A lélekelemzés „romantikusa”, Ferenczi Sándor

Ferenczi Sándor 1873. július 7-én született a miskolci Fraenkel -család nyolcadik gyermekeként a Jókai utca 15. számú házban.. Az asszimilálódott zsidó család 1879-ben változtatta nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Ferenczire. A későbbi orvos Ferenczi Bernát (1830-1889) lengyel származású könyvkereskedő és a galíciai Eibenschütz Róza (1840-1921) gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja a Miskolc belvárosában található házuk aljában található könyvesboltban kereste a család napi betevőjét egészen 59 éves korában bekövetkezett haláláig. A kis Sándor 1882-től járt a mai Herman Ottó Múzeum épületének egykori református gimnáziumba, s itt is érettségizett jeles eredménnyel 1890-ben.

A kis nebuló az iskolában az önképzőkör, a Kazinczy önképző társulat tagja, tisztviselője volt.

Bírálatokért megdicsértettek: Stern László, Truskovszky Jenő, Ferenczi Sándor, Petra István, Halász István, Kovács József, Flamm Dezső és Strázsek Rezső.

- olvashatjuk az iskola 1889-ben megjelent évkönyvében.

A tehetséges ífjú a Bécsi Egyetemen ideggyógyászként diplomázott. Itt kötött szoros barátságot Sigmund Freuddal (1856-1939), akinek lelkes híve lett.

Hazatérve a „Galilei“ páholy indítványára a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának felkérésére megtartotta Az álom lélektana című előadását. 1910-ben megjelent első könyve, Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből címmel megjelent könyv előszavát Sigmund Freud írta.

1913-ban megalakította a Magyar Pszichoanalitikai Egyesületet. A pszichoanalitika oktatását a budapesti Orvoskaron a hallgatók kezdeményezték 1919 januárjában, de ez a tanári kar heves ellenállásába ütközött. Végül a Tanácsköztársaság idején kormányzati beavatkozással mégis létrejött a tanszék. Ez a körülmény egyben további sorsát is megpecsételte, mivel a proletárdiktatúra bukása után a kar azonnal megszüntette a rákényszerített tanszéket, Ferenczit pedig eltávolították.

- írják róla a Semmelweis Egyetem honlapján.

Így lett Ferenczi a pszichoanalízis első egyetemi tanára az egész világon. Azonban a Tanácsköztársaság bukása után kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből.

...a MONE határozott rendeletén a proletárdiktatúra alatt compromittált tagokkal szemben folytatandó eljárás megkezdésére bizottságot küldtünk ki.

- jegyezték le az orvosegyesület jegyzőkönyvében 1919. szeptember 22-én.

Ez azonban mit sem változtatott azon, hogy az osztrák neurológus számos gondolata magyar barátjával történő beszélgetések, viták során alakult ki, miközben Ferenczi mesterének nézeteitől eltérő eredeti megállapításokat tett, s egy sor új tanulmányt tett közzé. A nemzetközi elismertségének pedig nem szabhatott határt itthoni mellőzése.

Ferenczi számos magyar íróval, így többek között Ignotussal, Kosztolányival és Karinthyval is kiváló kapcsolatot ápolt, számos cikket írt a Nyugat című folyóiratba.

Dr. tószegi Freund Antal, a Polgári Serfőző Részvénytársaság igazgatója még két évvel ezelőtt 1 760.001 koronát juttatott (…) Ki is jelölte acélt, amelyre a népházalapot szánta : egy pszicoanolitikai intézet felállítására, amely a pszichoanalitika tudományos művelésével és oktatásával foglalkoznék és k kisebb gyógyintézettel kapcsoltatnék össze. Időközben tószegi Freund Antal meghalt és a népházalap fölötti rendelkezés jogát végrendeletben az öccsére, tószegi Freund Emilre hagyta, aki képviseletével dr. Ferenczi Sándor idegorvost, a pszichoanalízis művelőjét bízta meg.

- olvashatjuk Az Est 1920. október 3-i számában.

Max Eitingon (1881-1943) német pszichoanalitikus, a Berlini Pszichoanalitikus Poliklinika alapítója, a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaság elnöke Ferenczit a pszichoanalízis romantikusának nevezte.

A pszichoanalízis korántsem pusztán orvosi mesterség, hanem mint a pszichológiának egyik kutatási módja, az összes szellemi tudományok kutatóit kell, hogy foglalkoztassa. Megtanulni ezt a módszert azonban csak egyféleképpen lehet, úgyhogy azt a vele foglalkozó orvosok is tanulják. Vagyis a lélekbúvárnak legelőször is önmagán kell több ízben pszichoanalízist végeznie, ami egy vagy két évet is igénybe vesz.

- nyilatkozta a pszichoanalízis kapcsán egy botrány kapcsán 1926. július idusán a Pesti Naplónak.

‍

‍

Freud és Ferenczi kapcsolata azonban a gyermekkori szexuális traumák és a neurózisok közötti összefüggések kapcsán kettejük között kialakult vita miatt örökre megromlott.

1926-ban nyolc hónapon át tartott előadásokat Amerika számos nagyvárosában

Elutazása előtt kijelentette, hogy tapasztalatai szerint az amerikai életnagy izgatottsága sok embert tesz idegbajossá és az amerikaiaknak kellene keresniök valami eszközt, amely ezt enyhítené. A sportolás, Ferenczi professzor szerint, nem elég. A professzor kijelentette, hogy a pszichoanalízis iránt Amerikában ma talán nagyobb az érdeklődés, mint Európában, de ez az érdeklődés felületes és nem olyan mély, mint Európában.

- írta meg az Amerikai Magyar Népszava.

A világhírű szakember itt élt az első kerületben, a Lisznyai utca 11. alatti villában egészen haláláig.

Ferenczi Sándor nekem barátom volt

- írta nekrológjában Ignotus.

De Márai Sándor is megemlékezett egy nekrológban a hozzá közel lakó orvosról, ebben azt írja:

‍

Ferenczi halála egészen primitíven hatott rám: nem hittem el.

Ferenczi páciense volt többek között Füst Milán (1888-1967) is, akitől az alábbi rímelő négysorost idézzük:

"Eresz alatt fészkel

az ösztön,

gátlásomat Ferenczinél

hófehérre fürösztöm.”

‍