1771-ben ezen a napon tért vissza Budára Szent István ereklyéje
1771-ben ezen a napon, tehát június 21-én került vissza Raguzából Magyarországra a Szent Jobb ereklye. Mária Terézia királynő többször is járt Budán, s ide a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette első királyunk, Szent István mumifikálódott jobbkezét. A budavári polgárvárosban élő német polgárság és magyar nemesség hatalmas lelkesedéssel fogadta az uralkodót.
A mohácsi vész után Raguzába vitetett általa szentjobb kéz s onnan Mária Terézia 1771-ben hozatta Budára. Ad vocem Buda ! Bizony csak a régi vén Buda ez; burgervilág, melly a miniszteri ármádiának ide-tova nyakára nő.
- írta meg 1848. szeptember 3-i lapszámában a Nemzetőr.
A királynő 1771. június 21. után a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostjára, illetve az angolkisasszonyok zárdafőnöknőjének őrizetére bízta. A hajdani Zsigmond-prépostság temploma ma a Szent György tér közepén álló Honvédelmi Minisztérium épületromjától délre, illetve a mai Várszínház és a volt József főherceg palotája között állt. Később az ostromok, illetve a rombolások miatt 1767-ben a királyi palotában újjáépült templomot Mária Terézia a Szent Zsigmond prépostság kanonokainak adományozta, akik Pozsonyból Budára helyezték át lakhelyüket, az ereklye őrzését is ellátták. Magát a Szent Jobbot 1778-ban átvitték a sekrestyéből nyíló, külön e célra épített, Szent Jobb-kápolnába.
Mária Terézia egyébként a visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. Mária Terézia ekkor rendelte el augusztus 20-ának, Szent István király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Ekkoriban a budai középosztály jellemzően a hazánkba áttelepült német nemzetiségű polgárokból állt, persze azért éltek a Várban magyarok is, jellemzően nemesek. Ekkor hordozták körbe a Szent Jobbot először az országban, amikor is Győrbe, illetve Pannonhalmára vitték az ereklyét. Az ereklyét 1865-től - a rend felszámolása után - Esztergomban helyezték biztonságba. Aztán a XX. század elején ismét a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig őrizték.
A két világháború között - a Szent Korona mellett - az államiságot leginkább reprezentáló kegytárgy lett, amelyet István-napján, az augusztus 20-i Szent István ünnepén körmenetben vitték körbe a városban.
1771-ben ezen a napon, tehát június 21-én került vissza Raguzából Magyarországra a Szent Jobb ereklye. Mária Terézia királynő többször is járt Budán, s ide a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette első királyunk, Szent István mumifikálódott jobbkezét. A budavári polgárvárosban élő német polgárság és magyar nemesség hatalmas lelkesedéssel fogadta az uralkodót.
Kányádi Sándor, Kossuth-díjas magyar költő 2018-ban ezen a napon távozott az élők sorából és alig három évtizede írta az egyik legszebb versét Valaki jár a fák hegyén címmel.
1944-ben éppen ezen a napon, június 14-én hunyt el Róth Miksa, a világhírű magyar üvegfestőművész, akinek munkássága nem csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a szabadkai városházán, vagy a hágai palotában, norvég templomokban, a mexikói Guadalajarában vagy az Egyesült Államok különböző városaiban, de a Várnegyedben, illetve a a Budavári Palotában,is nyomot hagyott.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
