Ősz a Nemzeti Galériában

Ősz a Nemzeti Galériában

Egy különleges grafikai kiállítás, ahhoz kapcsolódó gyerekprogramok és izgalmas vezetett séták várják az érdeklődőket idén ősszel is a Magyar Nemzeti Galériában. Az október az év egyik legszínesebb hónapja, a falevelek mintha élénk színekben pompázó virágok lennének.

Juhász Gyula érzékletesen meg is ragadta a lényegét 1924-es Október című versében: 

„A fény arannyal öntözi még / a szőke akác levelét, / de ez a fény, megérzem én, / már októberi fény…” 

A koppanó gesztenye hangjai, az egyre hűvösebb szellők és az egyre ritkább, de annál örömtelibb melengető napsütésben érdemes felsétálni a budai várba és részt venni a Nemzeti Galéria őszi programjainak egyikén, amelyek garantáltan színt visznek a legnagyobb szürkeségbe is. A mi javaslatunk a Tóth Árpád sétány felőli megközelítés: egészen páratlan az arany fénnyel átitatott fák mentén megérkezni a budai vár macskaköves utcáira és onnan a múzeumba.

Kezdjük a sort a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb mesterének grafikai munkásságát bemutató frissen megnyílt tárlattal, a Barabás Miklós. A rajz mestere című kiállítással! Barabás Miklós képei nélkül egészen másképp látnánk a reformkort, az azt követő évtizedeket, valamint a korszakot alakító és meghatározó szereplőket is: a művész ugyanis minden jelentős kortársát megörökítette - sokukat modell után, tehát személyes ülések alkalmával -, köztük Petőfi Sándort, Kölcsey Ferencet, Csokonai Vitéz Mihályt, Berzsenyi Dánielt, Kazinczy Ferencet, Vörösmarty Mihályt, vagy épp Bajza Józsefet. Az alkotásai segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyen volt a 19. század közepén még csak épülő Alagút és a Lánchíd, hogyan nézett ki egykor a budavári palota látképe, vagy épp milyenek voltak a hétköznapok a Barabás műtermének is helyt adó otthonában, a ma is létező városmajori Barabás-villában. Valóságos időutazásnak lehetünk hát szemtanúi a 125 alkotást felvonultató kiállításon és a darabszám sem véletlen: Barabás épp 125 évvel ezelőtt halt meg és az azóta eltelt évtizedekben számos alkalommal feldolgozták már a munkásságát, rajzolói tevékenységét mégis ritkábban mutatják be tárlatokon. Többek között ezért különleges ez a válogatás, amelyen kivételes, magántulajdonban lévő művek is megtekinthetők sok más, jól ismert alkotással egyetemben.

A rajz minden műfajnak az alapja, hiszen a festő, a szobrász és az építész is először rajzban fogalmazza meg a majdani végső alkotást. Az aprólékosan megörökített munkákat a Barabás-kiállításban lehetőség nyílik nagyítóval is megvizsgálni, amellyel akár olyan részleteket is felfedezhetünk, amelyek szabad szemmel nehezen láthatók. Mindemellett Barabás önéletrajza is lebilincselő lehet a 21. század embere számára: ez nemcsak a művész életével, hanem a 19. századi magyar művészettel kapcsolatban is az egyik legfontosabb forrásértékű dokumentum, teli humorral, érzékletes idézetekkel és kuriózumokkal. Barabás volt az első olyan festőművész itthon, aki képes volt megélni a festészetéből. A művészpálya a 19. század elején még meglehetősen bizonytalan megélhetést jelentett, ugyanis az alkotó nagyban függött a mecénástól, aki a kész alkotásért fizetett. A fiatal művészeknek hosszútávon mecénást találni sem volt a legegyszerűbb feladat, Barabás viszont a kvalitásaival és tehetségével az 1830-as évek második felétől, huszonévesen már maga választhatta meg, hogy mikor, mit alkot és lehetősége volt arra, hogy visszautasítson olyan megbízásokat, amelyeket a kortársai azonnal elfogadtak volna a fizetség reményében.

De mi volt Barabás Miklós titka? Képes volt emlékezetből felidézni arcokat, akár évtizedek múltán is, amely nyilvánvalóan nagyban segítette egy arcképfestő munkáját. Emellett előszeretettel másolta a legnagyobb mesterek alkotásait, amellyel szintén fejlesztette a rajztudását. Érdekes példa erre a Laokoón-szoborcsoportról készült rajza, amely az 1506-os megtalálása óta az egyik leghíresebb antik mű. Önmagában a szobor felfedezésének története is rendkívül izgalmas, ugyanis 1506. január közepén véletlenül került elő Rómában a föld alól és sokáig azt sem lehetett tudni, hogy ki alkotta meg a remekművet. A szokatlanul patetikus kompozíción a három alak gyakorlatilag kilép a talapzatról a nagy lendület, valamint az ábrázolt téma teátralitása miatt. Barabás Miklós 1834-es rendkívül részletgazdag krétarajza mindösszesen 61 x 47 cm-es nagyságú, szemben a szoborral, amely több, mint 2 méter magas, mégis érezhető rajta az az erő és monumentalitás, amely az eredeti alkotáson megjelenik.

Barabás az anyagi sikereknek köszönhetően számos helyen megfordult Európa-szerte, így például Itáliában is.  Az ezen az úton készült alkotásaira különösen vigyázott: piros bársonymappába gyűjtve őrizte őket, hasonlóan a korszak vándorfestőihez. Közel másfél évig dolgozott az országban és az itt töltött idő alatt bejárta Firenzét, Velencét, Nápolyt és Rómát. Itáliában sok inspirációt szerzett a későbbi alkotásaihoz, így később az akvarellfestészetben is kibontakozott a tehetsége. A művész nagy teherbírású volt, hihetetlenül sokat dolgozott és a magyaron kívül még öt nyelven beszélt és írt. Az 1840-es évek második felétől a már emlegetett városmajori Barabás-villában fogadta a tanítványokat, így például Than Mórt, aki egy zsánerképén meg is örökítette a műterembelsőt. A különleges akvarell-képen a bal oldali szekrény tetején sorakoznak a festmények, a szobában az anatómiai tanulmányokat segítő szobrok állnak, az asztalon könyv, a falakon pedig vázlatok, tanulmányok és metszetek láthatók. Rendezettség és tisztaság sugárzik a műteremből, amely Barabás egész életművét is áthatja. Különösen érdekes a középső falon látható nagyméretű festmény, ez volt ugyanis az 1835-ben Itáliából hazatért festő első itthon kiállított műve, amellyel azonnal felhívta magára a közönség figyelmét: Paolo Veronese 1580-as, Európa elrablása című alkotásának másolata.

A grafikák és akvarellek igen sérülékeny műtárgyak, amelyek érzékenyek a hőre, a fényre és a nedvességre, így a múzeumok csak egy megszabott intervallumban állítják ki őket egyhuzamban. A nagyszerű válogatáshoz kapcsolódóan számos felnőtteknek szóló tárlatvezetést tart a Nemzeti Galéria csütörtökönként és szombatonként, így csütörtökönként október 5-én, 12-én, 19-én és 26-án 16.00 órától, illetve szombatonként október 7-én, 21-én és 28-án 11.00 órától.

Emellett októberben rendhagyó tárlatvezetéseken is részt vehetnek az érdeklődők, például Csorba László történész október 6-i, péntek délutáni vezetett sétáján. Csorba László a 19. század történelmét, kultúrtörténetét és művészetét egyaránt kiválóan ismerő történész, aki a programon Barabás Miklóst, az embert, a művészt, valamint a közéleti személyiséget mutatja be. A szegény székely család sokadik gyermekeként született Barabást a tehetsége és a szorgalma juttatta odáig, hogy ő lett Magyarországon az első festőművész, aki a családjával együtt kizárólag a művészi honoráriumból meg tudott élni a gyarapodó Pest-Budán. Életútjának fontos jellemzője, hogy feleségét egy svájci francia polgárcsaládból választotta. Milyen közösségek formálták a gyermek, majd a pályakezdő, a fiatal férfi és a sikeres művész világát, gondolkodását? Mit hagyott hátra maga mögött és hová jutott el abban a korban, amikor – képein is megörökítve – megszületett a modern Magyarország? A tárlatvezetésen kiderül!

Majd október 27-én, pénteken délután Dsupin Luca művészettörténész kalauzolja az érdeklődőket a kurátori tárlatvezetésén, ahol egy igazi 19. századi spa-élmény részeseivé válhatunk! A hidegvizes gyógyterápiáról elhíresült gräfenbergi fürdőben az alkotástól kimerült, gyakori fejfájásra panaszkodó Barabás majd fél évet töltött és az akkor 29 éves festőnek feltett szándéka volt, hogy kizárólag a pihenésre összpontosítson itt. Az önéletrajzából és a korabeli cikkekből ennek ellenére egy aktív alkotói periódusról értesülünk és megelevenednek előttünk a 19. századi fürdőhely épületei és a vendégei is.

Az aprólékos pontossággal megrajzolt és festett Barabás-képeken a gyermekek is sok bájos, vagy épp mókás részletet találnak: képzeletben gondolán, vitorlás hajón, szekéren, és szamárháton utazhatnak Barabás Miklós kiállításán a művek segítségével, utána pedig virágnyelven szerelmes üzenetet küldhetnek, lakodalomba csöppenhetnek és a 19. századi Budapesten az idén 200 éves Petőfi Sándorral is találkozhatnak. Az október 7-i, szombat délelőtti programon a 6-9 éves, valamint a 10-13 éves korosztály is várják a múzeumban.

Barabás Miklós rajzai mellett további remekműveket is megismerhetnek a múzeumba látogatók: október 18-án, szerdán délután a magyar festészet napja alkalmából a legkiemelkedőbb alkotásokat bemutató tárlatvezetésen a késő gótikától a 20. századig átfogó válogatást láhatnak, melynek során megismerhetik MS Mester, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József felejthetetlen műveit. Majd másnap, október 19-én, csütörtökön 11.00 órakor a legkisebbek szüleit invitálják játékos tárlatvezetésre a Mama, nézd! elnevezésű programon. A havonta megrendezésre kerülő tárlatvezetésen az egyévesnél kisebb babákkal érkezőket várják a múzeumba, igyekezve egy olyan környezetet biztosítani, amelyben senkit nem feszélyez egy síró, vagy éhes baba.

Idén októberben is sok különleges programmal készül a Magyar Nemzeti Galéria – érdemes csatlakozni hozzájuk!

Húsvéti vásárral is vár a Vár
Húsvéti vásárral is vár a Vár

Március 28-án 10-14 óráig húsvéti vásárt és pikniket tart a Budavári Önkormányzat az Európa ligetben. Kicsiket és nagyokat is várnak szeretettel.

Itt mindent megtudhat az újjászületés és az elmúlás ünnepéről
Itt mindent megtudhat az újjászületés és az elmúlás ünnepéről

Ha cseresznyevirágzás, akkor Budai Vár. A Tóth Árpád sétány japán díszcseresznyefáinak virágzása már-már zarándokhellyé tette a budai Várnegyed nyugati peremén futó várfalat. Könnyű megközelíthetőség, pazar panoráma és hamisítatlan tavaszi zsongás várja azokat, akiknek fürdőzni támad kedvük a tavaszi napsütésben. Most ráadásul rengeteg érdekességet megtudhatnak az érdeklődők a Várban a szakuráról, azaz a cseresznyevirágzásról.

Az elektronikus zene újabb ikonja látogat nyáron az Oroszlános udvarba
Az elektronikus zene újabb ikonja látogat nyáron az Oroszlános udvarba

Az elektronikus zene világában olykor feltűnnek olyan tehetségek, akik nemcsak hogy meghatározzák a műfaj irányát, de igazi ikonokká válnak. Ilyen alak a brit DJ és producer, Hot Since 82 is, akinek a fesztiválszezonok idején eléggé tele van a naptára, de idén Budapestre is ellátogat. Méghozzá a Budai Várba.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.