Az üvegfestés császára, Róth Miksa
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
Róth Miksa 1865-ben született egy pesti zsidó családban, s már nagyapja és apja is apja üvegesként dolgozott. Alma matere a VI. ker. községi polgári fiúiskola volt, ahol az 1872-es évkönyv szerint kitűnően tanult, az iskolai évek alatt számos jutalomkönyvet. Sőt,
A Stein Náthán-féle ösztöndíjt (fájdalom, eddig az egyedüli!) az igazgatóság és vezérbizottság javaslatára . Excja a kereskedelmi minister a II. osztály jeles tanulójának, Róth Miksánakadományozta.
- derül ki a Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1875-ben megjelent közlönyéből.
Első kiállítására - a Pesti Hírlap tudosítása szerint - feltehetően 1882. decemberében kerülhetett sor „A felső iparrajziskolák kiállításán”:
Roth Miksaüveg-étetései (edzései) kiváló remekeit képezik a kiállításnak.
Európai tanulmányúton, peregrinuszként sajátitotta el az üvegfestés mesterségét. Többek között Németország, Belgium, Anglia és Franciaország gótikus katedrálisok üvegablakainak látványa rögzült művészetében. Visszatérve, 1885-ben alapította meg az „üvegfestészeti műintézet”-et. 1911-től Pesten, a Nefelejcs utcában működik „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”. Művészetét a historizmus, a szecesszió és az art déco stilusa jellemezte. Ő volt az egyik első, aki a Tiffany-üveget alkalmazta Magyarországon. Munkáit, amelyek valóságos műalkotások, nem csupán a kontinensen, de a tengerentúlon is elismerték: számtalan kitüntetést, illetve díjat kapott életében. Róth Mika nem csak sikeres és elismert művész volt, de komoly társadalmi, közéleti szerepet vállalt a művészeti, iparművészeti élet szervezés terén. Róth Miksa végül közel nyolcvan évesen halt meg, 1944. június 14-én., Budapesten.
Az Országház, a Gresham-palota és a Zeneakadémia mellett számos más épületben is megtalálható A Várnegyedben például a Magyar Országos Levéltár üvegablakain köszön vissza munkássága. A Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait a szocializmus idején szállították át egy Balatonalmádiban felépített kápolnába.
A nemrégiben megújult Vöröskereszt Székház eredeti Róth Miksa által készített ablaküveg, az ostrom idején semmisült meg, de tavaly a Nemzeti Hauszmann Program keretében Balogh Eleonóra üvegművész rekonstruálta az elveszett csodát.
Kabon József (1833-1904) bécsi palotaőrből avanzsált ismert budai korcsmárossá. Még fehér köpenyeges, daliás burgzsandár volt, amikor beleszeretett egy budai vendéglős özvegyébe, Menner Teréziába, s feleségül vette. Az ifjú párnak nem csak a Gellérthegyen, de a Németvölgyben, sőt még Kelenföldön is volt szőlője. Az Attila utca, illetve körút 32. számú házban éltek hitvesével, s 1884-ben itt, a ház földszintjén nyitották meg vendéglőjüket, amelyet a budaiak szimplán csak Burgzsandárnak neveztek el annak tulajdonosáról. A vendéglő elsősorban a nyugalmazott katonatisztek, s Ferenc József budai tartózkodásakor az itt szolgáló húsvér burgzsandárok egyik találkozó helye volt.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
