Testvérvárosok testvérhídjai

Testvérvárosok testvérhídjai

A Budavári Önkormányzat 12 településsel, illetve nagyváros kerületi önkormányzatával tart fent testvérvárosi kapcsolatot. Ezek között számos olyat találunk, amelyekkel a kapcsolódási pontok alapját izgalmas történelmi érdekességek adják. Most induló sorozatunk első részeként a legtávolabbi testvértelepülést, az angliai Marlowt ismerhetik meg.

Szégyenében nem kell lesütött tekintettel járnia a világban annak, aki korábban még nem hallotta ennek a 20 ezer lelkes településnek a nevét, hiszen az Egyesült Királyságnak, azon belül is Angliának akadnak olyan részei, amelyek népszerűbbek a turisták körében. Ugyanakkor a fővárostól 50 kilométerre nyugatra fekvő, történelmi levegőt árasztó kisváros népszerű kirándulóhely a londoniak körében. A Temze két oldalát 1227 óta köti össze híd, és itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a Budavár és Marlow testvértelepülési kapcsolatának az alapja, ez pedig a William Tierney Clark tervei alapján 1829 és 1832 között épült Marlow Bridge. A jelenlegi híd egy, a folyó alsóbb szakaszán lejjebb található fahíd helyett épült meg, amely 1828-ban összeomlott.

(fotó: Wikipedia)

A Marlow Suspension Bridgere tekinthetünk úgy, mint a mi Lánchidunk idősebb, de „kisebbre nőtt” testvérére, a két építmény közötti hasonlóság nem véletlen. Előzményként érdemes megjegyezni, hogy – mint az az Épitész Fórum cikkéből is kiderül – Széchenyi István 1845-ben több helyen is tárgyalt az alagútról, majd december elsején az elnöklete alatt megalakult a Budapesti Tunel Társaság. Azt a kérdést, hogy ki volt a Várhegy-alagút tervezője (amelyet 170 évvel ezelőtt kezdtek el építeni, lásd cikkünket), sok bizonytalanság övezi. Két Clark vezetéknevű angol mérnök is működött ugyanis ebben az időszakban Pest-Budán: William Tierney Clark (1783–1852) és Clark Ádám (1811–1866), aki itt telepedett le.

William Tierney Clarkot 1832 őszén kereste fel Széchenyi István és Andrássy Gyula, mint a függőhidak elismert szakértőjét, hogy a Lánchíd megépítéséről tárgyaljanak vele. Clark addigra már komoly tapasztalatokat szerzett a függőhidak és ezen belül az angol mérnökök által favorizált lánchidak tervezésében.

Az első ilyen munkája a London Hammersmith kerületében 1824–1827 között felépült Temze-híd volt, majd nem sokkal később Marlow-ban épített hasonló hidat. Széchenyi és Andrássy látogatásakor a harmadik, Shoreham-by-Sea-be tervezett lánchídján dolgozott.

A mi Lánchidunk (fotó: nagyonvar.hu)

A testvérvárosi szerződés megkötésére 2006. november 13-án, Marlow-ban került sor. Az egyezményt a két város polgármestere, Nagy Gábor Tamás és Cllr Richard Scott írta alá. A Marlow-i hídon és a Lánchídon is a két város összetartozását jelképező emléktáblákat helyeztek el.

(fotó: Wikipedia)

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.