Hoppárézi! – Zemlényi Zoltán közönségtalálkozó és dedikálás volt a Budai Várban
„...1985. március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." – tudósít a történtekről meglehetősen hűvösen a rendőrségi jegyzőkönyv.
A balesete előtt többszörös bajnok kenus, énekes és dobos Zemlényi Zoltán 1985. március 7-én edzésre indult, amikoris az egykori November 7. téren, a mai Oktogonon, a piroson átszaladva egy Trabant elütötte a zebrán. A baleset következtében hat métert repülő, fejjel a betonra érkező 17 éves fiú egy hónapig kómába esett. Eszmélése után számtalan műtéten eset át, majd újra meg kellett tanulnia beszélni, illetve járni.
1985 végén kapott egy elektromos írógépet, amelyen egy ujjal gépelve naplót kezdett írni. 1987 őszén jelent meg a Hoppárézimi című könyv, amely Zoltán küzdelmeiről szól. A megindító könyvből később nívódíjas tévéfilm, illetve színdarab is készült.
Zemlényi Zoltán azóta több könyvet is írt. A tegnapi telt házas rendezvényen olvasóival, csodálóival találkozott, beszélgetett és dedikálta részükre műveit a budavári Szent István Kávéházban.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
