Testvérvárosok testvérhídjai
A Budavári Önkormányzat 12 településsel, illetve nagyváros kerületi önkormányzatával tart fent testvérvárosi kapcsolatot. Ezek között számos olyat találunk, amelyekkel a kapcsolódási pontok alapját izgalmas történelmi érdekességek adják. Most induló sorozatunk első részeként a legtávolabbi testvértelepülést, az angliai Marlowt ismerhetik meg.
Szégyenében nem kell lesütött tekintettel járnia a világban annak, aki korábban még nem hallotta ennek a 20 ezer lelkes településnek a nevét, hiszen az Egyesült Királyságnak, azon belül is Angliának akadnak olyan részei, amelyek népszerűbbek a turisták körében. Ugyanakkor a fővárostól 50 kilométerre nyugatra fekvő, történelmi levegőt árasztó kisváros népszerű kirándulóhely a londoniak körében. A Temze két oldalát 1227 óta köti össze híd, és itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a Budavár és Marlow testvértelepülési kapcsolatának az alapja, ez pedig a William Tierney Clark tervei alapján 1829 és 1832 között épült Marlow Bridge. A jelenlegi híd egy, a folyó alsóbb szakaszán lejjebb található fahíd helyett épült meg, amely 1828-ban összeomlott.
A Marlow Suspension Bridgere tekinthetünk úgy, mint a mi Lánchidunk idősebb, de „kisebbre nőtt” testvérére, a két építmény közötti hasonlóság nem véletlen. Előzményként érdemes megjegyezni, hogy – mint az az Épitész Fórum cikkéből is kiderül – Széchenyi István 1845-ben több helyen is tárgyalt az alagútról, majd december elsején az elnöklete alatt megalakult a Budapesti Tunel Társaság. Azt a kérdést, hogy ki volt a Várhegy-alagút tervezője (amelyet 170 évvel ezelőtt kezdtek el építeni, lásd cikkünket), sok bizonytalanság övezi. Két Clark vezetéknevű angol mérnök is működött ugyanis ebben az időszakban Pest-Budán: William Tierney Clark (1783–1852) és Clark Ádám (1811–1866), aki itt telepedett le.
William Tierney Clarkot 1832 őszén kereste fel Széchenyi István és Andrássy Gyula, mint a függőhidak elismert szakértőjét, hogy a Lánchíd megépítéséről tárgyaljanak vele. Clark addigra már komoly tapasztalatokat szerzett a függőhidak és ezen belül az angol mérnökök által favorizált lánchidak tervezésében.
Az első ilyen munkája a London Hammersmith kerületében 1824–1827 között felépült Temze-híd volt, majd nem sokkal később Marlow-ban épített hasonló hidat. Széchenyi és Andrássy látogatásakor a harmadik, Shoreham-by-Sea-be tervezett lánchídján dolgozott.
A testvérvárosi szerződés megkötésére 2006. november 13-án, Marlow-ban került sor. Az egyezményt a két város polgármestere, Nagy Gábor Tamás és Cllr Richard Scott írta alá. A Marlow-i hídon és a Lánchídon is a két város összetartozását jelképező emléktáblákat helyeztek el.
Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
