
„A teljesség legyél te magad” – Weöres Sándorra emlékezünk születésének napján
A magyar irodalom egyik géniusza, Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek költő feleségével, Károlyi Amyval, ennek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is otthonosan mozgott és rendszeresen megfordult. Rá emlékezünk születésének napján.
Weöres Sándor (1913-1989) is kin máson keresztül kapcsolódhatott volna a Budai Várhoz, mint a legnagyobb magyar mecénáson, báró Hatvany Lajoson (1880-1961) keresztül. Arról már írtunk, hogy Hatvany a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt. A dúsgazdag üzletember itt a Várnegyedben élt, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Hatvany itt tartotta híres vasárnap esti vacsoráit, amelyeken a kor minden jelentősebb költőjét, íróját legalább egyszer vendégül látta. Sőt, a pazar Bécsi kapu téri vacsorákon feketeövesnek számító Karinthy Frigyesnek még külön paplan is dukált, arra az esetre, ha felesége, Böhm Aranka kidobta otthonról.
A tehetséges fiatal költő 1935-ben Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült. Ebből utazott el Európába, Afrikába, majd hajóúton Indiába, Kínába, Sri Lankára, Szingapúrba, illetve Manilába is.
Weöres Sándorról nehéz írni, felesége, Károlyi Amy (1909-2003) említése nélkül. Ő 1909. július 24-én született Budapesten és magyar-német szakos pályaelhagyóként verseket és meséket írt. Első költeményeit Babits közölte a Nyugatban.

A benső végtelen
(Várkonyi Nándornak)
Égen madárhiány eped,
a nincs-világot sokszorozza.
Kitárul arcod utcahossza
a népes elmén átvezet
átszel minden játszóteret
végül jelekből kibogozva
röpíti láb alatt a puszta
s a végtelenség rámered
vagy ő nyilall határtalanba
mi kéz nélkül zsong mint a lant
s a kéznek elveszett a lantja –
nincs puszta itt, nincs fönt s alant,
hajlék se zár védett világot
de az sincs többé, aki fázott.
A macskákért rajongó költőt a hetvenes években többször is irodalmi Nobel-díjra jelölte egy magyar származású amszterdami professzor.
Végül eszméletét veszítve halt meg 1989-ben a magyar kultúra napján, január 22-én a hűvösvölgyi kórházban. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Károlyi Amy tizennégy évvel férje, „Sanyika” halála után halt meg 93 évesen, 2003. május 29-én.
Az alábbiakban pedig az egyik leglakonikusabb bölcsességét, a címben már részben idézett útravalóját ajánljuk olvasónk számára.
Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.

A magyar irodalom egyik géniusza, Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek költő feleségével, Károlyi Amyval, ennek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is otthonosan mozgott és rendszeresen megfordult. Rá emlékezünk születésének napján.

1771-ben ezen a napon, tehát június 21-én került vissza Raguzából Magyarországra a Szent Jobb ereklye. Mária Terézia királynő többször is járt Budán, s ide a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette első királyunk, Szent István mumifikálódott jobbkezét. A budavári polgárvárosban élő német polgárság és magyar nemesség hatalmas lelkesedéssel fogadta az uralkodót.

Kányádi Sándor, Kossuth-díjas magyar költő 2018-ban ezen a napon távozott az élők sorából és alig három évtizede írta az egyik legszebb versét Valaki jár a fák hegyén címmel.