115 éve hunyt el a romantika mestere, Székely Bertalan
1910-ben éppen ezen a napon, augusztus 21-én - 75 évesen - hunyt el a XIX. századi magyar romantikus festészet európai rangú művésze, s a hazai historikus festészet egyik legkiválóbb alakja. Budavári kötödése nem csak abban merül ki, hogy festményeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, hanem a Mátyás-templom belsejét is többek között az munkájának gyümölcse, s Ferenc József budavári megkoronázását is több képén megfestette.
Ádámosi Székely Bertalan 1835. május 8-án – idén 190 éve - született Kolozsvárott egy erdélyi nemesi család egyedüli sarjaként. A sokat betegeskedő fiú már gyermekként rengeteget rajzolt és festett. Az 1848-49. évi szabadságharc, amely a serdülő fiú számára katartikus élmény volt, meghatározta egész festészetét és későbbi világlátását. Először a Bécsi Egyetem mérnök hallgatója lett, majd átiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. Néhány év múlva pedig már a híres zsánerfestő, Ferdinand Georg Waldmüllert (1793-1865) szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába, majd Münchenben és Berlinben tanult, de európai tanulmányútján megismerkedett a németalföldi, a francia, az olasz, illetve az angol festészettel is. Hitvesét, Kudrna Jeanette-et a morvaországi Marschendorfban ismerte meg, majd 1858-ban vette feleségül, akitől négy gyermeke született.
A kiegyezés utáni budavári koronázási ünnepséget három festményen is megörökítette.
Pedagógusi pályája akkor kezdődött, amikor a kiegyezés utáni konszolidáció eredményeként 1870-ben az újonnan létrehozott Mintarajztanoda tanárává, majd néhány év múlva annak igazgatójává nevezték ki.
Nyarait jellemzően a pest megyei Szadán töltötte, itt ma emlékmúzeum őrzi emlékét. Képeinek jelentős része itt a Buda Várban található, Magyar Nemzeti Galériában található.
Halálának 115. évfordulóján most néhány jelentősebb képpel emlékezünk rá.
Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982) itt a Krisztinavárosban kezdték meg közös életüket. Itt az I. kerületben történt velük számtalan olyan dolog, amely alapjaiban határozta meg későbbi életüket. Többek között itt kapta meg mindössze félnapra Szabó Magda a Baumgartner-díjat, de itt kapta az első ajánlatot - Kardos Györgytől, a Magvető Kiadó igazgatójától - könyvének kiadására, így jelent meg a Freskó.
Az szinte köztudott, hogy Liszt Ferenc egyik legjobb barátja, Augusz Antal itt az Úri utcában lakott palotájában, így nem véletlen, hogy a zeneszerző számos alkalommal vendégeskedett nála és többször koncertezett is a közeli Sándor-palotában. Az azonban már kevesek előtt ismert, hogy a nagy német "zeneköltő", karmester Richard Wagner is többször járt a Várnegyedben, s vezényelte is műveit a kortársak nagy örömére.
1872. szeptember 29-én, több mint 150 éve halt meg az első magyar operaénekesnő, a legendás díva, Déryné Széppataki Róza, akinek emlékezete most is itt él velünk, közöttünk a budai Krisztinavárosban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
