„Egy olasz Pesten” - az Első Magyar Festészeti Akadémia alapítóját bemutató időszaki kiállítás nyílik a BTM Vármúzeumban

Giacomo Antonio Marastoni egy olasz családban született Velencében 1804. március 24-én, s eleinte itt is tanult festeni a helyi képzőművészeti akadémián, majd Rómában csiszolta tudását.

Az Osztrák Császárság alattvalójaként, mint portréfestő Klagenfurtba ment, majd Bécsbe költözött, végül pedig Pozsonyba és Pestre került, s az egykori Kehrer-házban rendezte be portréfestő műtermét. A dagerrotípia feltalálása után 1841 nyarán – mint „arcz- és fényképfestő” - fotóműtermet is nyitott a mai Gresham-palota helyén álló négyszintes, Hild József tervei alapján épült Nákó-házban. Ő készítette például az egyik legismertebb fényképet Kossuth Lajosról.

Marastoni Jakab a dagnerrotypista , kinek jelesen talált, arczképe szinte látható ez évi műkiállításunkban, véleményünk szerinte nemben a legszebb festménnyel ékesité azt, és e festmény az „anyai ápolás"

- jelent meg a tudósítás a Nemzeti Újság, 1844. augusztus 31-i számában.

1845. július idusán nyújtott be kérelmet a Helytartótanácshoz, majd az engedély megadása után 1846-ban – mint sikeres és tehetős vállalkozó - alapította meg saját vagyonából az Első Magyar Festészeti Akadémiát Weisz Bernát-házában, az egykori Nagy-Híd utca, ma Deák Ferenc utca 21-. számú ház harmadik emeletén, ahol erről egyébként egy emléktábla is tanúskodik. A festőakadémia az alapító haláláig, 1860-ig működött, kisebb „forradalmi” megszakítással, elsősorban az Első Magyar Festőakadémiát Gyámolító Társaság támogatásával. Itt tanult többek között Lotz Károly és Zichy Mihály, Újházy Ferenc, Jakobey Károly, Grósz Béla, Klimkovics Ferenc, vagy éppen Petőfi Sándor unokatestvére, Orlai Petrics Soma, valamint két fia Antal és József is.

‍

A kiállítás bemutatja Marastoni Jakab családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig. Marastoni alkotóként és művészeti szervezőként hamar a pesti közélet meghatározó alakjává vált, kapcsolatrendszere, Pesten működő Akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. Művészeti iskolája működése a hagyományos akadémiai értékek mentén zajlott, a hazai képzőművészeti felsőoktatás megteremtésének szándékával. E korban – ahogy sokszor ma is ‒ egy művész gyakran Európa különböző pontjain próbált szerencsét, Marastoni többféle nemzethez kötődő identitása a Habsburg Birodalom közép-európaiságába foglalva természetes volt. A reformkor végén Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált.  Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt. Ez az első kiállítás, amely kísérletet tesz Marastoni Jakab életművének áttekintésére. Amellett, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, a legjelentősebb hazai közgyűjtemények, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött műveit mutatja be. Emellett számos műalkotás először látható Budapesten, mint például a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, nagy méretű, a Scherz családot ábrázoló családportré, de mindeddig sosem volt látható a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményének különleges rajzi anyaga sem, közel 60 tanulmányi rajz.

- írják a beharangozóban.

19_Marastoni József Csendélet rákkal, 1853. Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. i.1.9.

A közel 240 műtárgyat felsorakoztató, hatéves előkészítő munka eredményeként megnyíló kiállításon olyan alkotások is bemutatásra kerülnek, amelyeket a budapesti közönség eddig még sosem láthatott. A művek 28 hazai és külföldi köz- és egyházi gyűjtemény, valamint magángyűjtők jóvoltából kerülnek bemutatásra.

A kiállítás 2025. június 19. és október 26. között látogatható, mindennap 10‒18 óra között.

‍