Ma is aktuális: új kiadásban jelentek meg Szent István király intelmei
December 20-án a Budavári Palotanegyed adott otthont a Szent István király intelmei – Régen és most című könyv rendhagyó kávéházi bemutatójának.
A Szent István Kávéházban bemutatott kötet különlegessége, hogy a mindig aktuális Intelmek bemutatásán túl bemutatja a Budavári Palota újjáépített Szent István-termet, illetve Havadtőy Sámuel képzőművész ott található installációját is.
Gulyás Gábor esztéta, a könyv szerzője a könyv bemutatóján is kiemelte, hogy a királytükör egy szépirodalmi műfaj. Így Szent István Imre herceghez címzett műve tulajdonképpen az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető, amit ismerünk. Egy fontos irodalmi művet pedig újra és újra érdemes átgondolni, elemezni. Gulyás kiemelte, hogy Szent István egy új államszerkezetet hozott létre, amely hosszú időn keresztül működött, ennek elvi alapvetéseként is értelmezhető a mű. Mint mondta, erős az Intelmek keresztény vonatkozása, de ha valakinek nincs vallási műveltsége, az is tudja értelmezni és érvényesnek tarthatja a megfogalmazott erkölcsi mondanivalókat. Az Intelmek ma is aktuális – tette hozzá.
Gulyás Gábor az MTI-nek elmondta: a kötet apropója a Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás volt, amely átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket is. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmről szólva kiemelte: a benne szereplő tíz kiemelkedő személyiség közül mindenkinek volt egy olyan mondata, amely számára fontos az Intelmekben.
A Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás iránt továbbra is töretlen az érdeklődés, 2021. augusztus 20-i megnyitása óta már több mint 110 ezren nézték meg – hangzott el az eseményen.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
