A császárnő látogatása - Mária Terézia 250
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
A fertődi Esterházy-kastély ma is Magyarország egyik fő turisztikai látnivalója. Mária Terézia 1773. szeptember eleji látogatása olyan jelentőséggel bírt, hogy hálószobája és annak az eredetivel szinte megegyező rokokó enteriőrje ma is az egyik fő attrakció. A közelmúltban alapított budavári székhelyű Haydneum a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését tűzte ki céljául.
A Haydneum több rendezvénnyel is megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1773 szeptemberében – kétszázötven éve – Eszterházára utazott. Nevezetes látogatás volt ez, mely lázba hozta a hercegi rezidencia szolgálatában állókat, feladatot adva Joseph Haydnnak is, aki művészi rangjához méltón állt helyt, nem véletlenül kapcsolódik ehhez az eseményhez a mondás: „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek”. A császárné fejezte ki így elégedettségét afölött, amit az Esterházyak zenés színházában látott-hallott. Haydn kétfelvonásos vígoperája, a L’infedeltà delusa azon művek közé tartozik, amelyek a látogatás alkalmából hangzottak el. A Haydneum hangversenyén a darab nyitánya szólal meg.
- írják a Haydneum honlapján.
A legközelebbi, 2023. május 13-án 19:30 bemutatásra kerülő műsor repertoárja Haydn és Mozart releváns műveit tartalmazza.
A koncerten Vashegyi György vezényletével közreműködik a kiváló szoprán Szutrély Katalin, valamint Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
