
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Rippl-Rónai József (1861-1927) eredetileg Rippl József néven született egy sváb családban, Kaposvárott. A rajzolni, festeni szerető fiú először gyógyszerészetből diplomázott Budapesten. Mindeközben áldozva szenvedélyének is rajzórákat vett.
Tanárai bátorítására végül 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára tanult, majd Párizsban Munkácsy Mihály segédje, tanítványa lett. Magyarországra visszaérkezve, szinte minden európai művészeti irányzatot ismerve egy kiállításon már több száz alkotásával mutatkozott be a magyar nagyközönségnek.

A Nyugat folyóirat tagjaként, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoport alapítótagjaként tevékenykedett, de az I. világháború kitörésekor 1914-ben, amikor éppen Párizsban tartózkodott letartoztatták, mint ellenséges állam polgárát. Visszatérve a fogságból, az újonnan megvásárolt kaposvári Róma-villába költözött és csak az alkotásnak szentelte idejét. Itt festette legjelentősebb alkotásait a villa ősfás parkjában található műteremben.

Egyedi, dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei jól beazonosíthatóak. Stílusa szecesszióba hajló impresszionistának, leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni.

Ezt az egyedi - a pointillizmushoz hasonlatos - pontozásos technikát nevezzük kukoricás stílusnak.
Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb
– írta róla Ady Endre, aki a Róma-villa vendégeként is megfordult festőbarátjánál.

A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak egy jelentős része ma már az Egyesült Államokban, illetve európai magángyűjteményekben lapul.
Művészeti értékét plasztikusan mutatja, hogy egy Angliából előkerült alkotása, az Elegáns úriasszony a kertben című festménye néhány éve - a Virág Judit Galéria és Aukciósház- árverésén 95.000.000 forintos leütési áron kelt el, majd egy évre ugyanitt A geszti kastély kertjében című festménye 300 millió forintos rekordárnál koppant hármat a kalapács.

Itt, a Budavári Palotában található legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galériában számos Rippl-Rónai festményt őríznek. Érdemes fél évente, évente feljönni és újra meg újra rácsodálkozni erre a sok gyönyörűségre.

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Vaszary János (1867-1939) a XX. századi magyar festészet „ezerarcú” mestere, aki igazi modern, európai látásmódjával nem csak a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, hanem az impresszionizmus, az expresszionizmus, illetve az art deco stílusában is maradandót, „ércnél maradandóbbat” alkotott. Most Pécsi Sándor (1922-1972) kétszeres Kossuth-díjas színművész gyűjteményéből került elő egy festmény Kilátás a festő műterméből címmel egy aukció erejéig, amely az egykori "látkép" miatt igen kedves a szívünknek.

Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.