Ez tuti, hogy a nyár slágere lesz a Budai Várban is!
A szörpből sose lehet kinőni - állítja Varga Dávid és Marton Bálint, az a két fiatal srác, akik szinte pillanatok alatt lepték el az országot ötletükkel, az alkoholos szörppel. A Cseles egy könnyed, gyümölcsös frissítő, de azért nem árt vele vigyázni, ugyanis 24 százalékos alkoholtartalommal bír. Azaz, igen cseles.
Az ötletgazdák szerint ők igazából csak két sokat agyaló fiatal, akiknek egyszer egy forró nyári napon 2020-ban ablakkeret csiszolás közben elfogyott a piájuk, Szerettek volna inni valami finomat, ami nem túl erős, de nem is egy ízesített sör.
Aztán belevágtak.
Olyannyira belevágtak, hogy a Cseles immár az ország számos pontján kapható, hamarosan pedig a Budavári Palotanegyedben is. A Savoyai Teraszon spritzek formájában kóstolhatják majd meg az arra járók március 15-től, miközben szinte biztosan magával ragadja őket a tavaszi vibe és a pazar kilátás.
Áfonyás kardamomos, bodzás citromos és meggyes szegfűszeges felnőtt szörpök szerepelnek a Cseles kínálatában, amit felhúzhatunk szódával, vagy akár proseccoval is. Tuti, hogy a nyár slágere lesz a Várban is!
A Magyar Nemzeti Galéria bejáratánál található Savoyai Terasz ráadásul a Budavári Palotanegyed hangulatával és a csodálatos panorámával már most igazi tavaszi kikapcsolódás.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
