Sorozatunk első részében a 12 testvértelepülés közöl a legtávolabbit, az angliai Marlowt ismerhették meg. Azt a húszezres kisvárost, amelynek Temze felett átívelő hídját ugyanaz a William Tierney Clark tervezte, aki Széchenyi István és Andrássy Gyula felkérése nyomán a Budát és Pestet összekötő Lánchidat is. Távolságban ezúttal nem kalandozunk ilyen messzire, időben azonban még egy évszázaddal visszaugrunk. Mégpedig kereken 290 esztendőt, 1733-ba, amikor is réz szegecsekkel díszített fa koporsójának tanúsága szerint elhunyt Hadik Mihály, a Berlint is megsarcoló huszártiszt, császári-királyi tábornagy apja.
Mint az a Muravidéki Értéktár oldalán megtalálható, a fa koporsóra az 1727-1728-ban barokk stílusban épült lendvai Szentháromság kápolna 1795-ös felújítása során bukkantak rá. A koporsó egy férfi mumifikálódott holttestét rejtette. De ki is volt Hadik Mihály?
A néphagyomány szerint a 1603-as, Bánnfy Kristóf vezette törökellenes csatározások egyik hőse, aki egy párviadalban esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya, Bánffy Piroska kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyet halt.
A legújabb kutatások – Dervarics Kálmánnak a vidék első helytörténészének írásai nyomán – viszont már azon a véleményen vannak, hogy az egykoron megtalált koporsóban a híres Hadik András édesapjának, Hadik Mihálynak a holtteste mumifikálódott a meszes talajnak köszönhetően természetes módon. Dervarics Kálmán leírása szerint:
„a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez a teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.”
A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló tábornagy atyja nyugszik a Szentháromsági kápolnában.
Dervarics Kálmán közbenjárására a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték és a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették. A múmia a II. világháború alatt erőteljesen meg is rongálódott egy, a kápolnát ért találat nyomán, az átvonuló orosz katonák pedig kegyeletsértő módon kihurcolták a kápolna elé, hogy fényképezkedjenek vele.
Érdekesség, hogy Hadik Mihály üvegkoporsóba helyezett mumifikálódott teste a Szentháromságról elnevezett lendvai kápolnában található, fiának a lovasszobra pedig a Szentháromságról elnevezett tér tőszomszédságában áll Budavárban, az Úri utcában – fizikailag is kapcsolódási pontot adva ezzel a testvérvárosi kapcsolatnak.
(Nyitókép: Wikipedia)
