A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz
A János Vitéz jeleneteit feldolgozó diákalkotásokból nyílt kiállítás a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva kedden a Várkert Bazárban. A Gyere ki a partra című szabadtéri tárlaton a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) tanulóinak munkáit láthatja a közönség.
Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketingigazgatója a kiállításmegnyitón emlékeztetett arra, hogy a Kisképző legtehetségesebb diákjai a Várkapitányság és a szakgimnázium felhívására csaknem 50 ötletes, merész és dinamikus illusztrációt készítettek a János vitézhez – írja tudósításában az MTI. A zsűri végül a 25 legjobb alkotást választotta ki, ezek láthatók keddtől a Várkert Bazár déli panorámateraszán.
„A kiállítás tablóit nézegetve és Jankovics Marcellnek a János vitézt feldolgozó, idén 50 éves animációs alkotására gondolva kijelenthető, hogy Petőfi költeménye a ma élő fiatal generációk számára is örökérvényű, digitális és rajzolt alkotásokban kifejezhető mondanivalóval rendelkezik” - fogalmazott Kőrösi Gábor.
A Petőfi 200 emlékév részeként több program is lesz a Várkert Bazárban: március 14-én Juhász Anna irodalmi sorozatában Petőfi szerelmes verseit mutatják be, március 15-én pedig egy ünnepi zenés tánckölteményt lehet majd megtekinteni - tette hozzá a kommunikációs és marketingigazgató.
Szűcs Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta: a Kisképző nemcsak a Várkert Bazárral és a Várkapitánysággal, hanem a Hauszmann Alapítvánnyal is kiváló kapcsolatokat épített ki.
Ennek a sajátos kapcsolatrendszernek köszönhetően az iskola nemcsak az ország képző- és iparművészetének támogatója tud lenni, hanem ismét el tudja indítani azt a szakiparos oktatást, amelynek köszönhetően hallatlan minőségű építészetet tudtak létrehozni Budapesten és világvárossá tudták emelni azt néhány évtizeddel a kiegyezés után - hangsúlyozta Szűcs Tibor.
A május végéig látható kiállításon 13 szabadon álló, kivilágított installációban összesen 25 tablófelületen mutatják be a diákok szaktudását és kreativitását a közönségnek. A diákok szabadon választott technikával alkották meg a mű számukra kedves jeleneteit. A kiállításon digitális és rajzolt alkotások is szerepelnek, melyeket a fiatal művészek láttak el egyedi címekkel.
Az alkotásokat díjazták is a helyszínen, az elismeréseket Kőrösi Gábor és Szűcs Tibor nyújtották át. A 25 kiállított ábrázolás közül az első helyezést Villányi-Nagy Panna Óriások királya című digitális rajza érdemelte ki.
Megosztott második helyezést kapott Haszon Anna Sípszó című digitális rajza és Haszon Ákos Közétek, bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek című akril, vászon alkotása. A harmadik díjat Tirpák Mária Viktória Kísértés című akvarellje érdemelte ki.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
"Mester nélkül nincs tanítvány” – hangzik a régi bölcsesség, ami persze fordítva is igaz. De vajon mi lehetett a titka annak a tanárnak, akinek szemináriumain olyan későbbi költő-, illetve íróhatalmasságok sajátították el a szépirodalom fortélyait, mint például Babits Mihály, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Csáth Géza vagy éppen Balázs Béla A Négyesy-féle stílusgyakorlatokon a klasszikus irodalomtól jutottak el a modern irodalomhoz, ez volt maga a klasszikus modernség. Elismertségéről mindent elárul, hogy óráin egyetem tanártársai, s más egyetem oktatói is gyakran részt vettek.