Az ember alig ismer rá a mai Batthányi tér környékére. Pedig 233 éve Mária Terézia unokájaként és a „kalapos király” néven ismert II. József utódjaként, illetve a Habsburg–Lotaringiai-ház főhercegeként a firenzei születésű Ferenc József Károlyt (1768-1835) I. Ferenc néven a budavári egykori Szombatpiac helyén, a mai Kapisztrán téren koronázták magyar királlyá, s ugyanekkor, 1792. június 6-án tette le a Vízivárosban a királyi esküt.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
A XX. századi magyar építészet, műemlékvédelem, illetve műemlék-rekonstrukció kimagasló alakja éppen 145 éve látta meg a napvilágot. Lux Kálmán munkásságának egy jelentős része a mai Budavári Palotanegyedhez kapcsolódik. Rá emlékezünk.
Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…
1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!
Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.
Buda egyik leghangulatosabb boros gasztronómiai-kalandjának soron következő, a farsangi szezonra időzített február 28-i állomásán a Balaton-felvidék szőlőibe és borpincéibe kalandozhatunk el képzeletben. Ezúttal a mindig nívós rendezvényen egy Balatonfüred-Csopaki pincészet mutatja be csodálatos borait a budai borbarátok legnagyobb örömére.
A lapok csak két nappal később, 1871. február 9-én számoltak be a szerencsétlen esetről, amikor is I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, a korabeli Európa legnagyobb birodalmának, az Osztrák–Magyar Monarchiának uralkodója kelepcébe került a mai Budavári Palotanegyed területén. Az eset további pikantériája, hogy az uralkodó a szabadulását egy bátor magyar ifjúnak köszönhette.
Ezen a napon született 1817-ben Trefort Ágoston, aki oktatáspolitikai reformjaival jelentősen hozzájárult a magyarországi közoktatás modernizálásához és szélesebb körű elérhetőségéhez. Miniszterségéhez kötődik számos egyetem, illetve múzeum megalapítása. Professzionalizálta a magyar felsőoktatás rendszerét, többek között a magyar tanárképzés rendszerét. Élete jelentős részét a Várnegyedben töltötte.
Az erdélyi születésű magyar költő kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly már a középszintű magyar érettségi műveltségi tesztjében is szerepelt tőle származó idézet. Az élete utolsó évtizedeiben itt a Tabánban, a Döbrentei tér szomszédságában otthonra talált költő igazi lokálpatriótaként élt. Kevesen tudják, de neki köszönhetjük a Mesemúzeumot, illetve Elek apó kútját is. Most a február hónapról írott költeményét mutatjuk be olvasóinknak.
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
Jövőhéten szombaton, május 31-én ismét megrendezik a BTM Vármúzeumban a Régészet Napját, amelynek ezúttal a központi témája a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. A Budavári Palotában található intézmény egész nap különleges programokkal, élményekkel várja a nagyközönséget. Az eseményhez kapcsolódva a BTM pályázatot is hirdetett történelmi témájú MI-képek készítésére, amelyeket szintén megismerhetünk a nap folyamán.
Programunkon Csapó Csaba történésszel közösen kalauzoljuk végig a sétára jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva - a budavári polgárvároson át - egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Ha szereted a XX. századi magyar irodalmat, akkor ez elég ok arra, hogy velünk tartsd május utolsó napján és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának! Biztosítsd most a helyedet!
2025. május 8-tól látogatható a „Plakátba zárt történetek” című plakátkiállítás a budapesti Várnegyed Galériában. Az I. kerület egyik legjelentősebb művészeti galériája a Ferenczy Noémi-díjas festőművész és grafikus eddigi életművét mutatja be. Mi pedig - a plakátok szerelmeseiként - alig várjuk, hogy megnézzük azt.
Az elmúlt napokban több fellépő is szerepelt a Budavári Palotanegyedben, ezzel is színesítve a május eleji hosszúhétvége vári programjait. Az MNG előtti Savoyai Terasz néhány napig igazi táncterasszá változott a hazánkba látogató turisták legnagyobb örömére, akik szomjaznak arra, hogy megismerhessék Magyarország sokszínű kultúráját, illetve az autentikus folklórt. Felüdítő élmény volt, hogy a sok giccses, talmi és hazug kamufolklór helyett a valódi népi kultúrával ismerkedhetett meg a Várba látogató nagyközönség. Így a különböző műsoroknak köszönhetően az egykori Monarchia sokszínűségéből kaphatott ízelítőt az elmúlt napokban a vári közönség.
Idén is számtalan programlehetőség közül választhatunk országszerte május első napján, de kulturálisan talán ezen a napon is a legszélesebb kínálatot az I. kerület nyújtja a nagyérdemű közönségnek.
A Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Cafe a Nemzeti Hauszmann Program célkitűzéseit szem előtt tartva, valamint kihasználva a Budavári Palotanegyed nyugati oldalának közvetlen kapcsolódását a város lakóövezetéhez, a hazai közönség számára is elérhető, vonzó célponttá kíván válni. Erről is szó esett szerdán, a Vár új ékkövének sajtóeseményén.
A Savoyai Terasz Facebook-oldalán találtunk rá az eseményre, amely a Balatoni Borászok Budán című ingyenes rendezvénysorozatot népszerűsítette. A program izgalmasnak ígérkezett, hiszen a Balatonfüred–Csopaki Történelmi Borvidék borászatai közül a nemzetközi díjaival valóban kiemelkedik Söptei Zsolt, a csopaki Söptei Pincészet vezetője. Elmentünk és nem csalódtunk.
Itt a jó idő, a Czakó kert is kinyitott, ami azt is jelenti, hogy ismét rendszeresen várják termelői piaccal a látogatókat a Tigris utca 62-ben. Azt nem is kell hosszan ecsetelni, hogy az efféle tevékenységeknek milyen haszna van az inflációval és rossz minőségű élelmiszerekkel terhelt világban.
A szörpből sose lehet kinőni - állítja Varga Dávid és Marton Bálint, akik szinte pillanatok alatt lepték el az országot ötletükkel, az alkoholos szörppel. Terméküket egyre többen ismerik, de hogy a lendület ne lankadjon, a Budai Várban mutatták meg, mitől is olyan cseles a Cseles.
A királyi család tagjai, grófok és főhercegek jártak ide. Naponta vásároltak az üzletben reggelit Erzsébet királynénak, aki útravalóul is a Ruszwurm készítményeit vitte magával, ha elutazott Budáról. Az előző évszázadban viszontagságos időket is túlélt a Vár legendás cukrászdája, így nekünk is alkalmunk nyílt rá, hogy kipróbáljuk. Élményeinket történeti áttekintésbe ágyazva tálaljuk.
Ha az embereknek hirtelen fel kell sorolniuk 5 ételt a világkonyhából - amelyek elsőre eszükbe jutnak - akkor a megkérdezettek egy jelentős részénél a felsorolt ételek között szerepel az itáliai konyha remeke, a pizza. Azt nem tudjuk, hogy mikor sütötték az első pizzát a Budai Várban, az viszont biztos, hogy már a középkorban éltek itt aránylag nagy számban olaszok, valamint a törököknek is van egy - az olasz pizzához hasonlító - ételük, amit pidének, illetve lahmacunnak hívnak. Gasztromán-sorozatunk legújabb cikkében megtaláltuk az I.kerület legfinomabb pizzáját.
Az ember alig ismer rá a mai Batthányi tér környékére. Pedig 233 éve Mária Terézia unokájaként és a „kalapos király” néven ismert II. József utódjaként, illetve a Habsburg–Lotaringiai-ház főhercegeként a firenzei születésű Ferenc József Károlyt (1768-1835) I. Ferenc néven a budavári egykori Szombatpiac helyén, a mai Kapisztrán téren koronázták magyar királlyá, s ugyanekkor, 1792. június 6-án tette le a Vízivárosban a királyi esküt.
„Tegnap éjjel még esett, májusban… de reggelre ébredve észrevesszük, hogy életünk új kikötőbe érkezett. Pitymallatkor partra szállunk, s szemdörzsölve észleljük, hogy idegen városban kötöttünk ki, ahol a nők és a férfiak másképpen öltöznek, az utcákon változott, kissé keleties élet zajlik, s különös, fehér félhold úszik az égen. Júniusi reggeleken, mikor a város még az első hőség fátylaiba burkoltan piheg, kibámulok a Lánchídon áthaladó társaskocsi ablakán át a Dunára, amely valahogy elemibb most, mint tegnap volt, áradóbb és kegyetlenebb. Tegnap még úgy tudtam, hogy Göd felé halad; ma eszembe jut, hogy a tenger felé is halad…”- így írt Márai Sándor a nyár első hónapjáról, melynek érkezésével már jól tudjuk: elérkezett a nyár is.
Ilyenkor nyár elején, amikor a hosszú tél, s a tavasz szokásosnál is lassabb ébredése után újra a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk; de még június legelső napján, a budai parkokban madárdal kíséretében csiklandozza arcunkat az ágak között átszűrődő, bújócskázó napsugár pupillánkba hatoló, tündöklő fénye; ilyenkor ébred meg az ember lelkében az érzés, hogy az élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
Álom az államban - mondhatnánk. Az evangélikus lelkész a vészkorszakban zsidó gyermekek százait mentette meg a biztos haláltól. Majd a háború után a háborúban elvérzett országban alapított egy várost a legelesettebbeknek: a gyereknek. Ez volt az úgynevezett Örömváros vagy más néven Gaudiopolis. Otthon melege nélkül maradt árvákat nevelt emberségre egy borzalmas és embertelen világban. Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, mi magunk is többször írtunk munkásságáról, de ahányszor csak alkalmunk lesz rá, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az ilyen szentemberek minden időben példával szolgálnak mindannyiunk számára.
Eredetileg hazánk legnagyobb barokk hangszerének, Budavár Bach-orgonájának a megépítése inspirálta a szervezőket, s hívta életre a fesztivált. Természetesen idén is a Bécsi kapu téri Budavári Evangélikus Templom ad otthont a német zeneszerző tiszteletére megrendezett kulturális eseménynek. A rendezvény fővédnöke Dr. Fabiny Tamás, evangélikus püspök, a belépés pedig díjtalan.
A pszichoanalízis magyar úttörőjét, az úgynevezett „Budapesti Pszichoanalitikus Iskola” és a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület alapítóját ma is a mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer egyik legjelentősebb képviselőjének tartják szerte a világon. Kevesen tudják, de Ferenczi a pszichoanalízis első egyetemi tanára volt az egész világon. A pszichoanalízis legjelesebb magyar képviselője éppen ezen a napon, 1933. május 22-én halt meg Budapesten.
Éppen ma 176 éve történt Budavár visszavétele, amikor is a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) visszafoglalta - a május elejétől tartó, közel háromhetes ostrom után - Budát az osztrák csapatoktól. Nem véletlen, hogy 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja. Dicsőség a hősöknek!
No, nem mostanában, hanem 1578. május 19-én. A krónikája szerint az éjszakai viharban villám csapott a budai vár úgynevezett „czímertornyába”. A pusztítás erejére jellemző, hogy több ezer ártatlan ember veszítette életét a robbanásban, a szerencsétlenségnek egyes feljegyzések szerint kétezer, míg más leírások szerint hatezer halálos áldozata volt. A korabeli leírások szerint még a pesti oldalon jó messzire található Rákos-mezejére is sűrű por szállt.
Mécs László (1895-1978) premontrei szerzetesként írta verseit, s a két világháború között valódi „sztárturnékat” tartott határon innen és túl. Előadásain, felolvasóestjein a csilláron is lógtak, a hazai mellett főként a határokon kívül rekedt erdélyi és felvidéki fiatalság között volt rendkívül népszerű. Már-már idolként tisztelték, valósággal rajongtak érte hívei. Lírájában mély érzések és gondolatok érnek eggyé a modern kori prédikációk szónoklataival. Most egyik legszebb versével köszöntjük az édesanyákat.
Nem is akárhogy: október 13-tól 15-ig fesztiválsörrel a kezükben gyönyörködhetnek Budapest egyik legszebb panorámájában a sörkedvelők. De még azok is, akik amúgy nem is kedvelik a sört. Eredeti Festbierek egyenesen Münchenből, bajor hangulat és dallamok, valamint Oktoberfest ajándékok várnak mindenkit a Savoyai Teraszon.
Nagy bulival készült a 20. születésnapjára a Várban a Be Massive Horizon, de az időjárás közbeszólt.
Szeptember 23-án szombaton a Savoyai teraszon az idén 20 éves, dj. Metha által alapított Be Massive Horizon komoly bulival és ünnepi hangulattal készül. A pazar panoráma és az exkluzív környezet már adott ehhez.
"Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig" - vallotta Kodály Zoltán. Cáfolni nem tudjuk, sőt mélységesen egyetértünk vele. Ezért is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Budavári Palotanegyedben a június 21-én a zenét fogják ünnepelni.
Ahogy melegszik az idő, úgy sűrűsödnek a programok a Budavári Palotanegyedben is. És ahogy a nap is egyre később megy le, úgy egyre később érdemes hazamenni is. A Savoyai terasz péládul egy hangulatos lounge programmal készül a nyár első napjára.
Az előrejelzések szerint szombaton 27 fokkal köszön be a jó idő az esős napok után. Ennél jobb alkalom nem is lehetne, hogy a Budai Várban is bedurranjon a nyári szezon. A klasszikus zenét az elektronikus ritmusokkal ötvöző francia dj, Worakls érkezik ugyanis az Oroszlános Udvarba, a produkció pedig igazi csemege minden tekintetben: a műfaj kedvelőinek nem csak a fülük számíthat gyönyörökkel teli estére, hanem a szemük is, a látvány ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján pazar lesz.
Na’Conxypan hercegének, azaz Gulácsy Lajosnak a nagyszabású életmű-kiállítása kerül fókuszba a Magyar Nemzeti Galéria május 17-én, szerdán 18 órakor kezdődő Múzeum+ programján. A különc zsenit nem kell bemutatni a művészetszerető közönségnek: a modern magyar festészet egyik legegyedibb hangú, különleges alakja ő, akinek a nyár végéig látható életmű-kiállítása eddig sosem vizsgált összefüggéseket tár fel és mutat be átfogóan.
A Deadcode szervezésében június 17-én a Mathame érkezik a Budavári Palotanegyedbe. A program pedig felejthetetlennek ígérkezik már csak azért is, mert az olasz Dj-páros zenéjének atmoszférája és hangulata olyan, mintha az Etna lábához utaznánk, és éreznénk a vulkán erejét.
Április 2-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériaaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítása. A márciusi Múzeum+ est középpontjában éppen ezért az időszakos tárlat állt. Izgalmas tárlatvezetések és finom borok álltak a középpontjában a kellemes esti ejtőzésnek szerda este a Budavári Palotanegyedben.
