Gyere és ismerd meg velünk a Várnegyed legérdekesebb látnivalóit, rejtett kincseit és legkülönlegesebb történeteit! Erről szólnak a Nagyon Vár kultúrtörténeti séták. Már tényleg csak néhány helyünk maradt, ezért minél gyorsabban vásárold meg a jegyed! Ráadásul így Early Bird kedvezménnyel mindösszesen 4.490 Ft/fő, amely tartalmaz még egy kávét vagy egy frissítőt a Budavári Palotanegyed egyik legszebb teraszán!
Álom az államban - mondhatnánk. Az evangélikus lelkész a vészkorszakban zsidó gyermekek százait mentette meg a biztos haláltól. Majd a háború után a háborúban elvérzett országban alapított egy várost a legelesettebbeknek: a gyereknek. Ez volt az úgynevezett Örömváros vagy más néven Gaudiopolis. Otthon melege nélkül maradt árvákat nevelt emberségre egy borzalmas és embertelen világban. Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, mi magunk is többször írtunk munkásságáról, de ahányszor csak alkalmunk lesz rá, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az ilyen szentemberek minden időben példával szolgálnak mindannyiunk számára.
Eredetileg hazánk legnagyobb barokk hangszerének, Budavár Bach-orgonájának a megépítése inspirálta a szervezőket, s hívta életre a fesztivált. Természetesen idén is a Bécsi kapu téri Budavári Evangélikus Templom ad otthont a német zeneszerző tiszteletére megrendezett kulturális eseménynek. A rendezvény fővédnöke Dr. Fabiny Tamás, evangélikus püspök, a belépés pedig díjtalan.
„Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:/egy ködbe olvadt álom és való,/ha hullt a hó az égből, porcukor volt/s a porcukor az abroszon a hó." – írta Kosztolányi Dezső Gyerekkor című versében. De vajon honnan ered a gyerekek ünnepe, a gyereknap? Hol és mikor tartották az elsőt? A cikkünkben erre is választ kapnak, s persze arra is, hogy miért érdemes ma a Budai Várba látogatni!
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
A pszichoanalízis magyar úttörőjét, az úgynevezett „Budapesti Pszichoanalitikus Iskola” és a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület alapítóját ma is a mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer egyik legjelentősebb képviselőjének tartják szerte a világon. Kevesen tudják, de Ferenczi a pszichoanalízis első egyetemi tanára volt az egész világon. A pszichoanalízis legjelesebb magyar képviselője éppen ezen a napon, 1933. május 22-én halt meg Budapesten.
Éppen ma 176 éve történt Budavár visszavétele, amikor is a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) visszafoglalta - a május elejétől tartó, közel háromhetes ostrom után - Budát az osztrák csapatoktól. Nem véletlen, hogy 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja. Dicsőség a hősöknek!
Jövőhéten szombaton, május 31-én ismét megrendezik a BTM Vármúzeumban a Régészet Napját, amelynek ezúttal a központi témája a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. A Budavári Palotában található intézmény egész nap különleges programokkal, élményekkel várja a nagyközönséget. Az eseményhez kapcsolódva a BTM pályázatot is hirdetett történelmi témájú MI-képek készítésére, amelyeket szintén megismerhetünk a nap folyamán.
No, nem mostanában, hanem 1578. május 19-én. A krónikája szerint az éjszakai viharban villám csapott a budai vár úgynevezett „czímertornyába”. A pusztítás erejére jellemző, hogy több ezer ártatlan ember veszítette életét a robbanásban, a szerencsétlenségnek egyes feljegyzések szerint kétezer, míg más leírások szerint hatezer halálos áldozata volt. A korabeli leírások szerint még a pesti oldalon jó messzire található Rákos-mezejére is sűrű por szállt.
Gyere és ismerd meg velünk a Várnegyed legérdekesebb látnivalóit, rejtett kincseit és legkülönlegesebb történeteit! Erről szólnak a Nagyon Vár kultúrtörténeti séták. Már tényleg csak néhány helyünk maradt, ezért minél gyorsabban vásárold meg a jegyed! Ráadásul így Early Bird kedvezménnyel mindösszesen 4.490 Ft/fő, amely tartalmaz még egy kávét vagy egy frissítőt a Budavári Palotanegyed egyik legszebb teraszán!
A BTM Vármúzeum idén csatlakozott partnerként a Kulturális Örökség Napjaihoz, amelyet idén Európa-szerte a szeptember 20-21-i hétvégén rendeznek meg. A BTM szeptember 20-án három különleges programmal is várja az érdeklődőket, amelyek mind ingyenesek, de jellemzően regisztrálni kell rájuk! Részletek a cikkben!
Dr. Csapó Csaba történész számos tematikus séta ötletgazdája és vezetője, feketeöves sétavezető. Ennek a hivatásnak az egyik legismertebb, leghitelesebb és legnépszerűbb képviselője, aki közel tíz éve mutatja meg a történelem, az építészet, az irodalom, a művészetek és a kultúra iránt fogékony magyar embereknek Magyarország kincseit. A NagyonVár tematikus séták tervezésekor kézenfekvő volt, hogy őt, mint céhbelit keressük meg szakmai partnerként.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja majd végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen a legendás krisztinavárosi irodalmi kávéházakig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol élt a magyar irodalom legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt valaha a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, s kik voltak a Philadelphia Kávéház törzsvendégei. Tarts velünk szeptember 14-én, vasárnap a délelőtti vagy délutáni sétánkon, mi pedig garantáljuk, hogy egy izgalmas és tartalmas budavári séta élményével gazdagodsz majd!
A frissen megjelent kiadványról - Dr. Papp Adrienn és Dr. Sudár Balázs könyvéről - 2025. szeptember 2-án, tehát Budavár visszafoglalásának ünnepén, Kasza Péter beszélget a történelmileg is autentikus helyszínen, az Országos Széchényi Könyvtárban.
Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.
A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!
Nem csak finom kávék és egzotikus limonádék, de különleges koktélok, pezsgők és borok is vártak bennünket a Magyar Nemzeti Galéria első emeleti történelmi teraszán, amelynek pazar, az egész magyar fővárost felölelő történelmi panorámája bizonyos tekintetben minden más teraszt kenterbe ver.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkóstoló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
A budai várhegy királyi palotája mindig is közbeszéd tárgya volt, szakmai disputák középpontjában állt. Különböző korok különböző megjelenését kutatók próbálták elképzelni és közvetíteni a közönség felé. Ilyen volt Lux Kálmán építész is, aki A budai várpalota Mátyás király korában című díszes kötetével élvezetes és esztétikus módon tárta fel a 15. századi palota képét.
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
Bécsi kapu tér; Bécsi kapu téri evangélikus templom; Akkora a szája, mint a bécsi kapu – közszájon forgó kifejezések, elnevezések. De vajon mikor, és hol épült az első Bécsi kapu, és hogyan hívták akkor? Az évszázadok alatt milyen tervek születtek, mi az, ami megvalósult, mi az ami nem, vagy máshogy. Történeti áttekintés korabeli és mai fotókkal egy építményről, amely nemcsak arra alkalmas, hogy áthaladjunk alatta, hiszen a tetejéről csodálatos panoráma nyílik.
Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke 1868. április 22-én született Budán, alig néhány hónappal a kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt önzetlenül szerető magyarokhoz menekülő királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Budavári Palotában lássa meg a napvilágot.
Ezúttal Dr. Szögi László, történész, levéltáros, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár egykori főigazgatója, az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoportjának vezetője tartott lebilincselő előadást a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákokról, az úgynevezett peregrinusokról a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban megrendezett kulturális eseményen.
Gulácsy Lajos a magyar képzőművészet egyik különösen tragikus sorsú, ugyanakkor eredeti tehetségű mestere volt, akinek a mentális problémái meghatározták az egész életét és ezzel egyetemben a festészetét is. „Dekadens-e vagy sem? Ki tudja!” – kezdte Bálint Aladár író A dekadens festő életrajza című írását a Nyugat 1922-ben megjelent hasábjain.
Szalay László az Úri utca 6. szám alatti házban született 1813. április 18, éppen 210 évvel ezelőtt. A Centralista Kör, illetve Centralista Párt tagjai szorgalmasan tanulmányozták az európai alkotmányos modelleket és fogalmazták meg a magyar polgári átalakulás szükségességét, illetve annak jogi, gazdasági, társadalmi és politikai feltételeit a XIX. század derekán. Ennek a mozgalomnak Szalay László, magyar jogtudós, történetíró és publicista volt az egyik motorja.
Nos, nem volt egyszerű kibogozni, hogy a XX. századi magyar irodalom legnagyobb költőjének múzsája, Gyömrői Edit milyen áttételekkel kapcsolódott a Budavári Palota termeinek berendezéséhez, de éppen ez a közvetettség tette érdekessé legújabb felfedezésünket. Öveket bekapcsolni: újabb időutazás következik!
A négyszeres Baumgartner-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, valamint Herder-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, a XX. századi magyar irodalom egyik géniusza. A Puszták népe írója egy ideig itt a Várdombon élt Kozmutza Flórával egy padlástéri, nagyerkélyes lakásban az Alagút utca fölötti házban, a Logodi utcában.
Májusban az aktuális ukrán szupersztár, Korolova érkezik a Budavári Palotanegyedbe, júniusban pedig Christan Löffler társaságában jön Parra vor Cuva és Tylacine is.
Kinek ne jutna eszébe egy félelmetes ódon kastély a halloween szó hallatán? A Budai Vár ezt a hangulatot is képes hozni, a Pasha Café éppen erre készül október 28-án szombaton.
Nem is akárhogy: október 13-tól 15-ig fesztiválsörrel a kezükben gyönyörködhetnek Budapest egyik legszebb panorámájában a sörkedvelők. De még azok is, akik amúgy nem is kedvelik a sört. Eredeti Festbierek egyenesen Münchenből, bajor hangulat és dallamok, valamint Oktoberfest ajándékok várnak mindenkit a Savoyai Teraszon.
Nagy bulival készült a 20. születésnapjára a Várban a Be Massive Horizon, de az időjárás közbeszólt.
Szeptember 23-án szombaton a Savoyai teraszon az idén 20 éves, dj. Metha által alapított Be Massive Horizon komoly bulival és ünnepi hangulattal készül. A pazar panoráma és az exkluzív környezet már adott ehhez.
"Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig" - vallotta Kodály Zoltán. Cáfolni nem tudjuk, sőt mélységesen egyetértünk vele. Ezért is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Budavári Palotanegyedben a június 21-én a zenét fogják ünnepelni.
Ahogy melegszik az idő, úgy sűrűsödnek a programok a Budavári Palotanegyedben is. És ahogy a nap is egyre később megy le, úgy egyre később érdemes hazamenni is. A Savoyai terasz péládul egy hangulatos lounge programmal készül a nyár első napjára.
Az előrejelzések szerint szombaton 27 fokkal köszön be a jó idő az esős napok után. Ennél jobb alkalom nem is lehetne, hogy a Budai Várban is bedurranjon a nyári szezon. A klasszikus zenét az elektronikus ritmusokkal ötvöző francia dj, Worakls érkezik ugyanis az Oroszlános Udvarba, a produkció pedig igazi csemege minden tekintetben: a műfaj kedvelőinek nem csak a fülük számíthat gyönyörökkel teli estére, hanem a szemük is, a látvány ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján pazar lesz.
Na’Conxypan hercegének, azaz Gulácsy Lajosnak a nagyszabású életmű-kiállítása kerül fókuszba a Magyar Nemzeti Galéria május 17-én, szerdán 18 órakor kezdődő Múzeum+ programján. A különc zsenit nem kell bemutatni a művészetszerető közönségnek: a modern magyar festészet egyik legegyedibb hangú, különleges alakja ő, akinek a nyár végéig látható életmű-kiállítása eddig sosem vizsgált összefüggéseket tár fel és mutat be átfogóan.
