A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!

A magyar könnyűzene ikonikus fővárosi helyszínén, az I. kerületi Tabánban idén is a magyar pop- és rocktörténet egykori nagyágyúi hozzák el a több napon át tartó fesztiválhangulatot. A Szent István Naphoz kapcsolódó Retro Tabán koncertsorozat még ma és holnap is igazi hazai legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A nosztalgikus életérzés, illetve a retró élmény biztosan garantált!

1887-ben éppen ezen a napon, augusztus 17-én született meg a Habsburg–Lotaringiai-ház sarja, IV. Károly (1887-1922), az utolsó magyar király, akit 1916-ban hitvesével, Bourbon-Pármai Zitával (1892-1989) együtt a Budavári Nagyboldogasszony-templomban koronáztak meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a tragikus sorsú uralkodót megfosztják trónjától, s Horthy segítségével Portugáliába száműzik Magyarországról, ahol meghalt. Karmikus, de mindenképpen a sors fintora, hogy egy világháborúval később a kormányzót szintén Portugáliába száműzik, ahonnan már csak halála után térhet vissza Magyarországra.

Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei vigaszt jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A római császárról, Augusztus elnevezett hónapról szóló írása először 1937. augusztus elsején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni!

Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.

Thomas Mann (1875–1955) legalább féltucatszor járt Budapesten, s találkozott a magyar művészvilággal, írókkal, költőkkel, valamint tartott teltházas felolvasóesteket. Az író feltehetően minden alkalommal járt a Várnegyedben, de négy alkalommal biztosan: egyszer ugyanis ünnepélyes fogadást rendezett tiszteletére gróf Bethlen István miniszterelnök a Budavári Palotában, három alkalommal pedig a Bécsi kapu téri Hatvany-palota volt az otthona. Alábbi cikkünkkel Thomas Mann budapesti látogatásait idézzük meg, természetesen a Várhoz kapcsolódóan.

Augusztus elején még tombol a nyár, s noha július a legmelegebb hónap, mégis sokszor az aratás hónapjára esnek a legmelegebb napok a nyáron. A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered, amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.

Kabon József (1833-1904) bécsi palotaőrből avanzsált ismert budai korcsmárossá. Még fehér köpenyeges, daliás burgzsandár volt, amikor beleszeretett egy budai vendéglős özvegyébe, Menner Teréziába, s feleségül vette. Az ifjú párnak nem csak a Gellérthegyen, de a Németvölgyben, sőt még Kelenföldön is volt szőlője. Az Attila utca, illetve körút 32. számú házban éltek hitvesével, s 1884-ben itt, a ház földszintjén nyitották meg vendéglőjüket, amelyet a budaiak szimplán csak Burgzsandárnak neveztek el annak tulajdonosáról. A vendéglő elsősorban a nyugalmazott katonatisztek, s Ferenc József budai tartózkodásakor az itt szolgáló húsvér burgzsandárok egyik találkozó helye volt.

Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.

A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!

Elmentünk egy a budaivarsetak.hu által meghirdetett tematikus sétára, ahol végre nem a romantikus Romy Schneider által – egyébként zseniálisan – alakított Sissi szerepet kaptuk vissza, hanem bekukkantva a pompás és parádés díszletek mögé, megpillanthattuk a valódi Erzsébet királynét. Azt az Erzsébet királynét, aki 1837 és 1898 között valóban élt és létezett, s aki élete egy jelentős részét itt töltötte a magyar emberek között, a Budai Várban.

Ami az egyiknek kacat, az a másikak érték lehet – egy mondatban így foglalható össze talán legjobban, hogy mi a bolhapiac lényege. Ezt élhetik át azok, akik február 4-én szombaton, 9 és 13 óra között ellátogatnak a Virág Benedek Házba.

Ahogyan az elmúlt években, úgy idén is az I., II. és XII. kerületi önkormányzatok együttműködésében megvalósuló eseménysorozattal emlékeznek meg a budai várnegyed történetének talán legtragikusabb napjairól, Budapest ostromának végjátékáról. A Budavári Önkormányzat minden érdeklődőt vár február 10-12. között az I. kerületi Kapisztrán téren.

A Várnegyed, valamint a Budavári Palotanegyed a magyar kulturális élet egyik fellegvára. A Budai Vár gyakorlatilag Budapest kulturális negyedeként működik, mindamellett országos jelentőségű. Számos országos múzeum, galéria és kulturális színtér része a Várkerületnek, mindezek mellett azonban az I. kerület rengeteg saját kulturális programmal büszkélkedhet, melyeken jellemzően több helyszínen vehetünk részt.
Egy hangulatos esti séta a Budai Várban eleve romantikus programnak mondható, de lehet ebbe még egy kis történelmi, kultúrális csavart vinni. Ha ötletesebb ajándékkal lepnéd meg a párod, mint egy szív alakú bonbon, mutatunk egyet!
Itt lakunk, láttuk már, néha elmegyünk mellette, meghagyjuk a turistáknak. És milyen nagyot hibázunk.

Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.

No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.

A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.

Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?

Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.

Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.

„Nekem az nagyon tetszik, hogy tulajdonképpen egy kőből épült képeskönyvé változott így a vár.” – fogalmazott a népszerű költő. De a vadonatúj videóból megtudhatjuk azt is, hogy miért fűzte és fűzi meglehetősen szoros kapcsolat a Budai Várhoz. Sőt, még az is kiderül, hogy életének mely fontos eseményei kötődnek hozzá.

A Várfok Galéria 2023-as éve A Munkácsy-díjas Várady Róbert A bizonytalansági állandó, valamint Herman Levente Beépített természet című kiállításával kezdi az idei esztendőt a Várfok Galéria. A kiállítások 2023. január 13. és február 18. között tartanak nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogathatók.

A Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja és legintimebb tere az Oroszlános Udvar. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét. De vajon mikor, miért és miről kapta a nevét?
Fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be a városrész múltját. Sok közülük még soha, sehol nem volt látható.

Nem nehéz, sőt, szinte lehetetlen a Budai Várban úgy sétálni, hogy akármelyik irányba fordítsuk a fejünket, a tekintetünk ne találkozzon valami érdekességgel. Ebben semmi túlzás nincs, ez az élmény ráadásul magával hozza a felfedezésnek, a rádöbbenésnek azt az izgalmát, amikor az ember meglát történelmet élővé, megfoghatóvá, láthatóvá tévő dolgokat.

1823. január elsején a pest megyei Kiskőrösön Alexander Petrovics vagyis Petrovics Sándor néven anyakönyvezték Petrovics István és Hrúz Mária újév napján megszületett fiúgyermekét. Akkor ott, , az ágostai hitvallású evangélikus templomban még senki sem tudhatta, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának keresztelőjére került sor.

Szeptember közepén a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, aki pedig eddig lemaradt róla, január 15-ig még megtekintheti.

December 20-án a Budavári Palotanegyed adott otthont a Szent István király intelmei – Régen és most című könyv rendhagyó kávéházi bemutatójának.

„...1985. március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." – tudósít a történtekről meglehetősen hűvösen a rendőrségi jegyzőkönyv.

A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!

Nem csak a bajorországi Münchenben lehet Oktoberfesten részt venni, hanem itt Budapesten is. Az Oktoberfest Budapest Sörfesztivál szeptember 27-29. között kerül megrendezésre a Budavári Palota előtti Savoyai Teraszon.

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immáron tizenharmadik alkalommal! Az este programjai a művészet itthon és Európában téma köré csoportosulnak. Természetesen a gasztronómiai élmény és a kulturális kikapcsolódás most is garantált.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy az idei nyár némiképp eltért az eddigiektől abban, hogy olyan kulturális programokat hirdettek meg a Budavári Palotanegyedben, amelyek végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között az Oroszlános Udvarba szervezett Budavári Kertmozi, ami egy valódi sikertörténet lett és ami holnaptól már biztosan folytatódni fog.

Június 17-én indult útjára a foci Eb alatt nagy sikert arató Oroszlános terasz, ahol hatalmas ledfal előtt élvezhette Budapest a futballmámort. A futballmámor is tart még, de a sport nyújtotta szórakozás mellett szó szerint is bejön a képbe a mozizás élménye.

Nagy Csukás-rajongó vagyok, az egyik kedvencem az a képeskönyv, amikor Oriza Triznyákot keresve egész Budapestet végig nyomozza és egy külön fejezetben kapunk macskás perspektívát a Budai Várról, Mirr-Murr onnan számolja meg a hidakat, és próbálja ki a siklót, amit először mozgó szekrénynek lát. Nekem az valamiért gyerekként nagyon megmaradt. Elképzeltem, hogy én leszek a cica a Várban, és most lassan 30 évvel később tényleg én vagyok a „cica” a Várban – mesélte portálunknak György Flóra, azaz dj Mirmur, aki a Savoyai Terasz berobbanó rendezvénysorozatának már az első alkalommal meghatározó alakja lett. A borszakértőként is tevékenykedő lemezlovas szerint valami elkezdődött itt, ami nagyon hiányzott már a budapesti életből, és ezzel végre a magyar fiatalok is visszatérhetnek a Budai Várba.

A Budai Várban kap helyet az első Salvatorfest, ami nem más, mint egy rendhagyó és hagyományteremtő nyárköszöntő sörfesztivál történelmi környezetben, igazi Oktoberfest hangulattal. Nem véletlenül, hiszen az esemény az Oktoberfest Budapest és a Savoyai terasz közös projektje.

Igen-igen, a Budai Várban. Az idő most még nem a kora nyarat idézi, de jövő héten már minden adott lesz ahhoz, hogy igazán felpörögjön a rövidgatyás, délután koktélozós, aperol spriccezős, tubi szódázós, fröccsözős napsütésben fürdőzés. A Savoyai terasz pedig erre komoly felhozatallal készül: május 1-jén durrantják be a kiülős szezont. Nem is akármilyen programmal.

Ne is akárhová, egyből a Budai Várba!