Ön már látta eredeti mozgóképen bohóckodni Kosztolányi Dezsőt? Itt az ideje!

Ön már látta eredeti mozgóképen bohóckodni Kosztolányi Dezsőt? Itt az ideje!

Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt. Itt a vár alatti földszintes házukban készült a cikkben szereplő korabeli felvétel.

Örült a lakásnak, mert mindig Budára vágyott.

– írta Kosztolányiról felesége, Harmos Ilona (1885-1967), írói álnevén Görög Ilona.

A pesti „bolyongás” után a mai Bartók Béla útra (akkor még Fehérvári út 15., később Horthy Miklós út) költöztek át színésznő feleségével. E rövid kitérőt követően, gyermekük születése után és okán költöztek át a Krisztinavárosba, a Logodi utcába. A Bartókon ugyanis egyrészről az ötödik emeleten laktak, ami meglehetősen kényelmetlennek bizonyult egy újszülöttel, másrészről fiúkkal, Ádámmal (1915-1980) már korántsem volt komfortos a kizárólag földszinti vízvételi lehetőség.

1916-tól éltek a krisztinavárosi Logodi utcában, ahol először az 1-es számú házba költöztek, de az a lakás meg sajnos vizesnek bizonyult. Így a család átköltözött a Tábor utca és a Logodi utca sarkán álló kertes házba.

Nem messzire. A Logodi utca 21- be, a Tábor utca sarkán, Tábor utca 12-es bejárattal találunk egy másik ódon kis házat, négy aprócska hajópadlós szobával, villany, gáz nélkül. De legalább fürdőszoba van benne.

- írta visszaemlékezésében felesége.

De néhány év után a hitelből vásárolt ház kicsinek, kényelmetlennek bizonyult elsősorban a megszaporodott számú könyvek miatt. Ma már kissé furán hangzik, de írók, költők esetében sokszor volt oka a költözésnek a könyvtár bővülése. Ezért a család úgy dönt, hogy a kert kárára bővíti a házat.

Építkezni fogunk. Két nagy szobával s egy személyzeti szobával lesz többünk, jókora terasz és hall is jut, csak persze, a kert lesz sokkal kisebb. (…) A nyár építkezéssel telik, magam hordom lovaskocsival a Dunapartról a homokot, kavicsot, telepről a márványkockákat, ágyunk úgyszólván az utcán áll, állványok között, úgy alszunk, féljem maga megy Fótra, hogy kiválassza és megrendelje a hall magyaros-virágos piros bútorait, vagy harmincezer pengőt ráköltünk, de minden nagyon szép. Akadtak túlzók, akik azt mondogatták, hogy ez a legszebb otthon Budapesten…

Kosztolányi pedig jóval később, 1932-ben így írt A mi házunk című versében otthonukról.

Az ablakunk egy más világra nyílik,

nincs benne nappal és nincs benne éj.

Ajtót nyitunk s egyszerre ott az örvény,

lábunk alatt tizölnyi meredély.

Egyik szobából a másika bolygunk,

hallunk beszédet, hallunk egy sikolyt,

hallunk kacajt is és meredten állunk -

dobog a szívünk - nem tudjuk, mi volt.

A nevetésnek rég nem örülünk már

és a siráson sirnunk nem szabad.

Olykor, mikor nagyon fáj, félrenézünk,

szájunkon higgadt, betanult szavak.

Nálunk a tükrök mind-mind kancsalítnak,

fonákra fordult mindegyik kilincs.

Elment az élet innen - mit keressük? -

nincs, ami van és van az, ami nincs.

Más szenved attól, ami tépi-szúrja

s megfogja, ami ledöfi, a kést.

Nekünk a sorsunk ködből, gondolatból

szőtt bírhatatlan, barbár szenvedést.

Ritkán beszélünk róla, úgy utáljuk

megvastagult, vartól dagadt sebünk.

Ki tudja, hogy milyen ház a mi házunk,

ki tartja számon, hogy mit szenvedünk?

Az pedig egészen hátborzongató, hogy Kosztolányi szinte váteszként énekelte meg 1933-ban a Hajnali részegség című versében Logodi utcai otthonuk későbbi – jóval a költő 1936-ban bekövetkező halála utáni – sorsát:

"A ház is alszik, holtan és bután,

mint majd száz év után,

ha összeomlik, gyom virít alóla

s nem sejti senki róla,

hogy otthonunk volt-e vagy állat óla."

- melyet 1945. január 2-án ért egy kisebb bombatalálat, amely azonban elegendőnek bizonyult arra, hogy lebontásra ítéljék.

De nézzék csak az élettel teli udvarát a háznak, s nevessenek inkább a tréfálkozó, bohóckodó Kosztolányin és családtagjain, mintsem hogy keseregjünk! Íme!

135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin

135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.

„A teljesség legyél te magad” – Weöres Sándorra emlékezünk születésének napján
„A teljesség legyél te magad” – Weöres Sándorra emlékezünk születésének napján

A magyar irodalom egyik géniusza, Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. S noha a fővárosban a II. kerületben – először a Törökvész út 3/c- ben , majd a Muraközi utca 10/a-ban - éltek költő feleségével, Károlyi Amyval, ennek ellenére a nyelvzsonglőr poéta a Budai Várban is otthonosan mozgott és rendszeresen megfordult. Rá emlékezünk születésének napján.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.