„Fehérek közt egy európai” – a 70 éve elhunyt Thomas Mannra emlékezünk

Első magyarországi látogatásáról, amely 1913. december 5-8 között volt, azt írta naplójában:

Fischer jött értem

Thomas Mannt ugyanis első budapesti látogatására Halasi-Fischer Ödön (1885-1965) újságíró volt, a Világ című radikális fővárosi napilap munkatársa hívta meg még augusztusban, így ő is fogadta, ő szállásolta el a Duna-parti Grand Hotel Hungáriában és ő kalauzolta végig a magyar fővárosban, ahol Thomas Mann első alkalommal tartott felolvasó estet.

Második látogatására 1922 januárjában került sor. Valószínűleg 1922. január 10-én este foglalta el feleségével a vendégszobát Lukács György filozófus dúsgazdag bankár édesapjának, Lukács Józsefnek a Gellért-hegyi - a hajdan Gyopár, ma Minerva utca 2. alatti - villájában.

Munkatársunk ma délben fölkereste Thomas Mannt, aki a Gellérthegy egyik villájában lakik, mint egy ismerős család vendége. Holnap este tartja meg felolvasását a Zeneakadémiában. Thomas Mann a villa halljában fogadta munkatársunkat. Az író magas, kissé szögletes megjelenésű férfi, modorában minden közvetlensége mellett is van bizonyos kemény fegyelmezettség. Gondos, jól csiszolt mondatokban adja elmondanivalóját

- jellemezte az írót a Magyar Hírlap 1922. január 12-i lapszámában. A Zeneakadémián a Varázshegyből, illetve az Úr és kutyából olvasott fel részleteket.

Ezután a Lukács család kis házi ünnepséget rendezett a Mann-házaspárnak a Gellért-hegyi villában, ahol megjelent Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Gyergyai Albert, Fenyő Miksa és - feleségével együtt - Kosztolányi Dezső is. A három zeneszerző, Bartók, Dohnányi és Kodály konyhai edényeken tréfásan bemutatta az akkor divatos dzsesszzenét, Kosztolányiné pedig csárdást táncolt. A vidám este emlékét élete végéig megőrizte emlékezetében Thomas Mann…

- derül ki a Népszabadság 2002. január 9-én megjelent Budapest mellékletéből.

Ekkor egyébként gróf Bethlen István (1847-1946) miniszterelnök is ünnepi fogadást adott az író tiszteletére a Budavári Palotában, ahol Herczeg Ferenccel, Tormay Cecillel és a Kisfaludy Társaság tagjaival is megismerkedett.

Hogy szép város, azt maguknak nem kell mondani — és Prágával, amivel sok hasonlatossága van, a legszebb városnak tartom. Mély benyomást tett rám gróf Bethlen miniszterelnök estélye, és nekem különösen jól esett, hogy ez a kiváló államférfi, akit már régóta becsülök, engem, egy idegen állam irodalmi emberét ilyen fogadtatásban részesített Színházban is voltam, a Vígszínházban, egy magyar népszínművet játszottak, de sajnos, egy szót sem értettem belőle. De jól esett, mert a magyar valóban szépcsengésű nyelv.

- nyilatkozta később Thomas Mann Budapestről és az ünnepélyes fogadásról

Nem sokkal később, 1923 áprilisában Thomas Mann újból Budapesten járt, zeneakadémiai estjén ezúttal spiritiszta élményeit osztotta meg a közönséggel, nagy sikerű előadását utóbb a Nyugat közölte Willi a médium címmel.

1923-ban Budapesten fogadták ünnepléssel. Harmadszor járt ekkor Magyarországon, hol barátai vannak. 1929-ben az irodalmi Nobel-díjat kapta.

- írta meg a Pünkösti Andor (1892-1944) által szerkesztett Mindent tudok című könyvben 1932-ben.

A Nyugatban megjelent Willi, a médium című spirituális művének fordítása is ennek a látogatásnak az apropójából jelent meg 1923-ban Gyergyai Albert tollából, mint írták:

Mann legújabb, «Okkulte Erlebnisse» című írásából, amelyet nemrég Budapesten is felolvasott, s amelynek legjelentékenyebb részét, a nagy író szívességéből, a kéziratból fordítva, a Nyugat közöl legelőször.

Az 1929-ben Nobel-díjjal kitüntetett német írót a hitleri Németország 1933-tól emigrációba kényszerítette.  Elöször Frnaciaországban, majd Svájcban élt.   Végül ugyan nem fosztották meg állampolgárságától, de érvényes útlevelet sem adtak ki számára, ezzel korlátozva az író szabad mozgását mozgását. Utazásait a fogadó ország hatóságaival mindig jóvá kellett hagynia, kvázi mint egy hontalan esetében.

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961) többször is vendégül látta a harmincas évek közepén a Bécsi kapu téri palotájában a híres német írót.

De itt találkozott Márai Sándor is a világhírű német íróval, akinek bemutatta a budai Várat és egy vezércikket is írt róla.

Márai egy irodalmi nagyhatalom, Thomas Mann iskolájának magyar nagykövete.

- írta róla a Pásztortűzben 1934. májusának idusán Makkai László.

Márai Sándornak „Egy polgár vallomásai“ című munkája olyan érték, amely vetekedhet Thomas Mann könyveivel és egész bizonyosan túlszárnyalja Remarque „Nyugaton a helyzet változatlan“ című híres regényét.

-írta meg a Reggeli Hírlap publicistája 1934. június 3-án.

Thomas Mann, a kiváló német író magyarországi utazásával kapcsolatban bizonyos nehézségek merültek fel. Ezeket a nehézségeket sikerült áthidalni és a magyar belügyminisztérium ma délután megadta Thomas Mannak a beutazási engedélyt. Az engedély három napra, január 26-tól január 29-ig terjedő tartózkodásra szól. Thomas Mann vasárnap a budapesti Belvárosi Színházban előadást tart Wagner Richárdról.

Márai beszámolójában így írt Thomas Mann művészetéről:

S mindenen túl ez a mosoly, ez a kissé ironikus, kissé szenvedélyes, egyáltalán nem germán mosoly, amely prózáját is átvilágítja. A legnemesebb prózát, amelyet valaha német nyelven írtak, s az ő német prózája az egyetlen, amelynek mosolya van.

Aztán vasárnap este Hatvany Lajos házában gyűlt össze egy nagyobb irodalmi társaság:

a hatalmas könyvtárteremben valóságos „budai Helikon" gyűlt egybe. Thomas Mann rövidesen a legközvetlenebb diskurzus középpontja lett, mindenkihez volt egy érdeklődő, kedves és biztató szava, de az alapjában fesztelen és derűs társalgás időnként a politika és az irodalom legsúlyosabb kérdéseinek megvitatására komolyult. (…) Hétfőn délelőtt Hatvany Lajosékkal sétált a Bástya-sétányos és a budai utcákon, majd felkisérték a Hármashatár-hegyre. Azután végigkocsiztak a városon s végül a Gerbeaud előtt álltak meg, amikor Hatvany arra figyelmeztette, nem érdekelnék-e a budapesti könyvesboltok. Thomas Mannvillásreggeli helyett a könyvesboltok mellett döntőit és néhány belvárosi könyvkereskedést tisztelt meg látogatásával

- írta meg a részleteket az Újság 1935. január 29-én.

De Bartók Béla is itt, Hatvanyéknál találkozott immáron másodjára a német írófejedelemmel. Régóta ismerték egymást, hiszen már a Lukács-villában találkoztak az író második budapesti látogatásán.

Este társaság Hatvanyéknál. Bartók és más vendégek. Vacsora és zene…

- írta Thomas Mann 1936. júniusában egy naplóbejegyzésben, miután a kivételes műveltségű mecénás-irodalmár vendégeként Budapestre érkezett.

Rosszullétre hivatkozva Thomas Mann és Bartók Béla is lemondta az akkori magyar kormány, pontosabban Hóman Bálint kultuszminiszter által szervezett ünnepélyes programot, helyette Hatvany Bécsi kapu téri palotájában vendégeskedtek.

Fél évvel később pedig, 1937. januárjában József Attila is itt, a Bécsi kapu téri villában adta át és olvasta fel Thomas Mann üdvözlése című, előző nap betiltott versét személyesen az írónak.

Thomas Mann, a világhírű német író Budapesten a „Szép szó" meghívására felolvasást tartott s ez alkalommal kínos incidense volt a hírhedt pesti rendőrséggel. Mint ismeretes, Thomas Mannt pár héttel ezelőtt fosztották meg német állampolgárságától s ügy látszik. A Gestapoval szoros baráti egyetértésben működő pesti rendőrség is szükségesnek tartotta, hogy a na.gy Írónak valamikép kellemetlenkedjék. Szereplését betiltani, vagy felolvasását kicenzúrázni nehezen lehetett volna, mivel Thomas Mann minden politikától mentes témáról adott elő: az Öregedő Goethének egyik szerelmével, Lotteval való találkozását dolgozta fel egy mesteri novellában s ebből a novellából olvasott fel részeket. Hogy a III. Birodalomból kiakolbólitott, tehát okvetlen „bolsevista" német író előadása mégse folyjon le minden zavaró momentum nélkül a rendőrség József Attilának Thomas Mannhoz irt ünnepi ódáját tiltotta be, melyet programra szerint a felolvasás előtt kellett volna elszavalnia. Az államrendőrség szerint ugyanis az ünnepi óda „nem alkalmas" arra, hogy azt egy politikamentes ülésen elszavalják. A budapesti rendőrkapitányság ízléstelen és önkényeskedő eljárása kínos feltűnést keltett s a szégyenletes hírt a külföldi sajtó is felkapta.

- írta meg a pozsonyi Magyar Nap 1937. január 15-én.

‍

Alább, József Attila köszöntő verse Mácsai Pál tolmácsolásában:

‍

‍