Ezen a napon történt Budavár visszavétele: Ma van a Magyar Honvédelem Napja
Éppen ma 176 éve történt Budavár visszavétele, amikor is a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) visszafoglalta - a május elejétől tartó, közel háromhetes ostrom után - Budát az osztrák csapatoktól. Nem véletlen, hogy 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja. Dicsőség a hősöknek!
1849. május 21-én ért véget Görgey seregének győzelmével, Budavár visszafoglalásával a Vár ostroma. A tavaszi hadjárat legfontosabb állomásaként a Heinrich Hentzi (1785-1849) osztrák várparancsnok által védett Budavár visszafoglalása volt Görgey egyik célja. A Görgey által vezetett seregek április 29-én indultak meg Buda irányába. Görgey egy osztrák fogollyal üzenetet küldött Hentzi tábornok számára, amelyben megadásra szólította fel a parancsnokot és kérte, hogy a harcok helyszínét tegyék át a Duna túlpartjára, a pesti oldalra a polgári lakosság védelmének érdekében. A levélre válaszként ágyúzni kezdte a pesti rakpartot, illetve a Vizivárost. Görgey viszontválaszul elrendelte a Vár lövetését, s utasította Kmety György (1813-1865) ezredest, hogy nyomuljon előre a Lánchíd közelében lévő, cölöpsánccal ellátott, a Vár ellátását biztosító vízvédműhöz, s próbálja meg felrobbantani.
Kmety május 4-én meg is próbálta felrobbantani a vízvédművet, sikertelenül. A több hetesre nyúló elhúzódó harcok miatt Görgey Guyon Richárdtól (1813-1856) kért ostromágyúkat, melyekkel a Naphegy lőtte a Várat. Végül május 21-én hajnali három órakor Nagysándor József (1804-1849) csapata bejutott a Várba, mindeközben azonban Clark Ádám megmentette a Lánchidat Hentzi osztrák tábornok, illetve Alnoch Alajos ezredes hídrobbantási kísérletétől, amikor is a Lánchíd kamráit vízzel öntette el.
A Habsburg-csapatok eleinte meglehetősen nagy sikerrel védték az általuk bitorlott Várhegyet annak tulajdonosaitól, a magyar honvédektől, akik többször alkalommal is visszapattantak a várfalakról. A harcok komoly károkat okoztak a Budavári Palotában is: az épületegyüttes több része leégett, falai megsérültek, tetőszerkezete részben megsemmisült.
De az emberveszteség sem volt elhanyagolható, az ostrom során közel négyszáz magyar katona esett el és mintegy hétszázan sebesültek meg, míg osztrák oldalról több mint hétszáz fő volt a veszteség és mintegy négyezer katona esett foglyul.
A május 21-i budavári diadal a szabadságharc egyik legheroikusabb küzdelme volt. A sors furcsa fintora, hogy mindeközben Ferenc József (1825-1855) és I. Miklós (1796-1855) ugyanerre a napra megszervezett varsói találkozója megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát.
Bár azt jól tudjuk, hogy a dicső pillanatok és a győztes csaták ellenére néhány hónappal később, a cári csapatok beavatkozásának következményeként a szabadságharc végül elbukott, a május 21-i budavári diadal azonban azóta is fényesen ragyog.. E nap emlékére – mely a magyar hadtörténelem egyik legdicsőbb diadalát hozta – az első szabadon választott országgyűlés május 21-ét a Magyar Honvédelem Napjává nyilvánította.
A pszichoanalízis magyar úttörőjét, az úgynevezett „Budapesti Pszichoanalitikus Iskola” és a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület alapítóját ma is a mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer egyik legjelentősebb képviselőjének tartják szerte a világon. Kevesen tudják, de Ferenczi a pszichoanalízis első egyetemi tanára volt az egész világon. A pszichoanalízis legjelesebb magyar képviselője éppen ezen a napon, 1933. május 22-én halt meg Budapesten.
Éppen ma 176 éve történt Budavár visszavétele, amikor is a szabadságharc során Görgey Artúr (1818-1916) visszafoglalta - a május elejétől tartó, közel háromhetes ostrom után - Budát az osztrák csapatoktól. Nem véletlen, hogy 1992 óta ez a nap a Magyar Honvédelem Napja. Dicsőség a hősöknek!
No, nem mostanában, hanem 1578. május 19-én. A krónikája szerint az éjszakai viharban villám csapott a budai vár úgynevezett „czímertornyába”. A pusztítás erejére jellemző, hogy több ezer ártatlan ember veszítette életét a robbanásban, a szerencsétlenségnek egyes feljegyzések szerint kétezer, míg más leírások szerint hatezer halálos áldozata volt. A korabeli leírások szerint még a pesti oldalon jó messzire található Rákos-mezejére is sűrű por szállt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
