„Emlékszel még az augusztusi égbolt. Tüzeire?” – írja Tóth Árpád Augusztusi ég alatt című versében

„Emlékszel még az augusztusi égbolt. Tüzeire?” – írja Tóth Árpád Augusztusi ég alatt című versében

Tóth Árpád itt élt a Várban az egykor Werbőczyről elnevezett, napjainkban Táncsics Mihály nevét viselő utca 13. számú házában feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő sétány róla kapta a nevét.

Tóth Árpád (1886-1928) 1886. április 14-én született Aradon, majd Debrecenben felcseperedő költő már gyermekkorában sokat betegeskedett, gyenge tüdejét pedig a kór időről időre megtámadta. Lírai stílusát az egyedisége és egyénisége hatotta át, a költészetet - legtehetségesebb kortársaihoz hasonlóan - a Négyesy-szemináriumokon sajátította el.

A Nyugat főszerkesztője és a kor legnevesebb kritikusa, Ignotus - Ady Endre után - a második legjelentősebb magyar költőnek nevezte.

A törékeny, mindig betegeskedő, állandó pénzhiánnyal küzdő költő poétikáját leginkább az elégikus, lemondó hangvétel, a kozmikus magányérzet, az emberi lét hiábavalóságának mélabús érzeménye, ugyanakkor a szépségben való kiteljesedés, a l'art pour l'art életérzés hatja át. Tóth Árpád költészetét a szépség, a szépség iránti vágy jellemzi leginkább. Szanatóriumi kezeléseit, nyaralásaikat, sőt még esküvőjét és nászútját is barátja és mecénása a szintén a Várban, tőle néhány lépésnyire Bécsi kapu téren élő dúsgazdag báró Hatvany Lajos (1880-1961) finanszírozta. Az Augusztusi ég alatt című versét 1915-ben írta és az 1914. júliusában született Lomha gályán című költeményével együtt jelent meg a Nyugatban 1915 márciusában.

"Augusztusi ég alatt

Emlékszel még az augusztusi égbolt

Tüzeire? - a cirpelő mezőn

Álltunk, s szemednek mélyén elveszőn

Csillant egy csillagtestvér fény... be szép volt!

S úgy tetszett, hogy hozzánk hajol a félhold,

- Szelíd, ezüst kar - s átölelni jön,

Emelni lágyan, véle lengni fönn,

Hol égi súlyt az éther könnyedén hord...

S a sóhajunk, a fájó földi sóhaj

Szivünkből úgy szállt, mint finom homok

Szitál alá a tűnő ballonokról,

S ajkad lezártam egy oly hosszu csókkal,

Hogy addig mennybe értünk, s angyalok

Kacagtak ránk az égi balkonokról..."

„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete
„Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani” - Vas István 80 évvel ezelőtti Februári jegyzete

Vas István éppen 80 éve, a II. világháború befejezésekor írta Februári jegyzetek című versét, de annak utolsó két sora plasztikusan mutatja meg azt is, hogy a költő még képtelen feledni az átélt szenvedést, a tragédiákat, a háború kísértő borzalmait. A költőt a vészkorszak idején második felesége, Kutni Mária, illetve Ottlik Géza (1912-1990) és felesége, Debreczeni Gyöngyi bújtatták. A kemény fizikai munkát jelentő gyalázatos munkaszolgálatok és az embertelen megaláztatás borzalmai miatt az író többször is végezni akart magával. Szerencsénkre egyszer sem sikerült…

Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg
Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg

1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!

Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban
Jókai 200: Különleges irodalmi esttel készülnek a Budai Várban

Néhány nap múlva ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát, aki 1825. február 18-án született Komáromban. A jeles évforduló alkalmából egy különleges Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Noha, a magyar romantikus irodalom legjelentősebb alakja egész életében Pesten – a Kiskörút vonzáskörzetében - lakott, mégis millió szállal kötődött Budához, illetve a Budai Várhoz. Ennek apropóján szerveznek egy különleges irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legérdekesebb helyén, a Karakas Pasa tornyában, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint máshol.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.