Gróf széki Teleki Pál (1879-1941) édesanyja Muráty Irén, gazdag görög kereskedő család és Teleki Géza (1843-1913) egykori belügyminiszter gyermekeként látta meg a napvilágot 1879. november 1-én, Budapesten. 1897-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd jogi, társadalomtudományi, földrajzi- és agrártanulmányokat folytatott, majd 1903-ban az államtudományok doktorává avatták. A tudományos pályáról fokozatosan lépett a politika színpadára, ahol kétszer is betöltötte a miniszterelnöki szerepet. Mindkét miniszterelnöksége válságos időpontban került sor, az első a trianoni békediktátum ratifikálása után került sor, a romba dőlt magyar államiság újjászervezésének monstre feladatával.
A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf Teleki Pál ma délután hat órakor kihallgatáson volt a kormányzó Őfőméltóságánál. A kihallgatás folyamán Őfőméltósága megbízta Teleki Pál grófot, hogy a válság megoldása ügyében a kormányzópárt vezető tagjaival tárgyalásokba bocsátkozzék. A tárgyalások ma megkezdődtek és holnap délelőtt fognak folytatódni.
– írta meg a Pesti Napló 1920. július 16-án.
Érdekes adalék, hogy a József főhercegi palota Hauszmann Alajos tervei alapján, illetve Korb Flóris és Giergl Kálmán munkájának eredményeként valósult meg a Budai Várban. Az épület bokrétaünnepét 1893-ban tartották, s a Szent György tér nyugati oldalán állt historikus stílusú épület az eredetileg ennek a helyén álló copf stílusú Teleki-palota átalakításával épült meg, amelyet még gróf Teleki József – Teleki Pál egyik felmenője – építtetett Anton Fisches pozsonyi építőmesterrel 1789-ben.
Végül 1920. július 25-én a kormányzó miniszterelnökké nevezte ki a fiatal politikust, azonban IV. Károly király visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről. Ugyanis ekkoriban a katolikus politikusok, katonatisztek jellemzően legitimisták voltak, míg a protestánsok inkább az uralkodó nélküli kormányzóság mellett álltak ki. Ezt a kettőséget nem tudta magában feloldani Teleki, ezért inkább önként távozott a bársonyszékből.
Első kormányzásának egyik máig leginkább ellentmondásosabb kérdése a zártszám, vagyis a numerus clausus, azaz az 1920. évi XXV. törvény elfogadása volt, amely a magyar felsőoktatásban tanulók felvételi arányát immáron nem felekezeti alapon, hanem nemzetiséghez tartozás alapján korlátozta a felsőoktatásban. A törvény szövege szerint a felvételizők szellemi képessége mellett
arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.
Ezzel a passzussal a törvény elsősorban a zsidóságot korlátozta leginkább, amelyet az addigi joggyakorlattól eltérően felekezet helyett nemzetiségként kezelt.
Ezután ismét a tudományos élet irányába orientálódott: a budapesti egyetem professzoraként dékán volt a közgazdaság-tudományi karon, majd rektor lett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. S, mint hithű katolikust a kormányzó őt nevezte ki főcserkésznek is. Ebben a tisztségében szervezte meg 1933-ban a IV. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn, ahol 30 000 cserkész táborozott a világ minden tájáról. Nem mellesleg egyik motorja volt az 1938-ban Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is.
Aztán a két világháború közötti revizionista politika egyik sajnálatos következményeként a háborúba mindinkább belesodródó Magyarország ismételten megválasztott miniszterelnökeként tevékenykedett.
Teleki Pál gróf még a héten beköltözik a Sándor-palota miniszterelnöki lakásába. Elfoglalja azt a hat szobát, amelyben a mindenkori miniszterelnök lakik és otthagyja a József-téri kis empire palotát, ahol eddig élt. Kétemeletes, idő marta, de történelmi múltú a Teleki-palota. A József-tér 7. alatt van, a Harmincad utca sarkán. TelekiPál lakása a szó legnemesebb értelmében történelmi levegőjű. A képek, a bútorok, a szőnyegek, az apró csecsebecsék, valahogy a régi Erdély levegőjét varázsolják a budapesti József-térre.
– írta meg a Hétfő Reggel 1939. február 20-án.
Az is kétségtelen tény, hogy 1939. IV. törvényt, azaz a II. zsidótörvényt már az ő második kormányzása alatt fogadta el a parlament, s 1940. november 20-án a hazánk csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Az is tény, hogy Teleki próbálta a nácik előre nyomulását hátráltatni azzal, hogy nem engedélyezte számukra a magyar vasútvonalak használatát, illetve a magyar határt is megnyitotta a lengyel menekültek előtt, s a magyar diplomácia 1940. december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával.
A jugoszláv belső puccs után azonban Hitler követelte a magyar területen történő áthaladást a német csapatok számára. Teleki erkölcsi dilemmába került: vagy tartja magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében vagy nyíltan Hitler oldalára áll. Amit biztosan tudunk, hogy 1941 április 3 án holtan találták Teleki miniszterelnököt itt a Várban, a Sándor-palotában. Búcsúlevele Horthy Miklóshoz így szól:
Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.
Nem tartottalak vissza.
Bűnös vagyok. Teleki Pál
1941. ápr. 3.
