„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága

„És forró legyen, mint a babám szíve!” - Szindbád ízlésvilága

Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.

Nem tudjuk, hogy az itáliai származásból és a családi legendáriumból mennyi igaz, az viszont biztosnak tűnik, hogy az egyik Crudi-ős már Mária Terézia testőrségében szolgált és 1791-ben találunk egy Danielis Crudi nevű pozsonyi evangélikus prédikátort is, akit olykor már Krudy Dánielként (1735-1815) is emlegetnek a források, s aki 1802- január 13-tól egészen haláláig a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspökeként tevékenykedett.

A nemesi családok genealógiai összefoglalásaként szolgáló Nagy Iván Magyarország családai című 1860-ban megjelent könyvében a Krumholcz—Kruplanicz család leírásának jegyzi meg a szerző, hogy:

A család neve a XVII. és XVIII. században gyakran Crudinak is íratott. Ugyan e családból, de úgy látszik, még a nemesités előtt külön szakadt ágazatból született 1735. oct. 26-án Zólyomban Crudi Dániel (Crudi János szabó mester, és Burián Zsuzsanna fiok), ki 1763-ban beszterczei, 1782-től pozsonyi evang. lelkész, 1802-től a Dunán inneni kerület superintendense Jön. Meghalt 1815. dec. 18-án)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnál feltűnik egy szabadságharcos testvérpár, az egyiket Krúdy Kálmánnak hívták, aki a szabadságharc alatt a 17-ik zászlóalj alhadnagya volt, majd később betyár lett, a másikat Krúdy Gyulának, aki Komárom védőjeként harcolt.

Előbbiről Mikszáth Kálmán (1847-1910) írt könyvet A Krúdy Kálmán csínytevései címen, ami 1899-ben jelent meg.

Utóbbi pedig maga a későbbi író nagyapja. Az öreg Krúdy Gyula 1 frtot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia „palotájára” a Pesti Napló, 1860. február 4-én megjelent lapszámának tanúsága szerint.

Nos, de visszatérve eredeti témánkhoz Krúdy-gasztronómiájához, Szindbád, akinek ízlésvilága feltehetően legközelebb állt annak írójához nem gourmet volt, hanem sokkal inkább gourmand. Ez természetesen nem bántó, sokkal inkább tényszerű megfogalmazás. Szindbád és valójában Krúdy elsősorban az egyszerű, de ízletes ételeket szerette, s távol állt tőle az ínyenceket lenyűgöző „franciás” gasztronómia.

A Szindbád egyik jelenete Dayka Margittal (1907-1986)

Az „ínyenc” Krúdy kép a szocializmusban alakult ki, a MEDOSZ (A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA) lapjában jelent meg először Ágh Tihamér tollából 1984. januárjában, hogy:

A konyhaművészetet sok éven át tanulják, a tűzhely mellett évtizedekig gazdagítják ismereteiket a szakácsok. Vannak azonban, akik a maguk sajátos ízlése alapján gasztronómiai világot alakítanak ki. Ilyen volt Krúdy Gyula is, Szindbád, aki ismerte a különleges ízek titkait, végigbarangolta az ország kiskocsmáit, a Tabántól a Kárpátokig, közvetlen barátság fűzte csaposokhoz, pincérekhez és fogadósnőkhoz, akikkel személyesen beszélte meg, hogy mily módon készítsék el kedvenc ételeit. Ha lenne ilyen cím, Krúdy Gyulát nyugodt szívvel lehetne a gasztronómia nagymesterévé avatni. Ezt igazolja az a nemrégiben igen ízléses kiadásban megjelent kötet is, mely „Az emlékek szakácskönyve” címmel látott napvilágot. Ebben a gyűjteményben Krúdy számos gasztronómiával kapcsolatos írása, étkezési szokásokkal foglalkozó novellája, valalmint 50 receptje jelent meg. Krúdy Gyula egyik őse olasz szakács volt, aki Beatrice királynővel települt át Magyarországra, hogy Mátyás udvarában süssön-főzzön jó falatokat. Az író nem is tagadta meg a királyi udvarban szorgoskodó ősét, mert maga is kiváló ismerője volt a konyhák világának. Most e könyvből idézünk az igazi ínyenceknek néhány receptet.

Ezt az ínyenc-karaktert erősítette természetesen az író lánya, Krúdy Zsuzsa (1919-1992) is és nincs is ezzel semmi baj. Mindamellett Krúdy regényeiben túlnyomórészt valóban ízletes, de egyszerű ételek szereplenek, igaz, hogy kedvenceként a vadakat említi. Krúdy regényei semmihez sem hasonlítható, igazi gasztronómiai utazások, de nem a francia ínyencek világába, hanem az egyszerű, becsületes magyar emberek, a tabáni kisvendéglők konyhaművészetébe vezet. És így Latinovits Zoltán (1931-1976) születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint a Huszárik Zoltán (1931-1981) zseniális filmjében szereplő Vendelin pincér és a finom marhahúsleves csonthússal, tojással és tormával és persze az elmaradhatatlan velős csonttal. De nézzék csak:

Ezen a napon született Szent Gellért, Magyarország első püspöke
Ezen a napon született Szent Gellért, Magyarország első püspöke

Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.

"Így ültek ott és valamire vártak. Mikor Judás belépett." - a 125 éve született Márai Sándor versével köszöntjük a húsvétot
"Így ültek ott és valamire vártak. Mikor Judás belépett." - a 125 éve született Márai Sándor versével köszöntjük a húsvétot

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

Fizetett nászút, pénzadomány és dedikált ágynemű a vendégszobában - így segítette a legnagyobb magyar mecénás a költőket
Fizetett nászút, pénzadomány és dedikált ágynemű a vendégszobában - így segítette a legnagyobb magyar mecénás a költőket

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.