A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz
A János Vitéz jeleneteit feldolgozó diákalkotásokból nyílt kiállítás a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva kedden a Várkert Bazárban. A Gyere ki a partra című szabadtéri tárlaton a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) tanulóinak munkáit láthatja a közönség.
Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketingigazgatója a kiállításmegnyitón emlékeztetett arra, hogy a Kisképző legtehetségesebb diákjai a Várkapitányság és a szakgimnázium felhívására csaknem 50 ötletes, merész és dinamikus illusztrációt készítettek a János vitézhez – írja tudósításában az MTI. A zsűri végül a 25 legjobb alkotást választotta ki, ezek láthatók keddtől a Várkert Bazár déli panorámateraszán.
„A kiállítás tablóit nézegetve és Jankovics Marcellnek a János vitézt feldolgozó, idén 50 éves animációs alkotására gondolva kijelenthető, hogy Petőfi költeménye a ma élő fiatal generációk számára is örökérvényű, digitális és rajzolt alkotásokban kifejezhető mondanivalóval rendelkezik” - fogalmazott Kőrösi Gábor.
A Petőfi 200 emlékév részeként több program is lesz a Várkert Bazárban: március 14-én Juhász Anna irodalmi sorozatában Petőfi szerelmes verseit mutatják be, március 15-én pedig egy ünnepi zenés tánckölteményt lehet majd megtekinteni - tette hozzá a kommunikációs és marketingigazgató.
Szűcs Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta: a Kisképző nemcsak a Várkert Bazárral és a Várkapitánysággal, hanem a Hauszmann Alapítvánnyal is kiváló kapcsolatokat épített ki.
Ennek a sajátos kapcsolatrendszernek köszönhetően az iskola nemcsak az ország képző- és iparművészetének támogatója tud lenni, hanem ismét el tudja indítani azt a szakiparos oktatást, amelynek köszönhetően hallatlan minőségű építészetet tudtak létrehozni Budapesten és világvárossá tudták emelni azt néhány évtizeddel a kiegyezés után - hangsúlyozta Szűcs Tibor.
A május végéig látható kiállításon 13 szabadon álló, kivilágított installációban összesen 25 tablófelületen mutatják be a diákok szaktudását és kreativitását a közönségnek. A diákok szabadon választott technikával alkották meg a mű számukra kedves jeleneteit. A kiállításon digitális és rajzolt alkotások is szerepelnek, melyeket a fiatal művészek láttak el egyedi címekkel.
Az alkotásokat díjazták is a helyszínen, az elismeréseket Kőrösi Gábor és Szűcs Tibor nyújtották át. A 25 kiállított ábrázolás közül az első helyezést Villányi-Nagy Panna Óriások királya című digitális rajza érdemelte ki.
Megosztott második helyezést kapott Haszon Anna Sípszó című digitális rajza és Haszon Ákos Közétek, bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek című akril, vászon alkotása. A harmadik díjat Tirpák Mária Viktória Kísértés című akvarellje érdemelte ki.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
