Jóval zöldebb lesz a Budavári Palotanegyed
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Tény, hogy a globális felmelegedés hatásai évről évre egyre jelentősebb terhet rónak az emberekre, s ez még inkább igaz a városlakókra. Azt is tudjuk, hogy a magyarok kétharmada városokban él. Ezért is fontos, hogy a globális felmelegedés urbánus ártalmait minden lehetséges eszközzel csökkentsük, próbáljuk enyhíteni. Ilyen eszközök lehetnek többek között a felforrósodó betonfelületek visszaszorításai, a zöld felületek növelései, a parkosítások, ligetesítések, valamint ilyen lehet a helyi emissziós légszennyezés csökkentése, az esővízhasznosítás, de például a tetők bezöldesítésével vagy kifehéresítésével, az épületszínek kivilágosításával is csökkenthetjük valamelyest a klímakatasztrófa negatív hatásait.
A zöldfelületeket harmonikus elrendezésben újítjuk meg, a növényzet a tér középső része helyett a széleken kap nagyobb hangsúlyt. Új fasorok és ligetes facsoportok színesítik majd a teret, több mint 160 fát fogunk ültetni, ezzel több mint tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint most. A József főhercegi palota melletti jelenlegi köves romterületen új parkot alakítunk ki, így összességében a zöldfelület aránya növekszik majd a jövőben.
- írták a Szent György tér megújítása kapcsán.
Ebben az augusztusi kánikulában érzi igazán az ember, hogy mennyire fontos a hőmérsékletcsökkentés. Kétségtelen tény, hogy a városi hőmérséklet mérséklésének egyik leghatékonyabb módja a zöld területek növelése. Nyáron a városi hőmérséklet - az épületek és utak hőelnyelése miatt – jóval, akár 5–7 ºC- kal is magasabb lehet, mint vidéken. Ebből következően a klímaváltozás miatt az éves átlaghőmérséklet emelkedése a városokban sokkal jobban érezhető, mint a jóval zöldebb vidéken. A természet tehát magától felállított egy követendő mintát, ha úgy tetszik benchmarkot a városépítészek, urbanisztikai szakemberek számára.
Ezért is fontos, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek komolyan veszik a témát és a területek zöldebbé tételét.
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
