Ádámosi Székely Bertalan 1835. május 8-án – idén 190 éve – született Kolozsvárott egy erdélyi nemesi család egyedüli sarjaként. A sokat betegeskedő fiú már gyermekként rengeteget rajzolt és festett. Az 1848-49. évi szabadságharc, amely a serdülő fiú számára katartikus élmény volt, meghatározta egész festészetét és későbbi világlátását. Először a Bécsi Egyetem mérnök hallgatója lett, majd átiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. Néhány év múlva pedig már a híres zsánerfestő, Ferdinand Georg Waldmüllert (1793-1865) szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába, majd Münchenben és Berlinben tanult, de európai tanulmányútján megismerkedett a németalföldi, a francia, az olasz, illetve az angol festészettel is. Hitvesét, Kudrna Jeanette-et a morvaországi Marschendorfban ismerte meg, majd 1858-ban vette feleségül, akitől négy gyermeke született.
A kiegyezés utáni budavári koronázási ünnepséget három festményen is megörökítette.
Pedagógusi pályája akkor kezdődött, amikor a kiegyezés utáni konszolidáció eredményeként 1870-ben az újonnan létrehozott Mintarajztanoda tanárává, majd néhány év múlva annak igazgatójává nevezték ki.
Nyarait jellemzően a pest megyei Szadán töltötte, itt ma emlékmúzeum őrzi emlékét. Képeinek jelentős része itt a Buda Várban található, Magyar Nemzeti Galériában található.
Halálának 115. évfordulóján most néhány jelentősebb képpel emlékezünk rá.
