Éppen ezen a napon avatták szentté Gellért püspököt

Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.

Szent István 1038. augusztusában bekövetkezett halála után kialakult kaotikus politikai helyzetben a pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás pogányai, majd elfogták, megkövezték, halálra döfték, mindezek után pedig – a legendák elbeszéléseivel szemben – ugyan nem szöges hordóban, hanem feltehetően egy kétkerekű talicskán, de a mélybe taszították. A róla elnevezett, Budai-hegységhez tartozó hegy lábánál fakadó források évszázadok óta gyógyvízzel látták, látják el az itt élőket és az általuk alapított budai gyógyfürdőket. A mártír emlékének állít emléket többek között a Gellért-hegy északkeleti oldalában, az Erzsébet-híddal szembeni Szent Gellért-szobor, a róla elnevezett tér, valamint a Gellért gyógyfürdő is.

__wf_reserved_inherit

Közel egy évezrede, hogy Szentként tiszteljük személyét. Emléke legyen örökké áldott!

Kapcsolódó cikkeink

Huszka Jenő, a magyar operett hercege

1875-ben éppen ezen a napon, április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki a bécsi operettel egyenrangúvá tette a magyart. Ha Kálmán Imre volt az operett császára, Lehár Ferenc a királya, akkor a Bob herceg zeneszerzője, Huszka Jenő volt a műfaj hercege. A magyar operettmuzsika klasszikusa, a legendás zeneszerző itt a vízivárosi Fő utcában, annak 15-ös számú házában élt egészen haláláig.