Az üvegfestés császára, Róth Miksa
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
Róth Miksa 1865-ben született egy pesti zsidó családban, s már nagyapja és apja is apja üvegesként dolgozott. Alma matere a VI. ker. községi polgári fiúiskola volt, ahol az 1872-es évkönyv szerint kitűnően tanult, az iskolai évek alatt számos jutalomkönyvet. Sőt,
A Stein Náthán-féle ösztöndíjt (fájdalom, eddig az egyedüli!) az igazgatóság és vezérbizottság javaslatára . Excja a kereskedelmi minister a II. osztály jeles tanulójának, Róth Miksánakadományozta.
- derül ki a Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1875-ben megjelent közlönyéből.
Első kiállítására - a Pesti Hírlap tudosítása szerint - feltehetően 1882. decemberében kerülhetett sor „A felső iparrajziskolák kiállításán”:
Roth Miksaüveg-étetései (edzései) kiváló remekeit képezik a kiállításnak.
Európai tanulmányúton, peregrinuszként sajátitotta el az üvegfestés mesterségét. Többek között Németország, Belgium, Anglia és Franciaország gótikus katedrálisok üvegablakainak látványa rögzült művészetében. Visszatérve, 1885-ben alapította meg az „üvegfestészeti műintézet”-et. 1911-től Pesten, a Nefelejcs utcában működik „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”. Művészetét a historizmus, a szecesszió és az art déco stilusa jellemezte. Ő volt az egyik első, aki a Tiffany-üveget alkalmazta Magyarországon. Munkáit, amelyek valóságos műalkotások, nem csupán a kontinensen, de a tengerentúlon is elismerték: számtalan kitüntetést, illetve díjat kapott életében. Róth Mika nem csak sikeres és elismert művész volt, de komoly társadalmi, közéleti szerepet vállalt a művészeti, iparművészeti élet szervezés terén. Róth Miksa végül közel nyolcvan évesen halt meg, 1944. június 14-én., Budapesten.
Az Országház, a Gresham-palota és a Zeneakadémia mellett számos más épületben is megtalálható A Várnegyedben például a Magyar Országos Levéltár üvegablakain köszön vissza munkássága. A Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait a szocializmus idején szállították át egy Balatonalmádiban felépített kápolnába.
A nemrégiben megújult Vöröskereszt Székház eredeti Róth Miksa által készített ablaküveg, az ostrom idején semmisült meg, de tavaly a Nemzeti Hauszmann Program keretében Balogh Eleonóra üvegművész rekonstruálta az elveszett csodát.
Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982) itt a Krisztinavárosban kezdték meg közös életüket. Itt az I. kerületben történt velük számtalan olyan dolog, amely alapjaiban határozta meg későbbi életüket. Többek között itt kapta meg mindössze félnapra Szabó Magda a Baumgartner-díjat, de itt kapta az első ajánlatot - Kardos Györgytől, a Magvető Kiadó igazgatójától - könyvének kiadására, így jelent meg a Freskó.
Az szinte köztudott, hogy Liszt Ferenc egyik legjobb barátja, Augusz Antal itt az Úri utcában lakott palotájában, így nem véletlen, hogy a zeneszerző számos alkalommal vendégeskedett nála és többször koncertezett is a közeli Sándor-palotában. Az azonban már kevesek előtt ismert, hogy a nagy német "zeneköltő", karmester Richard Wagner is többször járt a Várnegyedben, s vezényelte is műveit a kortársak nagy örömére.
1872. szeptember 29-én, több mint 150 éve halt meg az első magyar operaénekesnő, a legendás díva, Déryné Széppataki Róza, akinek emlékezete most is itt él velünk, közöttünk a budai Krisztinavárosban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
