„A teljesség legyél te magad” – Weöres Sándorra emlékezünk születésének napján
A magyar irodalom egyik géniusza, Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek költő feleségével, Károlyi Amyval, ennek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is otthonosan mozgott és rendszeresen megfordult. Rá emlékezünk születésének napján.
Weöres Sándor (1913-1989) is kin máson keresztül kapcsolódhatott volna a Budai Várhoz, mint a legnagyobb magyar mecénáson, báró Hatvany Lajoson (1880-1961) keresztül. Arról már írtunk, hogy Hatvany a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt. A dúsgazdag üzletember itt a Várnegyedben élt, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Hatvany itt tartotta híres vasárnap esti vacsoráit, amelyeken a kor minden jelentősebb költőjét, íróját legalább egyszer vendégül látta. Sőt, a pazar Bécsi kapu téri vacsorákon feketeövesnek számító Karinthy Frigyesnek még külön paplan is dukált, arra az esetre, ha felesége, Böhm Aranka kidobta otthonról.
A tehetséges fiatal költő 1935-ben Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült. Ebből utazott el Európába, Afrikába, majd hajóúton Indiába, Kínába, Sri Lankára, Szingapúrba, illetve Manilába is.
Weöres Sándorról nehéz írni, felesége, Károlyi Amy (1909-2003) említése nélkül. Ő 1909. július 24-én született Budapesten és magyar-német szakos pályaelhagyóként verseket és meséket írt. Első költeményeit Babits közölte a Nyugatban.
A benső végtelen
(Várkonyi Nándornak)
Égen madárhiány eped,
a nincs-világot sokszorozza.
Kitárul arcod utcahossza
a népes elmén átvezet
átszel minden játszóteret
végül jelekből kibogozva
röpíti láb alatt a puszta
s a végtelenség rámered
vagy ő nyilall határtalanba
mi kéz nélkül zsong mint a lant
s a kéznek elveszett a lantja –
nincs puszta itt, nincs fönt s alant,
hajlék se zár védett világot
de az sincs többé, aki fázott.
A macskákért rajongó költőt a hetvenes években többször is irodalmi Nobel-díjra jelölte egy magyar származású amszterdami professzor.
Végül eszméletét veszítve halt meg 1989-ben a magyar kultúra napján, január 22-én a hűvösvölgyi kórházban. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Károlyi Amy tizennégy évvel férje, „Sanyika” halála után halt meg 93 évesen, 2003. május 29-én.
Az alábbiakban pedig az egyik leglakonikusabb bölcsességét, a címben már részben idézett útravalóját ajánljuk olvasónk számára.
Tíz lépcső
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
Augusztus elején még tombol a nyár, s noha július a legmelegebb hónap, mégis sokszor az aratás hónapjára esnek a legmelegebb napok a nyáron. A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered, amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.
Kabon József (1833-1904) bécsi palotaőrből avanzsált ismert budai korcsmárossá. Még fehér köpenyeges, daliás burgzsandár volt, amikor beleszeretett egy budai vendéglős özvegyébe, Menner Teréziába, s feleségül vette. Az ifjú párnak nem csak a Gellérthegyen, de a Németvölgyben, sőt még Kelenföldön is volt szőlője. Az Attila utca, illetve körút 32. számú házban éltek hitvesével, s 1884-ben itt, a ház földszintjén nyitották meg vendéglőjüket, amelyet a budaiak szimplán csak Burgzsandárnak neveztek el annak tulajdonosáról. A vendéglő elsősorban a nyugalmazott katonatisztek, s Ferenc József budai tartózkodásakor az itt szolgáló húsvér burgzsandárok egyik találkozó helye volt.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
