Születésnapi kultúrtúra: Kovács Margit várkerületi épületkerámiáinak nyomába eredtünk

A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!

Művészettörténeti felfedező sétánk kezdőpontja legyen a Dísz tér, s innen induljunk el a Mátyás-templom tornyának irányába! Rögtön az első állomás a Hajadon utcát elhagyva a Tárnok utcai és az Anna utca sarkán található ház, amelynek homlokzatának középdísze Kovács Margit alkotása.

__wf_reserved_inherit
Anna utca-Tárnok utca sarok (Fotó: NagyonVár)

Az évszázadok során többször átépített középkori ház falai között 1974-ben nyílt meg az Arany Sas Patikamúzeum, amikor is a felújított épület homlokzatán újonnan feltárt barokk szoborfülkébe a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum megrendelésére Kovács Margit különleges alkotása, a kezében gyermeket tartó, ülő Madonna kerámiaszobra került.

__wf_reserved_inherit
Madonna gyermekkel (Fotó: NagyonVár)

Ha innen továbbmegyünk a Szentháromság tér felé, s Bécsi kapu téren található evangélikus templom tornyának irányába tartunk, ahol a Bécsi kapun áthaladva kiérkezünk az Ostrom utca tetejére, akkor balra fenézve a Várfalra szintén egy Kovács Margit kerámiát pillanthatunk meg, amely nem kisebb eseménynek, mint Budavár 1686. szeptember 2-i ostromának állít emléket. A falba süllyesztett domborműremeket Kovács Margit élete utolsó évében, 1977-ben készítette.

__wf_reserved_inherit
Dombormű a várfalon (Fotó: NagyonVár)

A zseniális alkotás felirata a mű elkészítésének apropóját is megadja, ugyanis az Ostrom utca nevére utalva a következő szöveget találhatjuk a kerámiába karcolva és égetve:

Neve Budavára ostromának emlékét őrzi

__wf_reserved_inherit
A dombormű közelről (Fotó: NagyonVár)

A különleges utcanévtábla után a harmadik épületkerámiáért a Várköpenyen található Hunfalvy utca irányába indulhatunk el, ahol a Várdombon leereszkedve, s a Szabó Ilonka utcán végigsétálva a Ponty utcához érkezhetünk, amelynek 14-es számú házának falán az 1932-ben készült relief szintén az utca nevére utalva egy éppen pontyot fogó halászfiút ábrázol.

__wf_reserved_inherit
A pontyot halászó fiú (Fotó: NagyonVár)

Városismereti jelentősége, hogy a mai ember is szembesülhet azzal a ténnyel, hogy Budán a Víziváros, illetve a Tabán lakói számára milyen komoly jelentősége volt a Dunából történő halászatnak. Nem véletlen, hogy a környéken több névemlék is erre utal, gondoljunk csak a közeli Halász utcára vagy éppen a Várat díszítő Halászbástyára.

__wf_reserved_inherit
A klinkertéglás ház kapuja és a relief (Fotó: NagyonVár)

Ha van kedvük, akkor nézzék meg a cikkben szereplő kerámiákat saját szemükkel is! Abban biztosak vagyunk, hogy nem fogják megbánni!

Kapcsolódó cikkeink

Egy beszélő ház: Az Úri utca 19.

Az Úri utca 19-es számú ház az egykori Szűk utca, később Balta köz és az egykori Olasz, majd Úri utca (Herrengasse) sarkán álló ház története sokkal többet rejt, mint azt első ránézésre gondolnánk.