Különleges könyv jelent meg a Tabánról
Fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be a városrész múltját. Sok közülük még soha, sehol nem volt látható.
Mindegyik egész oldalas fénykép mellett egy-egy korabeli írás olvasható (újságcikk, hír, visszaemlékezés, novella, tanulmány, jegyzőkönyvrészlet). A Tabánról számtalan izgalmas felvétel maradt fenn, a kor jelentős fotográfusai mellett jó néhány amatőr is megörökítette a helyet.
A kiadvány közel százötven korabeli fényképet és írást tartalmaz az egykori Tabánról, melyek közül hetven a nagyközönség számára ismeretlen felvétel. Az album elsőként vállalkozik arra, hogy ennek az egykori hangulatos városrésznek a történetét fotográfiákkal mutassa be.
A több mint két év kutatómunka, a kötet összeállítása során nemcsak az volt a cél, hogy az eddig szélesebb körben ismeretlen felvételek kikerüljenek a múzeumok, könyvtárak és magángyűjtemények fiókjaiból, hanem hogy a már ismertebb fényképekkel együtt létrejöjjön egy olyan egyedülálló „atmoszférakönyv”, mely egy, az időutazáshoz hasonló élménnyel ajándékozza meg az olvasót – egy különleges városi „sétával”, amelynek során nosztalgiázás nélkül repülünk vissza a múltba.
Számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk: kiderül hogy kik voltak a donajégerek, azaz a dunai vadászok, akik bűnöző létükre együttműködtek a rendőrséggel, mi történt a Tabánban Krúdy Gyula halálának napján, melyik étteremben főzhették maguknak a vendégek a halpaprikást, kiket borotvált meg Horthy borbélynője, melyik festő lakott a tabáni temető egyik kriptájában, miért tiltották meg egy időre a dalolászást a kocsmákban vagy hogy miért érte meg éjszaka édességet árulni.
via: kultura.hu
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
