Az ország főtere, a Szentháromság tér
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
A mai Tárnok utca, Szentháromság utca, Országház utca és Hess András tér találkozásánál létrejött Szentháromság tér a Vár legforgalmasabb és legjelentősebb tere, központja volt a középkori városnak is. Már a középkorban is itt, a tér keleti oldalán állt a Nagyboldogasszony-templom, a délnyugati részen pedig a Városháza épülete. A Vár lakosságának jelentős része német származású volt, s az itt álló templom a középkortól egészen a XIX. végéig valójában az ő templomuk volt, a magyarok inkább a Mária Magdolna-templomba jártak. A teret 1786-ban Piac térnek és Jezsuiták terének is nevezték, a mai Hilton Szálló helyén álló jezsuita gimnázium és kollégium, valamint a jezsuiták által irányított templom miatt.
A Szentháromság emlékművet csak 1713-ban avatták fel, ezután lett Szentháromság tér a neve. A Barbier Ferenc, Ungleich Fülöp, Hölbling János, illetve Vogl Konrád mesterek által készített szobrot a budai magisztrátus rendelte meg az 1691. évi pestisjárvány utáni fogadalmi emléket. 1718-ban a Budai Városi Tanács egy nyolcszögletű közkutat állított fel, melyet a budai hegyekből érkező forrásvizek tápláltak.
A Szentháromság téri kutat a jezsuiták okán 1773-ig Loyolai Szent Ignác, majd Carlo Adami alkotása, városvédő Pallasz Athéné szobra „őrizte”, amely később a kút XIX. század végi lebontásával elkallódott, majd 1928-ban a Városháza sarkára került, a szocializmusban aztán az eredeti szobor a pesti Városháza kapualjába került, s csak másolatát helyezték vissza annak Szentháromság téri helyére.
A tér és a templom mindig fontos színtere volt az ország közjogi történéseinek, ünnepeinek; gondoljunk csak a koronázásokra, esküvőkre vagy éppen a Szent Jobb körmenetkere.
1771-ben ugyan Szent István napját törölték az egyetemes egyházi ünnepek közül, ezzel is csökkentve az egyházi ünnepek számát, azonban Mária Terézia elrendelte “az apostoli királyság általános védőszentjének” megünneplését, s munkaszüneti napnak nyilvánította azt. Végül ez a körmenet váltotta fel az 1687 óta ünnepelt - Buda 1686-os török alóli felszabadulására rendezett- szeptember másodikai ünnepeket.
A Schulek Frigyes tervei alapján, a millennium alkalmából 1895-1902 között neoromán stílusban épült Halászbástya az alatta elterülő Vizivárosról, illetve Halászvárosról kapta a nevét.
Az egykori Pénzügyminisztérium palotáját, az 1904-ben, Fellner Sándor tervei szerint építették fel a Szentháromság tér-Hess András tér-Fortuna köz-Országház utca által határolt telken, amit az elmúlt években 69 milliárd forintért építették újjá.
Az ostrom alatt persze szinte a földdel vált egyenlővé, de a tér újjáépült, s ma is fontos turisztikai desztináció, talán a leglátogatottabb tér Magyarországon. Kevés olyan tursita van, aki hazánkba érkezik, s nem látogat el országunk egykori főterére.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Ilyenkor nyár közepén, a hirtelen ránk hördülő lehűlések után újra a balatoni strandok, most épp az 57. Kékszalag vitorlásai felé vágyakozunk; a tegnapi viharokat elfeledtetik velünk az élet napsugarai, amely tűponttá zsugorodó pupilláinkon keresztül elménkbe és lelkünkbe hatolnak, s amelynek millió csillámjai a frissítő széllel vegyülve csiklandozzák arcunkat, tudatosítva szellemünkkel, hogy az emberi élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak pofon egyszerűen szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
