az érzés, hogy az élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
Álom az államban - mondhatnánk. Az evangélikus lelkész a vészkorszakban zsidó gyermekek százait mentette meg a biztos haláltól. Majd a háború után a háborúban elvérzett országban alapított egy várost a legelesettebbeknek: a gyereknek. Ez volt az úgynevezett Örömváros vagy más néven Gaudiopolis. Otthon melege nélkül maradt árvákat nevelt emberségre egy borzalmas és embertelen világban. Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, mi magunk is többször írtunk munkásságáról, de ahányszor csak alkalmunk lesz rá, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az ilyen szentemberek minden időben példával szolgálnak mindannyiunk számára.
Eredetileg hazánk legnagyobb barokk hangszerének, Budavár Bach-orgonájának a megépítése inspirálta a szervezőket, s hívta életre a fesztivált. Természetesen idén is a Bécsi kapu téri Budavári Evangélikus Templom ad otthont a német zeneszerző tiszteletére megrendezett kulturális eseménynek. A rendezvény fővédnöke Dr. Fabiny Tamás, evangélikus püspök, a belépés pedig díjtalan.
„Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:/egy ködbe olvadt álom és való,/ha hullt a hó az égből, porcukor volt/s a porcukor az abroszon a hó." – írta Kosztolányi Dezső Gyerekkor című versében. De vajon honnan ered a gyerekek ünnepe, a gyereknap? Hol és mikor tartották az elsőt? A cikkünkben erre is választ kapnak, s persze arra is, hogy miért érdemes ma a Budai Várba látogatni!
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Szeptember 2-án, szombaton 19 órától Gyémánt Bálint és Oláh Krisztián fergeteges közös koncertjére invitál a Budavári Palotanegyed új ékkövében nyílt Pasha Café.
Augusztus 18-20. között ahogy azt már megszokhattuk, az államalapítás ünnepe alkalmából három napos rendezvénysorozattal várják az érdeklődőket Budapest több helyszínén. Az eseményekből a Budavári Palotanegyed is oroszlánrészt vállal, és ezen a héten még inkább érdemes lesz a környékre látogatni.
Séta, mozi, huszárruhás rézfúvósok és majdnem kutyavásár is lesz Budán a hétvégén.
A képzőművészet és a bor jó párost alkot: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Magyar Nemzeti Galériában idén júliusban már tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Borszerda esteket, amelyek során minden szerdán más és más borászat képviselteti magát Magyarország legváltozatosabb régióiból. A múzeum alighanem legnépszerűbb nyári eseménysorozata idén is változatos, rendhagyó esti programokkal várja a kultúra és a finom italok rajongóit.
A Múzeumok Éjszakája az ország legnépszerűbb nyári kulturális programja, amely évről évre több és több érdeklődőt vonz. Különleges varázsa van annak, ha az ember a hagyományos nyitvatartási időn túl, zárás után fedezheti fel Magyarország múzeumait és gyűjteményeit. Ilyenkor valóban életre kelnek a műalkotások és a kulturális intézmények is igyekeznek a tematikus programjaikkal feledhetetlenné tenni a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső hétvégét. 2023-ban ráadásul pont június 24-re, tehát Szent Iván éjjelére esik a Múzeumok Éjszakája, amelynek idei nagykövete a Kossuth-díjjal is kitüntetett operaénekesnő, Miklósa Erika.
Második alkalommal rendezik meg a Lengyel Nyár programsorozatot a Magyarországon élő lengyel közösségek. Mint mondják, a legfontosabb céljuk, hogy bemutassák színes kultúrájukat a magyar közönségnek, és erősítsék a már sok próbát kiállt lengyel-magyar barátságot.
Az Attila úti kézműves látványpékségben, minőségi és adalékanyag-mentes alapanyagokból készülnek a vadkovászos kenyerek és az egészséges pékáruk. És bár tudjuk, hogy a 16 órán át készülő kenyér nem annyiba kerül, mint a tömegben gyártott „társai”, de nem is olyan az íze. Nagyon nem!
Az ember elsősorban nem azért ül be egy kávézóba, hogy koffeint vegyen magához, hanem azért, hogy a kávézóban ülve vegye magához a koffeint. No meg persze minden mást, süteményt, szendvicset, ami a kávézás élményét még teljesebbé teszi. Ezt kaptuk meg a Budai Várban, a parányi 4minutes kávézóban is.
Szinte alig van olyan hely, amely még képes megidézni a Tabán egykori legendás hangulatát. Ahol újra magad előtt láthatod a hajdani utcákat és azok lakóit, ahol megelevenednek a régi fotók, a fényképekről ránk mosolygó karakterek mai alteregói: járnak, beszélgetnek, nevetnek. Pontosan úgy, ahogyan az egykori tabániak, azok az emberek, akik már nincsennek itt. Kevés ilyen időutazásos hely létezik a Tabánban, de az Asztalka pont ilyen. Gasztromán sorozatunk új cikke róluk szól.
Az eredetileg itt álló, 1944-ben elpusztult klasszicista épületet a méltán híres építész, Ybl Miklós tervezte gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára. A ’20-as években a báró hatvani Hatvany család vásárolta meg, azonban ’44-ben bombatalálatot kapott, majd lebontották. Az épület ma újra eredeti pompájában tündököl, melyben a Batthyány Alapítvány és az Aranybástya étterem kapott helyet.
A Budavári Gasztromán cikksorozatunkban felkeressük a Várkerület vendéglátóhelyeit. Megmutatjuk, hogy hova érdemes beülni egy jó menüre, egy romantikus vacsorára, néhány hűsítő koktélra, esetleg csak egy finom kávéra. I. kerületi gasztrotúránk első állomása a Marischka volt, amely a Budai Várhegy tövében, a Vérmezővel szemben található a Bugát lépcső és az Attila út sarkán, és ami 2021 ősze óta várja vendégeit.
1867-ben ezen a napon, június 8-án, Medárd-napján koronázták meg Erzsébet királynét és Ferenc Józsefet a többség által csak Mátyás-templomnak nevezett Budavári Nagyboldogasszony templomban, s egész napos népünnepély kezdődött a Várban, illetve a Vérmezőn. Fontos közjogi aktus volt, hogy a szabadságharc emigrációba kényszerült vezetői is amnesztiát kaptak.
Az ember alig ismer rá a mai Batthányi tér környékére. Pedig 233 éve Mária Terézia unokájaként és a „kalapos király” néven ismert II. József utódjaként, illetve a Habsburg–Lotaringiai-ház főhercegeként a firenzei születésű Ferenc József Károlyt (1768-1835) I. Ferenc néven a budavári egykori Szombatpiac helyén, a mai Kapisztrán téren koronázták magyar királlyá, s ugyanekkor, 1792. június 6-án tette le a Vízivárosban a királyi esküt.
„Tegnap éjjel még esett, májusban… de reggelre ébredve észrevesszük, hogy életünk új kikötőbe érkezett. Pitymallatkor partra szállunk, s szemdörzsölve észleljük, hogy idegen városban kötöttünk ki, ahol a nők és a férfiak másképpen öltöznek, az utcákon változott, kissé keleties élet zajlik, s különös, fehér félhold úszik az égen. Júniusi reggeleken, mikor a város még az első hőség fátylaiba burkoltan piheg, kibámulok a Lánchídon áthaladó társaskocsi ablakán át a Dunára, amely valahogy elemibb most, mint tegnap volt, áradóbb és kegyetlenebb. Tegnap még úgy tudtam, hogy Göd felé halad; ma eszembe jut, hogy a tenger felé is halad…”- így írt Márai Sándor a nyár első hónapjáról, melynek érkezésével már jól tudjuk: elérkezett a nyár is.
Ilyenkor nyár elején, amikor a hosszú tél, s a tavasz szokásosnál is lassabb ébredése után újra a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk; de még június legelső napján, a budai parkokban madárdal kíséretében csiklandozza arcunkat az ágak között átszűrődő, bújócskázó napsugár pupillánkba hatoló, tündöklő fénye; ilyenkor ébred meg az ember lelkében az érzés, hogy az élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
Álom az államban - mondhatnánk. Az evangélikus lelkész a vészkorszakban zsidó gyermekek százait mentette meg a biztos haláltól. Majd a háború után a háborúban elvérzett országban alapított egy várost a legelesettebbeknek: a gyereknek. Ez volt az úgynevezett Örömváros vagy más néven Gaudiopolis. Otthon melege nélkül maradt árvákat nevelt emberségre egy borzalmas és embertelen világban. Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, mi magunk is többször írtunk munkásságáról, de ahányszor csak alkalmunk lesz rá, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az ilyen szentemberek minden időben példával szolgálnak mindannyiunk számára.
Eredetileg hazánk legnagyobb barokk hangszerének, Budavár Bach-orgonájának a megépítése inspirálta a szervezőket, s hívta életre a fesztivált. Természetesen idén is a Bécsi kapu téri Budavári Evangélikus Templom ad otthont a német zeneszerző tiszteletére megrendezett kulturális eseménynek. A rendezvény fővédnöke Dr. Fabiny Tamás, evangélikus püspök, a belépés pedig díjtalan.
A pszichoanalízis magyar úttörőjét, az úgynevezett „Budapesti Pszichoanalitikus Iskola” és a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület alapítóját ma is a mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer egyik legjelentősebb képviselőjének tartják szerte a világon. Kevesen tudják, de Ferenczi a pszichoanalízis első egyetemi tanára volt az egész világon. A pszichoanalízis legjelesebb magyar képviselője éppen ezen a napon, 1933. május 22-én halt meg Budapesten.
Éppen ma 176 éve történt Budavár visszavétele, amikor is a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) visszafoglalta - a május elejétől tartó, közel háromhetes ostrom után - Budát az osztrák csapatoktól. Nem véletlen, hogy 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja. Dicsőség a hősöknek!
No, nem mostanában, hanem 1578. május 19-én. A krónikája szerint az éjszakai viharban villám csapott a budai vár úgynevezett „czímertornyába”. A pusztítás erejére jellemző, hogy több ezer ártatlan ember veszítette életét a robbanásban, a szerencsétlenségnek egyes feljegyzések szerint kétezer, míg más leírások szerint hatezer halálos áldozata volt. A korabeli leírások szerint még a pesti oldalon jó messzire található Rákos-mezejére is sűrű por szállt.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine együttműködésével létrejött Mátyás-templom exkluzív elnevezésű tematikus séta számunkra az egyik legérdekesebbnek ígérkezett a jelenleg elérhető budavári sétakínálatok közül. Spoilerezünk: nem csalódtunk!
A klasszikus zenét az elektronikus ritmusokkal ötvöző francia dj a Historical Tales következő nagyágyúja, akit felhoz a Budai Vár exkluzív helyszínére, és nagy valószínűség szerint ezzel be is durrantják a nyári szezont. Igazi csemege minden tekintetben: a műfaj kedvelőinek nem csak a fülük számíthat gyönyörökkel teli estére, hanem a szemük is, a látvány ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján pazar lesz.
Budapesten egyre népszerűbbek a különböző tematikájú vezetett séták. Ezúttal azonban a spontán felfedezés izgalmának lehetősége csiklandozta a képzeletünket, amit azzal kívántunk valósággá formálni, hogy remélt élmények és hangulatok nyomába eredve, különösebb tervezgetés nélkül várbeli és várkörnyéki kocsmákat keresünk fel. Spoiler: sikerrel jártunk.
Dallamos deep house és progresszív partival indul a 2023-as szezon az ország egyik legszebb táncparkettjén, a Halászbástyán. A Vár ikonikus helyszínére márciusban ezúttal Roy Rosenfeld érkezik, akit a műfaj kedvelői már jól ismernek.
A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain szórakozhat a közönség január 28-án. Az előadás a TRIP koncertszínházi sorozatának egyik szenzációja, a kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és a dalszerzője írták a dalokat.
A Savoyai terasz a Budai Vár egyik legszebb része, ahol nem csak nyáron pezseg az élet.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.
