Tényleg így nézhetett ki a budai várpalota Mátyás király korában? – Képekkel!
A budai várhegy királyi palotája mindig is közbeszéd tárgya volt, szakmai disputák középpontjában állt. Különböző korok különböző megjelenését kutatók próbálták elképzelni és közvetíteni a közönség felé. Ilyen volt Lux Kálmán építész is, aki A budai várpalota Mátyás király korában című díszes kötetével élvezetes és esztétikus módon tárta fel a 15. századi palota képét.
Az Építészfórum Lux Kálmán építész (ő tervezte például a lillafüredi Palotaszállót) egyik elméleti rekonstrukciós törekvését vette górcső alá, amelynek középpontjában a budai várpalota állt.
Lux 1920-ban saját költségén 100 számozott példánnyal kiadta tanulmányát, mely a saját maga által készített, művészi rekonstrukciós festményei révén albumnak is volt tekinthető, és amely egy kidolgozottabb formája volt 1917-ben már napvilágot látott kutatásának. Ez volt A budai várpalota Mátyás király korában című díszes kötet, mely a laikusok számára élvezetes és esztétikus módon tárta fel a 15. századi palota képét, amelynek komoly kulturális jelentősége volt 1920-ban, a Trianonban megtépázott ország közegében. (Arról, hogy Mátyás király palotájának egy darabját mikor és hol találták meg, ebben a cikkünkben írtunk)
A szakportál cikkéből kiderül, hogy
Buda 1686-os visszavétele alapjában pecsételte meg a középkori palota maradványainak sorsát, majd a barokk együttes építésével pusztulása be is végeztetett. Mátyás valójában a Zsigmond-kori palotaegyüttest modernizálta, bővítette, ékesítette tovább, melynek megvalósult és még tervezett lépéseiről Bonfini leírásai adnak tájékoztatást.
Képet kaphatunk szavaiból arról az épületkomplexumról, melyben már ott magasodott a Zsigmond által elkezdett, monumentális „Csonka-torony", vagy a szintén Zsigmond idején épült, a szárazárok mentén húzódó gyönyörű gótikus palotatömb.
Bonfini szerint Mátyáshoz köthető a Duna felőli pompás kápolna (inkább átalakítása, modernizálása), nem messze tőle pedig híres könyvtárát építtette meg.
Zsigmond északi palotájának környékén, Mátyás egy reneszánsz palotarész építését is elkezdte. Bonfini szerint ez befejezetlen maradt, és stílusát tekintve ókori szellemben született, azaz reneszánsz stílusban, túlnyomórészt vörös márvány burkolatokkal.
Lux Kálmán több mint száz éve született munkáját a tudományos közélet mára már meghaladta. Számos új kutatás és izgalmas publikáció született azóta a középkori és a reneszánsz palota maradványainak vizsgálatáról, ráadásul a munka a háborút követő nagyszabású ásatás (többek között alaprajzi) felfedezései előtt készült. A könyv napjainkban nem lehet érvényes, azonban az elméleti rekonstrukció műfajának egyik kifejezetten érdekes és tanulmányozható példájának mondható.
Fontos megjegyezni, hogy Lux rajzai nem a megépítés vágyával keletkeztek. Mint az építész fogalmazott: „Nem állítom, hogy ez a kísérletem Mátyás király budai palotájának hű képét nyújtaná, de kísérlet arra, hogy a leírások és rajzok közti számos ellentétet, a középkori építészet főbb alapelvei figyelembevételével, meglehetősen gondos mérlegelés után kiküszöbölni lehessen és ezen a mérlegeléseken alapuló, valóban testet alkotó — mondjuk felépíthető — térben elképzelt épületeket mutasson be."
Nyitókép: Lux Kálmán elméleti rekonstrukciója 1940-ből, Forrás: Képes Vasárnap, 1940/7.sz.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
