1771-ben ezen a napon tért vissza Budára Szent István ereklyéje
1771-ben ezen a napon, tehát június 21-én került vissza Raguzából Magyarországra a Szent Jobb ereklye. Mária Terézia királynő többször is járt Budán, s ide a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette első királyunk, Szent István mumifikálódott jobbkezét. A budavári polgárvárosban élő német polgárság és magyar nemesség hatalmas lelkesedéssel fogadta az uralkodót.
A mohácsi vész után Raguzába vitetett általa szentjobb kéz s onnan Mária Terézia 1771-ben hozatta Budára. Ad vocem Buda ! Bizony csak a régi vén Buda ez; burgervilág, melly a miniszteri ármádiának ide-tova nyakára nő.
- írta meg 1848. szeptember 3-i lapszámában a Nemzetőr.
A királynő 1771. június 21. után a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostjára, illetve az angolkisasszonyok zárdafőnöknőjének őrizetére bízta. A hajdani Zsigmond-prépostság temploma ma a Szent György tér közepén álló Honvédelmi Minisztérium épületromjától délre, illetve a mai Várszínház és a volt József főherceg palotája között állt. Később az ostromok, illetve a rombolások miatt 1767-ben a királyi palotában újjáépült templomot Mária Terézia a Szent Zsigmond prépostság kanonokainak adományozta, akik Pozsonyból Budára helyezték át lakhelyüket, az ereklye őrzését is ellátták. Magát a Szent Jobbot 1778-ban átvitték a sekrestyéből nyíló, külön e célra épített, Szent Jobb-kápolnába.
Mária Terézia egyébként a visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. Mária Terézia ekkor rendelte el augusztus 20-ának, Szent István király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Ekkoriban a budai középosztály jellemzően a hazánkba áttelepült német nemzetiségű polgárokból állt, persze azért éltek a Várban magyarok is, jellemzően nemesek. Ekkor hordozták körbe a Szent Jobbot először az országban, amikor is Győrbe, illetve Pannonhalmára vitték az ereklyét. Az ereklyét 1865-től - a rend felszámolása után - Esztergomban helyezték biztonságba. Aztán a XX. század elején ismét a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig őrizték.
A két világháború között - a Szent Korona mellett - az államiságot leginkább reprezentáló kegytárgy lett, amelyet István-napján, az augusztus 20-i Szent István ünnepén körmenetben vitték körbe a városban.
Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982) itt a Krisztinavárosban kezdték meg közös életüket. Itt az I. kerületben történt velük számtalan olyan dolog, amely alapjaiban határozta meg későbbi életüket. Többek között itt kapta meg mindössze félnapra Szabó Magda a Baumgartner-díjat, de itt kapta az első ajánlatot - Kardos Györgytől, a Magvető Kiadó igazgatójától - könyvének kiadására, így jelent meg a Freskó.
Az szinte köztudott, hogy Liszt Ferenc egyik legjobb barátja, Augusz Antal itt az Úri utcában lakott palotájában, így nem véletlen, hogy a zeneszerző számos alkalommal vendégeskedett nála és többször koncertezett is a közeli Sándor-palotában. Az azonban már kevesek előtt ismert, hogy a nagy német "zeneköltő", karmester Richard Wagner is többször járt a Várnegyedben, s vezényelte is műveit a kortársak nagy örömére.
1872. szeptember 29-én, több mint 150 éve halt meg az első magyar operaénekesnő, a legendás díva, Déryné Széppataki Róza, akinek emlékezete most is itt él velünk, közöttünk a budai Krisztinavárosban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
