Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
A mai Savoyai Terasz az egykori Várkert már akkor is a legszebb panorámát nyújtotta a budavári Királyi Palota csodálatos Habsburg-lépcsőjéről. Ez a rész – néhány kivételes ünnepnapot leszámítva - mindig is teljesen el volt zárva a külvilágtól, hiszen itt játszottak az uralkodópár gyermekei, s maga a király, illetve a királyné is gyakorta itt sétált, s jó idő esetén itt fogadták a hivatalos vendégeket, küldötteket. A sokak által egykori Várkertnek hitt, s a Várhegy lábához - Ybl Miklós tervei alapján megálmodott neoreneszánsz - épület csak 1875-1883 között épült magának a Várkertnek a Duna felőli lezárásaképpen, benne utcai üzleteket magában foglaló árkádsorral, ha úgy tetszik bazárral.
A Tanácsköztársaság alatt azonban teljesen megnyitották a Várkertet, a főhercegi palotába a Vörös Őrség fészkelte be magát, majd a kommün bukása után, 1919. augusztus közepétől a magyar királyi palota különböző szárnyaiba az antant katonai missziójának különböző nemzetiségű csoportjai szállásolták el magukat. Mindenesetre a Tanácsköztársaság szimbolikus lépésének tekinthetjük, hogy megbízottjai a munkások számára megnyitották az addig mindenki elől elzárt fővárosi kerteket és parkokat, köztük a Várkertet. Ezzel a lépéssel is megfelelve a kommunisztikus eszméknek, ideológiai eszményeknek. Ez azonban sem a növényeknek, sem a parknak nem tett túl jót, ugyanis a Várkertbe özönlő tömeg nem csak az uralkodói jelképeket, de a növénykülönlegességeket sem kímélte. Aztán Horthy és különítményesei elsöpörték Kun Béláék rémuralmát.
A kormány felkért, hogy a királyi várpalotában lakjam. El kellett ismernem ennek a kívánságnak az indokait, mert a kormányzó kabinetirodája és katonai irodája, melyek a nagy ügyfélforgalmat lebonyolították, úgyszintén a testőrség igen sok helyiséget igényelt
-írta meg Horthy emlékirataiban
Az egykori filmhíradó tudósítása szerint, 1925. július 14-i képsorokon már a látogatók előtt megnyílt parkot láthatjuk. Különlegesek az alábbi 100 éves képsorok, hiszen itt még megvolt az impozáns Habsburg-lépcső is, de nézzék csak 2 perc 48 másodperctől:
1910-ben éppen ezen a napon, augusztus 21-én - 75 évesen - hunyt el a XIX. századi magyar romantikus festészet európai rangú művésze, s a hazai historikus festészet egyik legkiválóbb alakja. Budavári kötödése nem csak abban merül ki, hogy festményeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, hanem a Mátyás-templom belsejét is többek között az munkájának gyümölcse, s Ferenc József budavári megkoronázását is több képén megfestette.
A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!
A magyar könnyűzene ikonikus fővárosi helyszínén, az I. kerületi Tabánban idén is a magyar pop- és rocktörténet egykori nagyágyúi hozzák el a több napon át tartó fesztiválhangulatot. A Szent István Naphoz kapcsolódó Retro Tabán koncertsorozat még ma és holnap is igazi hazai legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A nosztalgikus életérzés, illetve a retró élmény biztosan garantált!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
