Különleges könyv jelent meg a Tabánról
Fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be a városrész múltját. Sok közülük még soha, sehol nem volt látható.
Mindegyik egész oldalas fénykép mellett egy-egy korabeli írás olvasható (újságcikk, hír, visszaemlékezés, novella, tanulmány, jegyzőkönyvrészlet). A Tabánról számtalan izgalmas felvétel maradt fenn, a kor jelentős fotográfusai mellett jó néhány amatőr is megörökítette a helyet.
A kiadvány közel százötven korabeli fényképet és írást tartalmaz az egykori Tabánról, melyek közül hetven a nagyközönség számára ismeretlen felvétel. Az album elsőként vállalkozik arra, hogy ennek az egykori hangulatos városrésznek a történetét fotográfiákkal mutassa be.
A több mint két év kutatómunka, a kötet összeállítása során nemcsak az volt a cél, hogy az eddig szélesebb körben ismeretlen felvételek kikerüljenek a múzeumok, könyvtárak és magángyűjtemények fiókjaiból, hanem hogy a már ismertebb fényképekkel együtt létrejöjjön egy olyan egyedülálló „atmoszférakönyv”, mely egy, az időutazáshoz hasonló élménnyel ajándékozza meg az olvasót – egy különleges városi „sétával”, amelynek során nosztalgiázás nélkül repülünk vissza a múltba.
Számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk: kiderül hogy kik voltak a donajégerek, azaz a dunai vadászok, akik bűnöző létükre együttműködtek a rendőrséggel, mi történt a Tabánban Krúdy Gyula halálának napján, melyik étteremben főzhették maguknak a vendégek a halpaprikást, kiket borotvált meg Horthy borbélynője, melyik festő lakott a tabáni temető egyik kriptájában, miért tiltották meg egy időre a dalolászást a kocsmákban vagy hogy miért érte meg éjszaka édességet árulni.
via: kultura.hu
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
