A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Ha mégis, akkor jár érte egy hatalmas kalapemelés, hiszen olyan érdekességekről van szó, amit a magyarok többsége valószínűleg nem ismer. Érdemes őket megjegyezni, hiszen akár egy budavári kocsmatúrán is lehet velük villogni az asztaltársaság előtt.
Éppen napra pontosan 170 éve, 1853. február 18-án, péntek délután fél egy körül történt, hogy Ferenc József (1830-1916), az ifjú császár a szokásos sétáját tette a bécsi bástyasétányon, s éppen a gyakorlatozó katonákat szemlélte, amikor szinte egy semmiből előugró férfi hátulról nyakon szúrta az uralkodót. A merénylő egy magyar szabósegéd, bizonyos Libényi János (1831-1853) volt.
Buda 1686-os visszafoglalásának idejére repítik vissza az embert azok a török sírkövek, amelyek a Várhegy déli csücskében összegyűjtve tanúskodnak azokról az időkről, amikor heves harcok folytak a szövetséges európai csapatok és a török között.
Igen, 1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, a korábban halálra ítélt, így emigrációba kényszerült magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük.
A Vízkereszttől kezdődő farsangi időszak hamvazószerdáig tart. Így 2023-ban a farsangi szezon január 6-án kezdődött és egészen február 23-ig, vagyis jövő csütörtökig tart. Február 19-én, tehát most vasárnap reggel 9 órától farsangi programokkal várják a családokat a Márai Sándor Művelődési Házban.
2023 első nagyszabású Дeva koncertjén a közönség egy különleges koncertműsorra számíthat február 24-én, a Várkert Bazárban. Az új dalok mellett a megszokott Дeva számok is másképp, átdolgozva szólalnak majd meg.
A Várnegyed neves gimnáziumait bemutató filmsorozatunk premierjeként a közel 170 évvel ezelőtti alapítása óta a hazai középfokú oktatás élvonalába tartozó Toldy Ferenc Gimnáziumba kalauzoljuk el a nézőket. Az intézményben oktatók és az itt végzett diákok névsora is patinás, de a gazdag múlt és kulturális örökség mellett tekintélyt parancsol magának az iskola épülete is, amelyet a pincétől a Huszár-toronyig bejártunk.
A Magyar Nemzeti Galéria nagy sikerű Vaszary-kiállítása a művész újonnan előkerült alkotásait mutatja be, melyeket eddig a szakma sem ismert. A 70 művet felvonultató válogatás ugyanakkor betekintést ad a művész életművének szinte minden korszakába. Valentin-napon a Vaszary házaspár kapcsolatának vonatkozásában mutatják be egy egyórás online tárlatvezetés keretein belül Vaszary János sokoldalú művészetét.
A klasszikus zenét az elektronikus ritmusokkal ötvöző francia dj a Historical Tales következő nagyágyúja, akit felhoz a Budai Vár exkluzív helyszínére, és nagy valószínűség szerint ezzel be is durrantják a nyári szezont. Igazi csemege minden tekintetben: a műfaj kedvelőinek nem csak a fülük számíthat gyönyörökkel teli estére, hanem a szemük is, a látvány ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján pazar lesz.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
2025. március 5-én, szerdán 18 órakor kerül sor a Cipszer örökösök című dokumentumfilm ősbemutatójára és az azt követő beszélgetésre az alkotókkal a Budavári Palotanegyed legkülönlegesebb kávézójában, a Pasha Caféban. A filmen és a beszélgetésen a szepességi németek múltja elevenedik majd meg, illetve a legfontosabb szepességi városok, családok és személyek történetébe is bepillantást nyerhetünk. A Dunatáj Alapítvány és a Saxlehner András Egyesület által szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Közelről lesz a címe annak a rendezvénysorozatnak, amelyen érdekes emberekkel történő érdekes beszélgetéseken vehetünk részt a Budavári Palotanegyed egykori török ágyútornyában megnyílt kávézójában, a Pasha Caféban.
Éppen most vasárnap lesz 582 éve, hogy 1443. február 23-án megszületett Mátyás, az igazságos. A hétvégi „születésnapi” rendezvényen exkluzív tárlatvezetések, különféle hagyományőrző bemutatók és izgalmasabbnál izgalmasabb kreatív gyerekfoglalkozások várják a régmúlt korokat meg- és felidézni szerető közönséget, kicsiket és nagyokat egyaránt. A február 20-ig megváltott kedvezményes felnőttjegyek 3800 Forint helyett csak 1443 Forintba (Mátyás király születési éve), 18 éves korig és 62 év felett 1900 Forint helyett csupán 582 Forintba (Mátyás király születésének évfordulója) kerülnek, 6 év alatt és 70 év felett a belépés pedig ingyenes.
A Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből című köztéri tárlat a századforduló korának képeslapjain keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti téli világot és az akkori ünnepi időszakot. A Várkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös kiállítása egészen február 10-ig ingyenesen látogatható.
Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.
No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.
A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.
Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?
Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.
Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.
A holnapi napon ünnepeljük Budavár 1686. évi visszavételét, amelyben a keresztény seregek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő (1663-1736) herceg volt. Az ezt követő években Savoyai a török ellenes küzdelem egyik vezéralakja lesz; olyannyira, hogy 1697. szeptember 11-én a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Az ő személyének állít emléket a mai Savoyai-teraszon álló lovasszobor, amelynek érdekes a története, s amelyről szól a cikkünk.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.
A mai Krisztina körút-Attila út-Alagút utca által határolt és egykor még a nyitott Ördög-árok által kettészelt területen fekszik Buda egyik legszebb parkja. A mai viszonyok között nehéz elképzelni, hogy a századfordulón ez a városrész Buda egyik legfontosabb helyszíne volt. De kiről kapta a nevét? Kit takar a Horváth név? És miért róla kapta nevét a kert?
Szerb Antal (1901-1945) először 1937-ben megjelent Utas és holdvilág című regénye a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. De hogyan is kapcsolódott a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Ki volt Ulpius Tamás? Hol található az Ulpius-ház? Hogy alakult „Ulpius Tamás” sorsa a való életben? Többek között ezekre a kérdésekre is megadjuk a választ alábbi cikkünkben!
A századforduló utáni modern magyar irodalom kibontakozásának egyik mérföldkövének tekinthetjük Kosztolányi Dezső 1907-ben megjelent első verseskötetét, melyet Négy fal között címmel adtott ki 1907-ben a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten. A százharminchárom költeményt tartalmazó kötetben a még szemtelenül fiatal, alig 22 éves költő ifjonti útkeresésének és sokszínű kísérletezéseinek lehetünk tanúi. A Négyesy-féle szemináriumokon a modern irodalommal felvértezett poéta korai kötetében szereplő Pasztellek alcím alatt szereplő költemények a hangulati líra remekművei. A Déri Múzeum tulajdonában álló fénykép is akkoriban, talán egy évvel később, 1908-ban készült róla.
A Fortuna utca 4. szám alatt álló, copfstílusú épület ma is Várnegyed egyik éke. A sokak által egykori Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Múzeumként ismert épület története régi korokba repít bennünket vissza. A Fortuna utcát a különböző történelmi időkben sokféleképpen hívták: volt Középső utca, aztán Szent Pál utca, majd a török korban Janicsár aga utcája nevet kapta, a visszafoglalás után pedig - talán birodalmi revansként - Bécsi utca lett. Névváltoztatás ide vagy oda, az utca mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. De miért is lett Fortuna utca? Cikkünkből ez is kiderül!
Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt. Itt a vár alatti földszintes házukban készült a cikkben szereplő korabeli felvétel.
A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!
Tóth Árpád itt élt a Várban az egykor Werbőczyről elnevezett, napjainkban Táncsics Mihály nevét viselő utca 13. számú házában feleségével, Lichtmann Annával (1895-1967) és kislányukkal, Tóth Eszterrel (1920-2001) 1917-től egészen haláláig. Nem véletlen, hogy a Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő sétány róla kapta a nevét.
„Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:/egy ködbe olvadt álom és való,/ha hullt a hó az égből, porcukor volt/s a porcukor az abroszon a hó." – írta Kosztolányi Dezső Gyerekkor című versében. De vajon honnan ered a gyerekek ünnepe, a gyereknap? Hol és mikor tartották az elsőt? A cikkünkben erre is választ kapnak, s persze arra is, hogy miért érdemes ma a Budai Várba látogatni!
A Balaton-felvidék legszebb borpincéjének díját elnyert borászat lesz a Budai Borszalon soron következő borkóstolójának főszereplője. A gasztronómiai kaland május 16-án 19 órától kezdődik egy igazán különleges, szuperexkluzív helyszínen, a Budavári Palota Dunára néző, panorámás teraszán. Az est az Apák és Fiak tematikus sorozatunk következő eseménye, ahol egy különleges borkóstolón folytathatják a bor szerelmesei a gasztronómiai felfedezést a csopaki Jásdi Istvánnal és fiával, Attilával. A különleges helyszínre való tekintettel a jegyek korlátozott számban kaphatók!
A Magyar Nemzeti Galéria követői megszokhatták már, hogy a MÚZEUM+ estek akkor kezdődnek, amikor a múzeum bezár, s igazi éjszakába nyúló, különleges élményben lehet része azoknak, akik erre a rendezvényre vásárolnak maguknak jegyet. Május 14-én, szerdán ismét MÚZEUM+ este lesz, ahol a különleges tárlatvezetések mellett ezúttal könyvbemutató, plakátkészítő workshop, élő jazz-zene, valamint pezsgőkóstolóval várják a nagyközönséget.
Homonnai Katalin, színésznő egy rendhagyó színházi sétára invitál bennünket a BTM Vármúzeum tereibe. A Budavári Virágok - Cserna Szabó András azonos című novellája nyomán - középkortól induló családtörténetében szerepelnek zsidó, keresztény és muszlim felmenők, de előkerül James Joyce is, sőt az egyik sarkon Drakula gróf várja majd a közönséget. Az előadás helyszíne is különleges, amely a Várnegyedben, a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található Középkori Zsidó Imaház lesz.
Ezúttal a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék borászai közül a nemzetközi díjaival kiemelkedő Söptei Zsolt mutatja be borsorát a borbarát közönségnek. A március 28-ra, tehát péntek estére szervezett borkóstoló után egy kis bulival folytatódik a program, amelyen Blatti, a budapesti klubélet meghatározó alakjának zenéje színesíti tovább a tavaszi éjszakát. Ráadásul az after party első részében igazi kuriózumnak ígérkezik, hogy a Onczay Zoltán, csellóművész is játszik pár dalt elektronikus alapokra. Szóval, mi biztosan ott leszünk. És Te? Olvasd el kedvcsináló cikkünk!
Még nincs készen, de ma este ottjártunkkor már részben állt a műjégpálya a Savoyai Teraszon. Az biztos, hogy korcsolyapálya még sosem volt itt, a Budavári Palota városra nyíló, lenyűgöző panorámájú teraszán. Legalább egyszer minden korcsolyázni szerető embernek érdemes lesz ezt a felejthetetlen élményt kipróbálni! Ha már ott voltunk, lőttünk néhány képet a telefonunkkal a készülő koripályáról. Számunkra még így amatőr fotókkal és félkészen is lélegzetelállító a látvány!
A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!
Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.
