Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

A mai Savoyai Terasz az egykori Várkert már akkor is a legszebb panorámát nyújtotta a budavári Királyi Palota csodálatos Habsburg-lépcsőjéről. Ez a rész – néhány kivételes ünnepnapot leszámítva – mindig is teljesen el volt zárva a külvilágtól, hiszen itt játszottak az uralkodópár gyermekei, s maga a király, illetve a királyné is gyakorta itt sétált, s jó idő esetén itt fogadták a hivatalos vendégeket, küldötteket. A sokak által egykori Várkertnek hitt, s a Várhegy lábához – Ybl Miklós tervei alapján megálmodott neoreneszánsz – épület csak 1875-1883 között épült magának a Várkertnek a Duna felőli lezárásaképpen, benne utcai üzleteket magában foglaló árkádsorral, ha úgy tetszik bazárral.

__wf_reserved_inherit
Az egykori Várkert (Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

A Tanácsköztársaság alatt azonban teljesen megnyitották a Várkertet, a főhercegi palotába a Vörös Őrség fészkelte be magát, majd a kommün bukása után, 1919. augusztus közepétől a magyar királyi palota különböző szárnyaiba az antant katonai missziójának különböző nemzetiségű csoportjai szállásolták el magukat. Mindenesetre a Tanácsköztársaság szimbolikus lépésének tekinthetjük, hogy megbízottjai a munkások számára megnyitották az addig mindenki elől elzárt fővárosi kerteket és parkokat, köztük a Várkertet. Ezzel a lépéssel is megfelelve a kommunisztikus eszméknek, ideológiai eszményeknek. Ez azonban sem a növényeknek, sem a parknak nem tett túl jót, ugyanis a Várkertbe özönlő tömeg nem csak az uralkodói jelképeket, de a növénykülönlegességeket sem kímélte. Aztán Horthy és különítményesei elsöpörték Kun Béláék rémuralmát.

A kormány felkért, hogy a királyi várpalotában lakjam. El kellett ismernem ennek a kívánságnak az indokait, mert a kormányzó kabinetirodája és katonai irodája, melyek a nagy ügyfélforgalmat lebonyolították, úgyszintén a testőrség igen sok helyiséget igényelt

-írta meg Horthy emlékirataiban

__wf_reserved_inherit
A Várkert Savoyai Jenő lovasszobrával (Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

Az egykori filmhíradó tudósítása szerint, 1925. július 14-i képsorokon már a látogatók előtt megnyílt parkot láthatjuk. Különlegesek az alábbi 100 éves képsorok, hiszen itt még megvolt az impozáns Habsburg-lépcső is, de nézzék csak 2 perc 48 másodperctől:

__wf_reserved_inherit
A Habsburg-lépcső romjai 1945-ben (Fotó: Fortepan/60137)

__wf_reserved_inherit
A Habsburg-lépcső romjai 1947-ben (Fotó: Fortepan/266128)

Kapcsolódó cikkeink

Van-e túlturizmus a budai Várnegyedben?

A turizmussal kapcsolatban nekünk mindig az a Szent Ambrusnak tulajdonított középkori latin bölcsesség jut eszünkbe, ami úgy szól, hogy „Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak!”.