
A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz
A János Vitéz jeleneteit feldolgozó diákalkotásokból nyílt kiállítás a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva kedden a Várkert Bazárban. A Gyere ki a partra című szabadtéri tárlaton a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) tanulóinak munkáit láthatja a közönség.
Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketingigazgatója a kiállításmegnyitón emlékeztetett arra, hogy a Kisképző legtehetségesebb diákjai a Várkapitányság és a szakgimnázium felhívására csaknem 50 ötletes, merész és dinamikus illusztrációt készítettek a János vitézhez – írja tudósításában az MTI. A zsűri végül a 25 legjobb alkotást választotta ki, ezek láthatók keddtől a Várkert Bazár déli panorámateraszán.
„A kiállítás tablóit nézegetve és Jankovics Marcellnek a János vitézt feldolgozó, idén 50 éves animációs alkotására gondolva kijelenthető, hogy Petőfi költeménye a ma élő fiatal generációk számára is örökérvényű, digitális és rajzolt alkotásokban kifejezhető mondanivalóval rendelkezik” - fogalmazott Kőrösi Gábor.

A Petőfi 200 emlékév részeként több program is lesz a Várkert Bazárban: március 14-én Juhász Anna irodalmi sorozatában Petőfi szerelmes verseit mutatják be, március 15-én pedig egy ünnepi zenés tánckölteményt lehet majd megtekinteni - tette hozzá a kommunikációs és marketingigazgató.
Szűcs Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta: a Kisképző nemcsak a Várkert Bazárral és a Várkapitánysággal, hanem a Hauszmann Alapítvánnyal is kiváló kapcsolatokat épített ki.
Ennek a sajátos kapcsolatrendszernek köszönhetően az iskola nemcsak az ország képző- és iparművészetének támogatója tud lenni, hanem ismét el tudja indítani azt a szakiparos oktatást, amelynek köszönhetően hallatlan minőségű építészetet tudtak létrehozni Budapesten és világvárossá tudták emelni azt néhány évtizeddel a kiegyezés után - hangsúlyozta Szűcs Tibor.
A május végéig látható kiállításon 13 szabadon álló, kivilágított installációban összesen 25 tablófelületen mutatják be a diákok szaktudását és kreativitását a közönségnek. A diákok szabadon választott technikával alkották meg a mű számukra kedves jeleneteit. A kiállításon digitális és rajzolt alkotások is szerepelnek, melyeket a fiatal művészek láttak el egyedi címekkel.
Az alkotásokat díjazták is a helyszínen, az elismeréseket Kőrösi Gábor és Szűcs Tibor nyújtották át. A 25 kiállított ábrázolás közül az első helyezést Villányi-Nagy Panna Óriások királya című digitális rajza érdemelte ki.

Megosztott második helyezést kapott Haszon Anna Sípszó című digitális rajza és Haszon Ákos Közétek, bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek című akril, vászon alkotása. A harmadik díjat Tirpák Mária Viktória Kísértés című akvarellje érdemelte ki.

Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.