Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
A mai Savoyai Terasz az egykori Várkert már akkor is a legszebb panorámát nyújtotta a budavári Királyi Palota csodálatos Habsburg-lépcsőjéről. Ez a rész – néhány kivételes ünnepnapot leszámítva - mindig is teljesen el volt zárva a külvilágtól, hiszen itt játszottak az uralkodópár gyermekei, s maga a király, illetve a királyné is gyakorta itt sétált, s jó idő esetén itt fogadták a hivatalos vendégeket, küldötteket. A sokak által egykori Várkertnek hitt, s a Várhegy lábához - Ybl Miklós tervei alapján megálmodott neoreneszánsz - épület csak 1875-1883 között épült magának a Várkertnek a Duna felőli lezárásaképpen, benne utcai üzleteket magában foglaló árkádsorral, ha úgy tetszik bazárral.
A Tanácsköztársaság alatt azonban teljesen megnyitották a Várkertet, a főhercegi palotába a Vörös Őrség fészkelte be magát, majd a kommün bukása után, 1919. augusztus közepétől a magyar királyi palota különböző szárnyaiba az antant katonai missziójának különböző nemzetiségű csoportjai szállásolták el magukat. Mindenesetre a Tanácsköztársaság szimbolikus lépésének tekinthetjük, hogy megbízottjai a munkások számára megnyitották az addig mindenki elől elzárt fővárosi kerteket és parkokat, köztük a Várkertet. Ezzel a lépéssel is megfelelve a kommunisztikus eszméknek, ideológiai eszményeknek. Ez azonban sem a növényeknek, sem a parknak nem tett túl jót, ugyanis a Várkertbe özönlő tömeg nem csak az uralkodói jelképeket, de a növénykülönlegességeket sem kímélte. Aztán Horthy és különítményesei elsöpörték Kun Béláék rémuralmát.
A kormány felkért, hogy a királyi várpalotában lakjam. El kellett ismernem ennek a kívánságnak az indokait, mert a kormányzó kabinetirodája és katonai irodája, melyek a nagy ügyfélforgalmat lebonyolították, úgyszintén a testőrség igen sok helyiséget igényelt
-írta meg Horthy emlékirataiban
Az egykori filmhíradó tudósítása szerint, 1925. július 14-i képsorokon már a látogatók előtt megnyílt parkot láthatjuk. Különlegesek az alábbi 100 éves képsorok, hiszen itt még megvolt az impozáns Habsburg-lépcső is, de nézzék csak 2 perc 48 másodperctől:
Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982) itt a Krisztinavárosban kezdték meg közös életüket. Itt az I. kerületben történt velük számtalan olyan dolog, amely alapjaiban határozta meg későbbi életüket. Többek között itt kapta meg mindössze félnapra Szabó Magda a Baumgartner-díjat, de itt kapta az első ajánlatot - Kardos Györgytől, a Magvető Kiadó igazgatójától - könyvének kiadására, így jelent meg a Freskó.
Az szinte köztudott, hogy Liszt Ferenc egyik legjobb barátja, Augusz Antal itt az Úri utcában lakott palotájában, így nem véletlen, hogy a zeneszerző számos alkalommal vendégeskedett nála és többször koncertezett is a közeli Sándor-palotában. Az azonban már kevesek előtt ismert, hogy a nagy német "zeneköltő", karmester Richard Wagner is többször járt a Várnegyedben, s vezényelte is műveit a kortársak nagy örömére.
1872. szeptember 29-én, több mint 150 éve halt meg az első magyar operaénekesnő, a legendás díva, Déryné Széppataki Róza, akinek emlékezete most is itt él velünk, közöttünk a budai Krisztinavárosban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
