A hely, ahol egy Hadik múmiája fekszik üvegkoporsóban

A hely, ahol egy Hadik múmiája fekszik üvegkoporsóban

A Budavári Önkormányzat testvértelepüléseit bemutató sorozatunk második részében azt mutatjuk meg, hogy a szlovéniai magyarság szellemi, kulturális központja, a muravidéki Lendva milyen történelmi érdekesség mentén kapcsolódik Budavárhoz.

Sorozatunk első részében a 12 testvértelepülés közöl a legtávolabbit, az angliai Marlowt ismerhették meg. Azt a húszezres kisvárost, amelynek Temze felett átívelő hídját ugyanaz a William Tierney Clark tervezte, aki Széchenyi István és Andrássy Gyula felkérése nyomán a Budát és Pestet összekötő Lánchidat is. Távolságban ezúttal nem kalandozunk ilyen messzire, időben azonban még egy évszázaddal visszaugrunk. Mégpedig kereken 290 esztendőt, 1733-ba, amikor is réz szegecsekkel díszített fa koporsójának tanúsága szerint elhunyt Hadik Mihály, a Berlint is megsarcoló huszártiszt, császári-királyi tábornagy apja.

Lendva, a szlovéniai magyarság központja (fotó: határtalanul.net)

Mint az a Muravidéki Értéktár oldalán megtalálható, a fa koporsóra az 1727-1728-ban barokk stílusban épült lendvai Szentháromság kápolna 1795-ös felújítása során bukkantak rá. A koporsó egy férfi mumifikálódott holttestét rejtette. De ki is volt Hadik Mihály?

A néphagyomány szerint a 1603-as, Bánnfy Kristóf vezette törökellenes csatározások egyik hőse, aki egy párviadalban esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya, Bánffy Piroska kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyet halt.

A legújabb kutatások – Dervarics Kálmánnak a vidék első helytörténészének írásai nyomán – viszont már azon a véleményen vannak, hogy az egykoron megtalált koporsóban a híres Hadik András édesapjának, Hadik Mihálynak a holtteste mumifikálódott a meszes talajnak köszönhetően természetes módon. Dervarics Kálmán leírása szerint:

„a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez a teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.”

A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló tábornagy atyja nyugszik a Szentháromsági kápolnában.

Dervarics Kálmán közbenjárására a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték és a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették. A múmia a II. világháború alatt erőteljesen meg is rongálódott egy, a kápolnát ért találat nyomán, az átvonuló orosz katonák pedig kegyeletsértő módon kihurcolták a kápolna elé, hogy fényképezkedjenek vele.

(fotó: Wikipedia)

Érdekesség, hogy Hadik Mihály üvegkoporsóba helyezett mumifikálódott teste a Szentháromságról elnevezett lendvai kápolnában található, fiának a lovasszobra pedig a Szentháromságról elnevezett tér tőszomszédságában áll Budavárban, az Úri utcában – fizikailag is kapcsolódási pontot adva ezzel a testvérvárosi kapcsolatnak.

Hadik András szobra az Úri utcában (fotó: nagyonvar.hu)

(Nyitókép: Wikipedia)

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.