Mi köti össze Márait, a Lánchíd oroszlánjait és Gryllus-családot? - filmpremier és beszélgetés a cipszerekről
2025. március 5-én, szerdán 18 órakor kerül sor a Cipszer örökösök című dokumentumfilm ősbemutatójára és az azt követő beszélgetésre az alkotókkal a Budavári Palotanegyed legkülönlegesebb kávézójában, a Pasha Caféban. A filmen és a beszélgetésen a szepességi németek múltja elevenedik majd meg, illetve a legfontosabb szepességi városok, családok és személyek történetébe is bepillantást nyerhetünk. A Dunatáj Alapítvány és a Saxlehner András Egyesület által szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Kik voltak a cipszerek? – kérdezhetnénk. A cipszer elnevezéssel a még a középkorban a Szepességbe telepedett német lakosságot, illetve azok leszármazottjait, a szepességi szászokat illetjük. Az egykori Magyar Királyság egyik legészakibb, a Magas-Tátrát is magába foglaló vármegyéjét, amelyen ma Lengyelország és Szlovákia osztozik Szepes vármegyének (németül Zips) nevezték.
Az itt élő, a reformáció után főként evangélikussá lett cipszerek saját kultúrával, hagyományokkal, nyelvjárással rendelkeztek. A városias környezetben, mint például Késmárk, Lőcse, Igló meghatározó volt a minőségi oktatás jelenléte. Összegyűjtött törvényeiket 1370-ben foglalták írásba (Zipser Willkühr). A történelem során megszerzett kiváltságaikat a II. József-féle rendeletekkel elvesztő cipszerek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc támogatására külön cipszer ezredet, ha úgy tetszik légiót hoztak létre.
De innen származott többek között a Görgei Artúr családja (Görgey), valamint a Berzeviczy, a Bruckner és a Gryllus-család is. De szepességi szász volt például a felvidéki Grosschmid-család, akik végül Kassán telepedtek le, s ebből a családból származik a híres jogász, a város egykori legendás polgármestere, Grosschmid Géza (1872-1934), fia a későbbi híres író, Márai Sándor (született Grosschmid Sándor Károly, 1900-1989), illetve annak testvéröccse, Radványi Géza (született Grosschmid Géza, 1907-1986), valamint az ő nagybátyjuk volt a híres magánjogtudós Grosschmid Béni (1851-1938) is, aki a két világháború közötti magyar polgárjogi gondolkodás egyik legnagyobb hatású, legeredetibb képviselője volt.
Szintén cipszer volt az ugyancsak erős budavári kötödéssel bíró Hunfalvy János földrajztudós (1820-1888), a Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntetett feltaláló, Petzvál József (1807-1891), illetve Kéri Kálmán (1901-1994) a 2. magyar hadsereg vezérezredese, későbbi MDF-es politikus, 1990-től haláláig az Országgyűlés korelnöke, valamint a Lőcsén született Marschalkó János (1818-1877) szobrászművész is, akinek - többek között - a Lánchíd oroszlánjait is köszönhetjük.
Szóval lesz miről beszélni a Lovarda melletti Pasha Caféban megrendezésre kerülő filmvetítés után. A filmben a felvidéki cipszerek történetét ismerhetik meg a kedves érdeklődök. A műsorvezető Farkas Hoffmann Márta, újságíró lesz, aki a magyarországi német nemzetiségi képviselet jól ismert, mondhatni legendás alakja. Vendége és beszélgető partnere pedig az ELTE egykori történésze, Budaörsi úti kollégiumának vezetője Dr. Seifert Tibor tanárúr lesz.
A rendezvény partnerei tematikus budavári portálunk mellett a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat, a ClubNetCet Egyesület, valamint a Viadukt Alapítvány lesznek. Az eseményre ezen a linken lehet regisztrálni.
László Gábor operatőr-rendező hiánypótló interjúsorozatából olyan ma is köztünk élő sváb, illetve német nemzetiségű felmenőkkel rendelkező emberek élettörténeteit ismerhetjük meg, akik szívesen mesélik el családjuk XX. századi - sokszor tragikus - történetét, illetve mutatják be saját sorsukat. Így mesél nekünk családtörténetéről, illetve saját életéről többek között Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke, Farkas Hoffmann Márta, író, újságíró, Dr. Manherz Károly nyelvész, germanista, egyetemi tanár, az ELTE egykori dékánja vagy éppen Dr. Seifert Tibor, történész, az ELTE egykori rektorhelyettese és még sokan mások.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
