Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Szeptemberben is lesz Budavári Kertmozi az Oroszlános Udvarban!

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei fővárosi kulturális élet egyik legnagyobb újdonsága a Budavári Kertmozi volt. A kiváló kezdeményezésnek köszönhetően idén sikerült magyar fiatalokkal megtölteni a Budavári Palota szíveként méltatott Oroszlános Udvart. A magyar főváros egyik legkülönlegesebb helyszínén nyílt meg ugyanis a magyar fiatalok egyik új kedvenc helye, az Oroszlános Udvar, ahol nyár óta hetente több alkalommal is óriáskivetítőn nézhetünk kultfilmeket.

Pedig a kertmozi Budán sem újdonság. 1926-ban nyitották meg a Budai Kert-Mozgót, illetve a Budai Kertmozit az akkori Margit rakpart 16-17. címen, ami a mai Szilágy Dezső tér magasságában helyezkedett el közvetlenül a Duna-parton.

Ez az új, de máris nagyon kedvelt nyári mozi rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton van és így már csak kedvező fekvése miatt is, fokozottan népszerű a budai közönség előtt. (…)
A Budai Kertmozi azonkívül, hogy mindig kitűnő műsorokat mutat be, rendkívül kellemes helyen, közvetlenül a Dunaparton játszik és képeit Fricsay Richárd honvédzenekara kíséri

- írták a Pesti Hírlap 1926. július 20-21-i lapszámokban.  

Hetente háromszor volt vetítés hétfőn, szerdán és pénteken, esténként 20 és 22 órakor kezdődtek a filmek. Az élőzenével kísért némafilmek hangulatos kikapcsolódási lehetőséget jelentettek az akkori budapesti nagyközönség számára, azonban 1931-ben - gyakorlatilag a némafilmkorszak végeztével, a hangos filmek elterjedése miatt - a mozi korszerűtlenné vált és ideiglenes bezárt.

Június 19-én, szombaton nyitják meg a Budai Kertmozit a Bem-rakpart 18. szám alatt. Az előadások minden szombaton és vasárnap este 9 órakor kezdődnek

- írta meg a Szabad Nép 1954. június 19-i száma.

Budai Kertmozi a szocializmusban (Fotó: egykor.hu)

A fenti hírlap tudósítás is bizonyítékul szolgál, hogy a háború után ,1954-ben - immáron az akkori hangosítási-technológiai színvonalnak megfelelően működtetve -  ugyanúgy Budai Kertmozi néven nyitották újra a mozit a Bem rakpart 17. szám alatt, ahol egészen a rendszerváltásig üzemelt, amikor is 1990. szeptember 19-én, egy utolsó vetítéssel végleg bezárt, a helyén az art’otel szálloda épült.

No, de visszatérve a jelenbe és a Budavári Kertmozira az eddig megadott szeptemberi időpontok és filmek a következők:

• Szeptember 01. vasárnap 20:00 Macskafogó,

• Szeptember 03. Kedd 20:00 Mamma Mia!

• Szeptember 04. Szerda 20:00 Yesterday

• Szeptember 05. Csütörtök 20:00 Top Gun Maverick

• Szeptember 08. Vasárnap 20:00 Időről Időre

• Szeptember 19. Vasárnap 20:00 Kapj el ha tudsz!

Mi már alig várjuk az őszi szezont és biztosan ott leszünk néhány vetítésen. Az előadásokra itt lehet helyet foglalni!

Vetítés a Budavári Kertmoziban (Fotó: NagyonVár)
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről

1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.

Három nemzedék három Mikulása
Három nemzedék három Mikulása

Éppen az Osztrák-Magyar Monarchia, a dualizmus idején jelent meg a csizmácskákba ajándékot dugó, a gyermekeknek kedveskedő, mosolygó, városi Mikulás-kép. Trianon után az ünnep megkettőződött, hiszen az országot vezető kormányzó névnapját is ekkor ünnepelték A szocialista rezsimben december 6-a pedig a fenyőünnep szakszervezeti előünnepévé, télapó estekké degradálódott. Alábbi cikkünkben három különböző nemzedék három különböző Mikulását mutatjuk be.

Erzsébet királyné „magyar leánya”
Erzsébet királyné „magyar leánya”

Kevesen tudják, de I. Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke itt Budán született, alig néhány hónappal az oszrák-magyar kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt rajongásig szerető magyarokhoz menekülő Erzsébet királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Királyi Palotában lássa meg a napvilágot, ahol magyar lett a tejdajkája is. 100 évvel halála után Sissi „magyar leányára”, Mária Valéria főhercegnőre emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.