Születésnapi kultúrtúra: Kovács Margit várkerületi épületkerámiáinak nyomába eredtünk
A neves magyar kerámiaművész, Kovács Margit (1902-1977) az Iparművészeti Iskola elvégzése után Bécsben, Münchenben, illetve Koppenhágában tanult. Már 26 évesen önálló kiállítása nyílt, 46 évesen Kossuth-díjat kapott. Senkivel sem összetéveszthető stílusa, egyedi művészete a XX. század magyar képzőművészet egyik fontos lenyomata. A neves keramikus születésének napján a budai Várkerületben található épületkerámiáinak nyomába eredtünk. Jöjjenek velünk!
Művészettörténeti felfedező sétánk kezdőpontja legyen a Dísz tér, s innen induljunk el a Mátyás-templom tornyának irányába! Rögtön az első állomás a Hajadon utcát elhagyva a Tárnok utcai és az Anna utca sarkán található ház, amelynek homlokzatának középdísze Kovács Margit alkotása.
Az évszázadok során többször átépített középkori ház falai között 1974-ben nyílt meg az Arany Sas Patikamúzeum, amikor is a felújított épület homlokzatán újonnan feltárt barokk szoborfülkébe a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum megrendelésére Kovács Margit különleges alkotása, a kezében gyermeket tartó, ülő Madonna kerámiaszobra került.
Ha innen továbbmegyünk a Szentháromság tér felé, s Bécsi kapu téren található evangélikus templom tornyának irányába tartunk, ahol a Bécsi kapun áthaladva kiérkezünk az Ostrom utca tetejére, akkor balra fenézve a Várfalra szintén egy Kovács Margit kerámiát pillanthatunk meg, amely nem kisebb eseménynek, mint Budavár 1686. szeptember 2-i ostromának állít emléket. A falba süllyesztett domborműremeket Kovács Margit élete utolsó évében, 1977-ben készítette.
A zseniális alkotás felirata a mű elkészítésének apropóját is megadja, ugyanis az Ostrom utca nevére utalva a következő szöveget találhatjuk a kerámiába karcolva és égetve:
Neve Budavára ostromának emlékét őrzi
A különleges utcanévtábla után a harmadik épületkerámiáért a Várköpenyen található Hunfalvy utca irányába indulhatunk el, ahol a Várdombon leereszkedve, s a Szabó Ilonka utcán végigsétálva a Ponty utcához érkezhetünk, amelynek 14-es számú házának falán az 1932-ben készült relief szintén az utca nevére utalva egy éppen pontyot fogó halászfiút ábrázol.
Városismereti jelentősége, hogy a mai ember is szembesülhet azzal a ténnyel, hogy Budán a Víziváros, illetve a Tabán lakói számára milyen komoly jelentősége volt a Dunából történő halászatnak. Nem véletlen, hogy a környéken több névemlék is erre utal, gondoljunk csak a közeli Halász utcára vagy éppen a Várat díszítő Halászbástyára.
Ha van kedvük, akkor nézzék meg a cikkben szereplő kerámiákat saját szemükkel is! Abban biztosak vagyunk, hogy nem fogják megbánni!
Ha szeptember, akkor borfesztivál a Budai Várban! Idén 34. alkalommal kerül megrendezésre a Budavári Palotanegyedben a Budapest Borfesztivál. A fővárosban megrendezett magyar borgasztronómiai esemény a magyar bor és borászatok legnagyobb ünnepe: a legnépszerűbb magyar bormustra.
Az idei Borászok Borásza díj nyertesének, Gál Tibornak fantasztikus boraival, különleges kurátori tárlatvezetésekkel, hangulatos egész estés jazz zenével és persze fantasztikus panorámával várják a szervezők a holnapi, tehát a július 16-i Borszerda vendégeit 18 óra és 22 óra között. Nincs is jobb feltöltekezés a nyár közepén, mint egri borokat ízlelgetve Budapest legszebb teraszán élvezni, ahogyan elénk tárul az egész város látképe. Ha szerda, akkor Borszerda! Mi ott leszünk, gyertek Ti is!
„Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:/egy ködbe olvadt álom és való,/ha hullt a hó az égből, porcukor volt/s a porcukor az abroszon a hó." – írta Kosztolányi Dezső Gyerekkor című versében. De vajon honnan ered a gyerekek ünnepe, a gyereknap? Hol és mikor tartották az elsőt? A cikkünkben erre is választ kapnak, s persze arra is, hogy miért érdemes ma a Budai Várba látogatni!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
