Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Rippl-Rónai József (1861-1927) eredetileg Rippl József néven született egy sváb családban, Kaposvárott. A rajzolni, festeni szerető fiú először gyógyszerészetből diplomázott Budapesten. Mindeközben áldozva szenvedélyének is rajzórákat vett.

Tanárai bátorítására végül 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára tanult, majd Párizsban Munkácsy Mihály segédje, tanítványa lett. Magyarországra visszaérkezve, szinte minden európai művészeti irányzatot ismerve egy kiállításon már több száz alkotásával mutatkozott be a magyar nagyközönségnek.

A Nyugat folyóirat tagjaként, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoport alapítótagjaként tevékenykedett, de az I. világháború kitörésekor 1914-ben, amikor éppen Párizsban tartózkodott letartoztatták, mint ellenséges állam polgárát. Visszatérve a fogságból, az újonnan megvásárolt kaposvári Róma-villába költözött és csak az alkotásnak szentelte idejét. Itt festette legjelentősebb alkotásait a villa ősfás parkjában található műteremben.

Önarckép (Fotó: MNG)

Egyedi, dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei jól beazonosíthatóak. Stílusa szecesszióba hajló impresszionistának, leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni.

Ezt az egyedi - a pointillizmushoz hasonlatos - pontozásos technikát nevezzük kukoricás stílusnak.

Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb

– írta róla Ady Endre, aki a Róma-villa vendégeként is megfordult festőbarátjánál.

A jellegzetes kukoricás stílus (Fotó: MNG)

A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak egy jelentős része ma már az Egyesült Államokban, illetve európai magángyűjteményekben lapul.

Művészeti értékét plasztikusan mutatja, hogy egy Angliából előkerült alkotása, az Elegáns úriasszony a kertben című festménye néhány éve - a Virág Judit Galéria és Aukciósház-  árverésén 95.000.000 forintos leütési áron kelt el, majd egy évre ugyanitt A geszti kastély kertjében című festménye 300 millió forintos rekordárnál koppant hármat a kalapács.  

300 milliót érő festmény

Itt, a Budavári Palotában található legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galériában számos Rippl-Rónai festményt őríznek. Érdemes fél évente, évente feljönni és újra meg újra rácsodálkozni erre a sok gyönyörűségre.

No items found.
„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról
„Igen, ez a nyár…” – a 125 éve született Márai gondolatai a júliusról

Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.

Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban
Észrevétlen emlékeink: Az Ördögárok mementója a Tabánban

Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.

Az ország főtere, a Szentháromság tér
Az ország főtere, a Szentháromság tér

Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.