
Hamarosan: Füst - Pokorny Lia különleges zenés estje a MáraiKultban!
A hatvani születésű színésznő, Pokorny Lia a mai magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Zenés estjén pedig nem kisebb énekesek, zenészek szellemét idézi meg, mint Ella Fitzgerald, Gershwin, Edith Piaf, Nat King Cole, G. Dénes György vagy éppen Cserháti Zsuzsa. Mindezt 2023. március 29-én, szerdán a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
A füst
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként. Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon. Egyszerre hozhat mámort, elsöprő érzelmeket, érzékiséget és meghitten békés intimitást. Ahogyan a zene is...
- írják a zenés est lírai beharangozójában.
A szervezők szerint Pokorny Lia előadását is ez az ambivalencia inspirálta.
Közismert, izgalmas-érzéki hangulatú dalok légies zongorakíséretre, eredeti és humoros prózai átkötésekre és az ezzel dalról dalra együtt élő füstös hangra építve. Hangra, amely hol karcol, hol finoman simogatva vezeti át hallgatóit az előadás akkordjain.
A művésznőt Grósz Zsuzsanna kíséri majd zongorán, aki az SZFE hangképzés és korrepetíció tanáraként vallotta, vallja, hogy
Ebben a szakmában fontos, hogy a mester tanítványának ne csak szakmai tudást adjon át, hanem a lelki nevelésről is gondoskodjon. Én is erre törekszem az óráimon, hiszen a színészek testüket-lelküket viszik fel a színpadra.

A Facebook-eseményt ITT érhetik el.

Apponyi Albert gróf (1846-1933) a dualizmus korának meghatározó konzervatív politikusát a két világháború közötti revizionista korszak intellektuel hőseként, a párizsi tárgyaló asztalról lesepert magyar érvek arisztokrata harcosaként tisztelte - szinte egy emberként - a magyar nemzet, aki itt a Várnegyedben talált otthonra a felvidéki birtokok elvesztése után.

A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!

Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?