A császárnő látogatása - Mária Terézia 250
A budavári Haydneum által meghirdetett rendezvénysorozat Mária Terézia (1717-1780) kétszázötven évvel ezelőtti, fertődi látogatásának állít méltó emléket. Az Esterházy-kastélyban vendégeskedő királynőt itt ejtette ámulatba az aktív alkotói korszakát Eszterházy Miklós herceg szolgálatában álló világhírű zeneszerző, Joseph Haydn (1732-1809) zsenije.
A fertődi Esterházy-kastély ma is Magyarország egyik fő turisztikai látnivalója. Mária Terézia 1773. szeptember eleji látogatása olyan jelentőséggel bírt, hogy hálószobája és annak az eredetivel szinte megegyező rokokó enteriőrje ma is az egyik fő attrakció. A közelmúltban alapított budavári székhelyű Haydneum a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését tűzte ki céljául.
A Haydneum több rendezvénnyel is megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1773 szeptemberében – kétszázötven éve – Eszterházára utazott. Nevezetes látogatás volt ez, mely lázba hozta a hercegi rezidencia szolgálatában állókat, feladatot adva Joseph Haydnnak is, aki művészi rangjához méltón állt helyt, nem véletlenül kapcsolódik ehhez az eseményhez a mondás: „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek”. A császárné fejezte ki így elégedettségét afölött, amit az Esterházyak zenés színházában látott-hallott. Haydn kétfelvonásos vígoperája, a L’infedeltà delusa azon művek közé tartozik, amelyek a látogatás alkalmából hangzottak el. A Haydneum hangversenyén a darab nyitánya szólal meg.
- írják a Haydneum honlapján.
A legközelebbi, 2023. május 13-án 19:30 bemutatásra kerülő műsor repertoárja Haydn és Mozart releváns műveit tartalmazza.
A koncerten Vashegyi György vezényletével közreműködik a kiváló szoprán Szutrély Katalin, valamint Somlai Petra és Berecz Mihály fortepiano.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Tíz nappal a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 23-án Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elássák a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál. Az osztrák császári hatóságok négy évvel később, 1853. szeptember 8-án megtalálják a kincseket, s először Bécsbe, majd Budára szállítják át.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
