Ma is aktuális: új kiadásban jelentek meg Szent István király intelmei
December 20-án a Budavári Palotanegyed adott otthont a Szent István király intelmei – Régen és most című könyv rendhagyó kávéházi bemutatójának.
A Szent István Kávéházban bemutatott kötet különlegessége, hogy a mindig aktuális Intelmek bemutatásán túl bemutatja a Budavári Palota újjáépített Szent István-termet, illetve Havadtőy Sámuel képzőművész ott található installációját is.
Gulyás Gábor esztéta, a könyv szerzője a könyv bemutatóján is kiemelte, hogy a királytükör egy szépirodalmi műfaj. Így Szent István Imre herceghez címzett műve tulajdonképpen az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető, amit ismerünk. Egy fontos irodalmi művet pedig újra és újra érdemes átgondolni, elemezni. Gulyás kiemelte, hogy Szent István egy új államszerkezetet hozott létre, amely hosszú időn keresztül működött, ennek elvi alapvetéseként is értelmezhető a mű. Mint mondta, erős az Intelmek keresztény vonatkozása, de ha valakinek nincs vallási műveltsége, az is tudja értelmezni és érvényesnek tarthatja a megfogalmazott erkölcsi mondanivalókat. Az Intelmek ma is aktuális – tette hozzá.
Gulyás Gábor az MTI-nek elmondta: a kötet apropója a Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás volt, amely átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket is. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmről szólva kiemelte: a benne szereplő tíz kiemelkedő személyiség közül mindenkinek volt egy olyan mondata, amely számára fontos az Intelmekben.
A Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás iránt továbbra is töretlen az érdeklődés, 2021. augusztus 20-i megnyitása óta már több mint 110 ezren nézték meg – hangzott el az eseményen.
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
