Ezen a napon született az utolsó magyar király, aki végül Madeirán halt meg száműzetésben

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója azután vált I. Ferenc József (1830-1916) trónörökösévé Ottó Ferenc (1865-1906) főherceg és Mária Jozefina (1867-1944) szász királyi hercegnő fiaként, miután nagybátyját, Ferenc Ferdinánd (1863-1914) osztrák főherceget Szarajevóban meggyilkolta a szerb „Fekete Kéz” terrorszervezet tagja, a 20 éves Gavrilo Princip.

Az újszülött főherceget, akinek állapotában az orvosi jelentés szerint semmi változás sem történt f. hó 19-én pénteken d. e. 11 és háromnegyed órakor keresztelték meg a persenbeugi kastélyban. A szertartást dr. Binder Mátyás szentpösteni róm. kath. püspök, dr. Marschall Gotfried bécsi apátplébános segédlete mellett végezte. Az újszülött Károly, Ferenc József, Lajos, Hubert, György, Ottó, Mária neveket kapta a keresztségben. A keresztapai tisztet Károly Lajos főherceg vállalta el. A legújabb távirat szerint ma éjjel, a főhercegnőnek több, könnyű görcsrohama volt. Állapota különben nem nyugtalanító.

- írta meg a Pesti Hírlap 1887. augusztus 24-i száma.

‍

IV. Károly 1887.augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Egy stigmatizált soproni apáca azt jövendölte, hogy a kis Károly sokat fog életében szenvedni. Károly szigorú katolikus nevelésben részesült és ő maga is mélyen vallásos életet élt. 1911-ben vette feleségül a Bourbon-ház pármai ágából származó Zita hercegnőt, aki nyolc gyermeket hozott a világra. Károly az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylettel vált az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösévé, Ferenc Ferdinánd tragikus halálát követően. Miközben zajlott a kegyetlen világháború, 1916. november 21-én foglalta el az elhunyt Ferenc József osztrák császári trónját. A Mátyás-templom, mint koronázó templom története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen már Károly Róbertet (1288-1342) is itt koronázták meg 1309. júniusában, illetve Mátyás király (1443-1490) mindkétszer e templom falai között mondta ki a boldogító igent és nem mellesleg 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) bajor hercegnőt is itt koronázták meg.

‍

A Magyarország apostoli királyává koronázott IV. Károly úgy tekintett uralkodói hivatására, mint Krisztus követésének áldozatos útjára és Isten szolgálatára, saját magára pedig, mint a béke apostolára. Ennek az első világégéstől vészterhes időkben igenis volt üzenete és jelentősége. A háború után elűzték hazájából, a Monarchiából, s Svájcba száműzték.

‍

IV. Károly nem adta fel, s 1921 márciusa és októbere között a legitimisták segítségével kétszer is megpróbált visszatérni Magyarországra, amelyek „királypuccsként” vonultak be a történelembe. A Habsburg-restaurációt jellemzően a katolikus vezetők támogatták, a protestánsok azonban nem. Horthy ez utóbbiak közé tartozott. Horthy az első, úgynevezett „húsvéti királypuccsnak” nevezett kisérlet alkalmával már nyíltan megtagadta az uralkodótól a hatalom átadását, és katonai kisérettel kitessékelte Károlyt az országból. Másodjára 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel tért vissza, s ellenkormányt alakított. A kinevezett miniszterelnöke Rakovszky István volt, kormányában több katolikus arisztokrata legitimista politikus helyet foglalt, ifj. Andrássy Gyula, de pénzügyminiszterként tagja volt az evangélikus Gratz Gusztáv, honvédelmi minisztere pedig Lehár Ferenc zeneszerző öccse, Lehár Antal lett. Végül Lehár csapatai október 23-án Budaörsnél ütköztek meg Horthy zászlóaljaival, akik megadásra kényszerítették a legitimistákat. Károlyt az őt támogató legitimista politikusokkal együtt a tatai Esterházy-kastélyba, majd Tihanyba, illetve Bajára szállították, végül november elsején kitoloncolták az országból.

Károlyt végül az antant hatalmak a portugáliai Madeira szigetére száműzték. A helyi, szegényes és egészségtelen lakhatási körülmények miatt szervezete legyengült, megbetegedett. Halálos ágyán mindenkit feloldozott, aki őt és ügyét elárulta, s végül 1922. április 1-jén hunyt el száműzetésben. 2004. október 3-án II. János Pál pápa IV. Károlyt boldoggá avatta.

Zitával kötött házassága boldog szerelmi házasság volt, rengeteg gyermekáldással. Nem véletlen, hogy halálos ágyán is csak annyit mondott búcsúszóul hitvesének, hogy

Végtelenül szeretlek téged.

2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Filmarchívum együttműködésében a koronázás centenáriumára elkészült a „Koronázási film” feliratozott változata, amelyben a kutatók beazonosították a szereplőket és pontosan rekonstruálták a koronázási ünnepség pontos menetét.