Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Rippl-Rónai József (1861-1927) eredetileg Rippl József néven született egy sváb családban, Kaposvárott. A rajzolni, festeni szerető fiú először gyógyszerészetből diplomázott Budapesten. Mindeközben áldozva szenvedélyének is rajzórákat vett.
Tanárai bátorítására végül 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára tanult, majd Párizsban Munkácsy Mihály segédje, tanítványa lett. Magyarországra visszaérkezve, szinte minden európai művészeti irányzatot ismerve egy kiállításon már több száz alkotásával mutatkozott be a magyar nagyközönségnek.
A Nyugat folyóirat tagjaként, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoport alapítótagjaként tevékenykedett, de az I. világháború kitörésekor 1914-ben, amikor éppen Párizsban tartózkodott letartoztatták, mint ellenséges állam polgárát. Visszatérve a fogságból, az újonnan megvásárolt kaposvári Róma-villába költözött és csak az alkotásnak szentelte idejét. Itt festette legjelentősebb alkotásait a villa ősfás parkjában található műteremben.
Egyedi, dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei jól beazonosíthatóak. Stílusa szecesszióba hajló impresszionistának, leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni.
Ezt az egyedi - a pointillizmushoz hasonlatos - pontozásos technikát nevezzük kukoricás stílusnak.
Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb
– írta róla Ady Endre, aki a Róma-villa vendégeként is megfordult festőbarátjánál.
A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak egy jelentős része ma már az Egyesült Államokban, illetve európai magángyűjteményekben lapul.
Művészeti értékét plasztikusan mutatja, hogy egy Angliából előkerült alkotása, az Elegáns úriasszony a kertben című festménye néhány éve - a Virág Judit Galéria és Aukciósház- árverésén 95.000.000 forintos leütési áron kelt el, majd egy évre ugyanitt A geszti kastély kertjében című festménye 300 millió forintos rekordárnál koppant hármat a kalapács.
Itt, a Budavári Palotában található legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galériában számos Rippl-Rónai festményt őríznek. Érdemes fél évente, évente feljönni és újra meg újra rácsodálkozni erre a sok gyönyörűségre.
Ilyenkor nyár közepén, a hirtelen ránk hördülő lehűlések után újra a balatoni strandok, most épp az 57. Kékszalag vitorlásai felé vágyakozunk; a tegnapi viharokat elfeledtetik velünk az élet napsugarai, amely tűponttá zsugorodó pupilláinkon keresztül elménkbe és lelkünkbe hatolnak, s amelynek millió csillámjai a frissítő széllel vegyülve csiklandozzák arcunkat, tudatosítva szellemünkkel, hogy az emberi élet minden nehézség, csalódás és igazságtalanság ellenére mégiscsak pofon egyszerűen szép. Ezt üzeni Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940 nyarát megidéző költeménye.
A magyar képzőművészet, a századfordulós magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak a 180. születésnapját ünnepeljük.
Ilyenkor július elsején, a nyár kellős közepén újra a tenger finoman ölelő hűsítő hullámaiba vagy a balatoni strandok zsibongó moraja felé vágyakozunk, s ha a vágyunk valóra válik, mindennél jobban érezzük, hogy az élet minden nehézség ellenére mégiscsak szép. Ezt üzeni Kosztolányi Dezső Jó az élet című verse is, amit 1913. júliusában írt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
