Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.
Pedig a kertmozi Budán sem újdonság. 1926-ban nyitották meg a Budai Kert-Mozgót, illetve a Budai Kertmozit az akkori Margit rakpart 16-17. címen, ami a mai Szilágy Dezső tér magasságában helyezkedett el közvetlenül a Duna-parton.
Ez az új, de máris nagyon kedvelt nyári mozi rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton van és így már csak kedvező fekvése miatt is, fokozottan népszerű a budai közönség előtt. (…)
A Budai Kertmozi azonkívül, hogy mindig kitűnő műsorokat mutat be, rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton játszik és képeit Fricsay Richárd honvédzenekara kíséri
- írták a Pesti Hírlap 1926. július 20-21-i lapszámokban.
Hetente háromszor volt vetítés hétfőn, szerdán és pénteken, esténként 20 és 22 órakor kezdődtek a filmek. Az élőzenével kísért némafilmek hangulatos kikapcsolódási lehetőséget jelentettek az akkori budapesti nagyközönség számára, azonban 1931-ben - gyakorlatilag a némafilmkorszak végeztével, a hangos filmek elterjedése miatt - a mozi korszerűtlenné vált és ideiglenes bezárt.
Június 19-én, szombaton nyitják meg a Budai Kertmozit a Bem-rakpart 18. szám alatt. Az előadások minden szombaton és vasárnap este 9 órakor kezdődnek
- írta meg a Szabad Nép 1954. június 19-i száma.
A fenti hírlap tudósítás is bizonyítékul szolgál, hogy a háború után ,1954-ben - immáron az akkori hangosítási-technológiai színvonalnak megfelelően működtetve - ugyanúgy Budai Kertmozi néven nyitották újra a mozit a Bem rakpart 17. szám alatt, ahol egészen a rendszerváltásig üzemelt, amikor is 1990. szeptember 19-én, egy utolsó vetítéssel végleg bezárt, a helyén az art’otel szálloda épült.
No, de visszatérve a jelenbe és a Budavári Kertmozira az eddig megadott szeptemberi időpontok és filmek a következők:
• Szeptember 01. vasárnap 20:00 Macskafogó,
• Szeptember 03. Kedd 20:00 Mamma Mia!
• Szeptember 04. Szerda 20:00 Yesterday
• Szeptember 05. Csütörtök 20:00 Top Gun Maverick
• Szeptember 08. Vasárnap 20:00 Időről Időre
• Szeptember 19. Vasárnap 20:00 Kapj el ha tudsz!
Mi már alig várjuk az őszi szezont és biztosan ott leszünk néhány vetítésen. Az előadásokra itt lehet helyet foglalni!
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
