Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Kalocsay Miklós (1950-1991) itt, a Várnegyedben nőtt fel, a Petőfi Gimnáziumba járt, de felnőttként sem tudott a környéktől elszakadni, befutott színészként is az Úri utcában élt.

Kalocsay Mikós a Szentháromság-térnél, háttérben a Mátyás-templom (Fotó: Fortepan/18932)

Több filmben is ő volt Alain Delon magyarhangja. A szintész színész Kolti Helgától 1987-ben született közös gyermekük, Kristóf. Kalocsay Miklós mindössze 41-évesen 1991. december 2-án váratlanul hunyt el szívelégtelenségben. Kalocsay Miklós rövid élete ellenére a kor meghatározó színésztehetsége volt.

Kalocsay Miklós (Fotó_ meglepetes.hu)

Alain Delon másik szinkronhangja Fülöp Zsigmond (1935-2014) a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1980–1984 között éppen itt, a budavári Várszínházban játszott, tehát szintén kötődött a Várhoz. A jellegzetesen kellemes orgánummal rendelkező színész 1962-től összesen 19 alkalommal volt Alain Delon magyarhangja. A Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja nyolcvanadik születésnapja előtt nem sokkal, 2014. október 10-én halt meg.

Fülöp Zsigmond Patikárius Jancsi szerepében Törőcsik Marival az Édes Annában

Az pedig már tényleg csak nagyon távoli összefüggés, hogy Alain Delon jegyese volt az osztrák Romy Schneider (1938-1982), akit mi magyarok a Sissi-trilógia főszereplőjeként ismerünk. Az pedig köztudott, hogy Erzsébet királyné (1854-1898), alias Sissi pedig élete egy jelentős részét itt a Budavári Palotában töltötte.

Amint sok újságíró és filmes között végig mentem a repülőtéren, a mozgólépcső aljánál egy szép, jólfésült, finoman öltözött fiatalembert vettem észre. Rögtön szíven ütött a látvány: „Te jó ég, ez Alain Delon! Lehet, hogy ő lesz majd a partnerem a filmben?” A fiatalember felnézett, a szemével intett. Rám várt, látni akart! Akkor dőlt el minden közöttünk…

- írta Romy Sneider 1958-ban naplójában a Christine című film főszerepe kapcsán.

Romy Sneider és Alain Delon a Medence című filmben

Alain Delontól, minden idők egyik legmeghatározóbb filmszínészétől mi így - "nagyonvárosan" - búcsúzunk. Isten nyugosztalja!

(Főkép: Profimedia)

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.