
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
A mai Savoyai Terasz az egykori Várkert már akkor is a legszebb panorámát nyújtotta a budavári Királyi Palota csodálatos Habsburg-lépcsőjéről. Ez a rész – néhány kivételes ünnepnapot leszámítva - mindig is teljesen el volt zárva a külvilágtól, hiszen itt játszottak az uralkodópár gyermekei, s maga a király, illetve a királyné is gyakorta itt sétált, s jó idő esetén itt fogadták a hivatalos vendégeket, küldötteket. A sokak által egykori Várkertnek hitt, s a Várhegy lábához - Ybl Miklós tervei alapján megálmodott neoreneszánsz - épület csak 1875-1883 között épült magának a Várkertnek a Duna felőli lezárásaképpen, benne utcai üzleteket magában foglaló árkádsorral, ha úgy tetszik bazárral.

A Tanácsköztársaság alatt azonban teljesen megnyitották a Várkertet, a főhercegi palotába a Vörös Őrség fészkelte be magát, majd a kommün bukása után, 1919. augusztus közepétől a magyar királyi palota különböző szárnyaiba az antant katonai missziójának különböző nemzetiségű csoportjai szállásolták el magukat. Mindenesetre a Tanácsköztársaság szimbolikus lépésének tekinthetjük, hogy megbízottjai a munkások számára megnyitották az addig mindenki elől elzárt fővárosi kerteket és parkokat, köztük a Várkertet. Ezzel a lépéssel is megfelelve a kommunisztikus eszméknek, ideológiai eszményeknek. Ez azonban sem a növényeknek, sem a parknak nem tett túl jót, ugyanis a Várkertbe özönlő tömeg nem csak az uralkodói jelképeket, de a növénykülönlegességeket sem kímélte. Aztán Horthy és különítményesei elsöpörték Kun Béláék rémuralmát.
A kormány felkért, hogy a királyi várpalotában lakjam. El kellett ismernem ennek a kívánságnak az indokait, mert a kormányzó kabinetirodája és katonai irodája, melyek a nagy ügyfélforgalmat lebonyolították, úgyszintén a testőrség igen sok helyiséget igényelt
-írta meg Horthy emlékirataiban

Az egykori filmhíradó tudósítása szerint, 1925. július 14-i képsorokon már a látogatók előtt megnyílt parkot láthatjuk. Különlegesek az alábbi 100 éves képsorok, hiszen itt még megvolt az impozáns Habsburg-lépcső is, de nézzék csak 2 perc 48 másodperctől:



Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.