Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Rippl-Rónai József (1861-1927) eredetileg Rippl József néven született egy sváb családban, Kaposvárott. A rajzolni, festeni szerető fiú először gyógyszerészetből diplomázott Budapesten. Mindeközben áldozva szenvedélyének is rajzórákat vett.
Tanárai bátorítására végül 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára tanult, majd Párizsban Munkácsy Mihály segédje, tanítványa lett. Magyarországra visszaérkezve, szinte minden európai művészeti irányzatot ismerve egy kiállításon már több száz alkotásával mutatkozott be a magyar nagyközönségnek.
A Nyugat folyóirat tagjaként, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoport alapítótagjaként tevékenykedett, de az I. világháború kitörésekor 1914-ben, amikor éppen Párizsban tartózkodott letartoztatták, mint ellenséges állam polgárát. Visszatérve a fogságból, az újonnan megvásárolt kaposvári Róma-villába költözött és csak az alkotásnak szentelte idejét. Itt festette legjelentősebb alkotásait a villa ősfás parkjában található műteremben.
Egyedi, dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei jól beazonosíthatóak. Stílusa szecesszióba hajló impresszionistának, leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni.
Ezt az egyedi - a pointillizmushoz hasonlatos - pontozásos technikát nevezzük kukoricás stílusnak.
Ez a magyar piktor vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb
– írta róla Ady Endre, aki a Róma-villa vendégeként is megfordult festőbarátjánál.
A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak egy jelentős része ma már az Egyesült Államokban, illetve európai magángyűjteményekben lapul.
Művészeti értékét plasztikusan mutatja, hogy egy Angliából előkerült alkotása, az Elegáns úriasszony a kertben című festménye néhány éve - a Virág Judit Galéria és Aukciósház- árverésén 95.000.000 forintos leütési áron kelt el, majd egy évre ugyanitt A geszti kastély kertjében című festménye 300 millió forintos rekordárnál koppant hármat a kalapács.
Itt, a Budavári Palotában található legnagyobb képzőművészeti közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galériában számos Rippl-Rónai festményt őríznek. Érdemes fél évente, évente feljönni és újra meg újra rácsodálkozni erre a sok gyönyörűségre.
Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
