1771-ben ezen a napon, tehát június 21-én került vissza Raguzából Magyarországra a Szent Jobb ereklye. Mária Terézia királynő többször is járt Budán, s ide a Királyi Palotába hozatta vissza, s itt is őriztette első királyunk, Szent István mumifikálódott jobbkezét. A budavári polgárvárosban élő német polgárság és magyar nemesség hatalmas lelkesedéssel fogadta az uralkodót.
Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Hauszmann Program oldalán bemutatták a Szent György tér megújításának látványterveit. Nagyon úgy tűnik, hogy a program keretében újjászülető Budavári Palotanegyed központi helyszíne méltó helyre kerül a történelem főutcáján.
Az eddigi budavári nyár abban különbözött minden eddigitől, hogy a helyi rendezvényszervezők olyan kulturális programokat hirdettek a Budavári Palota különböző színtereire, amelyek - a szokásos nyári turistadömping mellett - végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között a budavári kertmozi, ami egy igazi sikertörténet és most úgy tűnik, hogy folytatódni fog.
A több mint tíz éve tartó programsorozat soron következő rendezvénye az Európai mesterek fantázianevet kapta. A népszerű eseménysorozat történetében idei újdonság, hogy a felkért hazai neves borászatok mellé minden alkalommal csatlakozik egy natúr borászat is az adott tájegységből. Számunkra mindig az emeleti terasz jelenti a legnagyobb élményt, amit immáron nem csak a Borszerdák alkalmával, hanem a múzeumi hétköznapokon is megcsodálhatunk.
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
1470-ben a makfalvi Dósa-család sarjaként a székelyföldi Dálnokon látta meg a napvilágot Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki. Dózsa azonban végül a parasztsereg élén nem a balkáni törökök ellen, hanem saját urai ellen vezette hadait. Ma 510 éve halt kínhalált a lázadó seregek élére állt egykori végvári vitéz.
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.
Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.
A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek
A magyar közélet legnevesebb színészdinasztiája kétségtelenül a Latabár-família volt. Már az 1830-as években játszottak Latabárok a magyar színpadokon,ugyanis Latabár Endre (1811-1873) miskolci színigazgató és színésznő felesége, Török Mária (1822-1895) voltak a színészdinasztia alapítói, de ma is mulattatja a közönséget a család legfiatalabb színész tagja, ifj. Latabár Kálmán fia, Latabár Árpád (1963).
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el június 28-án és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
Jövőhéten szombaton, május 31-én ismét megrendezik a BTM Vármúzeumban a Régészet Napját, amelynek ezúttal a központi témája a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. A Budavári Palotában található intézmény egész nap különleges programokkal, élményekkel várja a nagyközönséget. Az eseményhez kapcsolódva a BTM pályázatot is hirdetett történelmi témájú MI-képek készítésére, amelyeket szintén megismerhetünk a nap folyamán.
Programunkon Csapó Csaba történésszel közösen kalauzoljuk végig a sétára jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva - a budavári polgárvároson át - egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Ha szereted a XX. századi magyar irodalmat, akkor ez elég ok arra, hogy velünk tartsd május utolsó napján és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának! Biztosítsd most a helyedet!
2025. május 8-tól látogatható a „Plakátba zárt történetek” című plakátkiállítás a budapesti Várnegyed Galériában. Az I. kerület egyik legjelentősebb művészeti galériája a Ferenczy Noémi-díjas festőművész és grafikus eddigi életművét mutatja be. Mi pedig - a plakátok szerelmeseiként - alig várjuk, hogy megnézzük azt.
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
Gróf Apponyi Albert élete legdicsőbb évtizedeit itt – a mai Táncsics utcában található – budavári palotájában élte. A királypárti politikus temetésére 1933. február 14-én került sor, a temetési menet az Országháztól a Lánchídon át haladt egészen a Mátyás-templomig, majd ravatalát is itt a templom előtt álló Szentháromság-szobornál állították fel. Első nyughelye pedig – Gömbös Gyula miniszterelnök javaslatára és a parlament döntése értelmében – szintén itt, a Mátyás-templom kriptájában volt. A 90 éve elhunyt Apponyi grófra emlékezünk.
A Budavári Palota már az Anjou-kor építkezéseitől kezdve, Luxemburgi Zsigmond Budára költözésével és Hunyadi Mátyás újításaival a magyar királyok uralkodásának fontos színtere volt. Például 1457. március 16-án itt, az északi előudvarban fejezték le Hunyadi Lászlót, amit V. László király innen, a palota erkélyéről nézett végig, majd II. Ulászló is ide, Prágából Budára tette át uralkodói központját. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Vár középkori országgyűlések helyszínéül is szolgált mintegy félezer évvel ezelőtt.
Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író és költő, Szőcs Géza életművét. A kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéház adott otthont.
200 éve, január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc. Erre emlékezve tartották meg a Várkert Irodalom Aposztrófsorozatának évadnyitó alkalmát, amelynek fókuszában a zene, az irodalom és izgalmas,humoros, egyben a kulisszák mögé való betekintést engedő személyes történetek által megvilágított Himnusz állt.
A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
A Magyar Nemzeti Galériában működő Kortárs Kávéház egy fiatal, feltörekvő művésznek adott lehetőséget, hogy bemutassa alkotásait a modern művészet iránt érdeklődőknek. Fekete Dávid az absztrakt, a modern, a posztmodern, illetve a trash irányzat kedvelője, művei benyomások kivetülései. Az ifjú alkotó kiállításának megnyitójára nagyon sokan kíváncsiak voltak január 20-án este, de aki erről az eseményről lemaradt, február 10-ig pótolhatja. Akár egy finom kávé elfogyasztása közben.
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.
Noha Madách Imre vidéken, jellemzően Nógrádban töltötte életét, azonban áttételesen mégis több szálon kapcsolódott a Budai Várhoz. S noha a „sztregovai remete” élete sokak számára tragikusnak tűnhet, azonban Az ember tragédiájában saját maga adja meg a választ az emberi életen sajnálkozóknak: „Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” Éppen ma 200 éve született a legnagyobb magyar drámaíró.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine együttműködésével létrejött Mátyás-templom exkluzív elnevezésű tematikus séta számunkra az egyik legérdekesebbnek ígérkezett a jelenleg elérhető budavári sétakínálatok közül. Spoilerezünk: nem csalódtunk!
A klasszikus zenét az elektronikus ritmusokkal ötvöző francia dj a Historical Tales következő nagyágyúja, akit felhoz a Budai Vár exkluzív helyszínére, és nagy valószínűség szerint ezzel be is durrantják a nyári szezont. Igazi csemege minden tekintetben: a műfaj kedvelőinek nem csak a fülük számíthat gyönyörökkel teli estére, hanem a szemük is, a látvány ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján pazar lesz.
Budapesten egyre népszerűbbek a különböző tematikájú vezetett séták. Ezúttal azonban a spontán felfedezés izgalmának lehetősége csiklandozta a képzeletünket, amit azzal kívántunk valósággá formálni, hogy remélt élmények és hangulatok nyomába eredve, különösebb tervezgetés nélkül várbeli és várkörnyéki kocsmákat keresünk fel. Spoiler: sikerrel jártunk.
Dallamos deep house és progresszív partival indul a 2023-as szezon az ország egyik legszebb táncparkettjén, a Halászbástyán. A Vár ikonikus helyszínére márciusban ezúttal Roy Rosenfeld érkezik, akit a műfaj kedvelői már jól ismernek.
A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain szórakozhat a közönség január 28-án. Az előadás a TRIP koncertszínházi sorozatának egyik szenzációja, a kulcsjeleneteihez a Budapest Bár zenészei és a dalszerzője írták a dalokat.
A Savoyai terasz a Budai Vár egyik legszebb része, ahol nem csak nyáron pezseg az élet.
Tegnap este a folyómentő teherautó című film akadálymentesített verziójának levetítésének adott otthont a Szent István Kávéház, amelyet a Narradívák csapatának köszönhetően hallás- és látássérültek is élvezhettek.
