A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz

A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz

A János Vitéz jeleneteit feldolgozó diákalkotásokból nyílt kiállítás a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva kedden a Várkert Bazárban. A Gyere ki a partra című szabadtéri tárlaton a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) tanulóinak munkáit láthatja a közönség.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketingigazgatója a kiállításmegnyitón emlékeztetett arra, hogy a Kisképző legtehetségesebb diákjai a Várkapitányság és a szakgimnázium felhívására csaknem 50 ötletes, merész és dinamikus illusztrációt készítettek a János vitézhez – írja tudósításában az MTI. A zsűri végül a 25 legjobb alkotást választotta ki, ezek láthatók keddtől a Várkert Bazár déli panorámateraszán.

„A kiállítás tablóit nézegetve és Jankovics Marcellnek a János vitézt feldolgozó, idén 50 éves animációs alkotására gondolva kijelenthető, hogy Petőfi költeménye a ma élő fiatal generációk számára is örökérvényű, digitális és rajzolt alkotásokban kifejezhető mondanivalóval rendelkezik” - fogalmazott Kőrösi Gábor.
(Fotó: MTI / Kovács Attila)

A Petőfi 200 emlékév részeként több program is lesz a Várkert Bazárban: március 14-én Juhász Anna irodalmi sorozatában Petőfi szerelmes verseit mutatják be, március 15-én pedig egy ünnepi zenés tánckölteményt lehet majd megtekinteni - tette hozzá a kommunikációs és marketingigazgató.

Szűcs Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta: a Kisképző nemcsak a Várkert Bazárral és a Várkapitánysággal, hanem a Hauszmann Alapítvánnyal is kiváló kapcsolatokat épített ki.

Ennek a sajátos kapcsolatrendszernek köszönhetően az iskola nemcsak az ország képző- és iparművészetének támogatója tud lenni, hanem ismét el tudja indítani azt a szakiparos oktatást, amelynek köszönhetően hallatlan minőségű építészetet tudtak létrehozni Budapesten és világvárossá tudták emelni azt néhány évtizeddel a kiegyezés után - hangsúlyozta Szűcs Tibor.

A május végéig látható kiállításon 13 szabadon álló, kivilágított installációban összesen 25 tablófelületen mutatják be a diákok szaktudását és kreativitását a közönségnek. A diákok szabadon választott technikával alkották meg a mű számukra kedves jeleneteit. A kiállításon digitális és rajzolt alkotások is szerepelnek, melyeket a fiatal művészek láttak el egyedi címekkel.

Az alkotásokat díjazták is a helyszínen, az elismeréseket Kőrösi Gábor és Szűcs Tibor nyújtották át. A 25 kiállított ábrázolás közül az első helyezést Villányi-Nagy Panna Óriások királya című digitális rajza érdemelte ki.

(Kép: Várkapitányság Zrt.)

Megosztott második helyezést kapott Haszon Anna Sípszó című digitális rajza és Haszon Ákos Közétek, bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek című akril, vászon alkotása. A harmadik díjat Tirpák Mária Viktória Kísértés című akvarellje érdemelte ki.

„De legjobban mégis a budai várat szerettem…” – Szerb Antal vallomása az Utas és holdvilágban
„De legjobban mégis a budai várat szerettem…” – Szerb Antal vallomása az Utas és holdvilágban

Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.

Amivel a mindenséget vágyta versbe venni – Babits Mihály legendás írógépe
Amivel a mindenséget vágyta versbe venni – Babits Mihály legendás írógépe

Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.

Ezen a napon került föld alá a Szent Korona
Ezen a napon került föld alá a Szent Korona

Tíz nappal a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 23-án Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elássák a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál. Az osztrák császári hatóságok négy évvel később, 1853. szeptember 8-án megtalálják a kincseket, s először Bécsbe, majd Budára szállítják át.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.