Számos szobor, dombormű és emléktábla őrzi annak emlékét, hogy XI. Ince pápa 1684-ben létrehozott törökellenes szövetsége legyőzte a Budát megszálló csapatokat. A Szent Liga csapatai ezzel hatalmas csapást mértek az Oszmán Birodalomra. Buda felszabadítását megelőzte, amikor I. Lipót német római császár és magyar király, valamint Sobieski János lengyel király hatalmas győzelmet arattak Párkánynál és visszafoglalták Esztergomot.
A budai várat Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 12 ezer katonával védte sikertelenül.
Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!
– mondta az európai seregek tiszteletét is kivívó török pasa.
A törökökkel szemben álló 64 ezer fős európai seregeket V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette. A júniustól tartó folyamatos ostromnak, kifárasztásnak a törökök szeptemberig tudtak ellenállni.
Budavár 1686. évi visszavételét, amelyben a keresztény seregek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő (1663-1736) herceg volt. Az ezt követő években Savoyai a török ellenes küzdelem egyik vezéralakja lesz; olyannyira, hogy 1697. szeptember 11-én a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Ez óriási győzelem volt Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadak felett, s a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
A herceg egyébként Budán jobb kezén súlyos sebet kapott, de felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza. Savoyai személyének állít emléket a mai Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Buda felszabadulását egész Európa ünnepelte. „Buda eliberata” ment a hír többek között Rómába, amelyre válaszul a pápa elrendelte, hogy másnap délben, minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Lehet, hogy érdemes lenne legalább a budavári templomoknak ezen a napon délben ugyanúgy egy órán át harangozni…
