Különleges könyv jelent meg a Tabánról
Fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be a városrész múltját. Sok közülük még soha, sehol nem volt látható.
Mindegyik egész oldalas fénykép mellett egy-egy korabeli írás olvasható (újságcikk, hír, visszaemlékezés, novella, tanulmány, jegyzőkönyvrészlet). A Tabánról számtalan izgalmas felvétel maradt fenn, a kor jelentős fotográfusai mellett jó néhány amatőr is megörökítette a helyet.
A kiadvány közel százötven korabeli fényképet és írást tartalmaz az egykori Tabánról, melyek közül hetven a nagyközönség számára ismeretlen felvétel. Az album elsőként vállalkozik arra, hogy ennek az egykori hangulatos városrésznek a történetét fotográfiákkal mutassa be.
A több mint két év kutatómunka, a kötet összeállítása során nemcsak az volt a cél, hogy az eddig szélesebb körben ismeretlen felvételek kikerüljenek a múzeumok, könyvtárak és magángyűjtemények fiókjaiból, hanem hogy a már ismertebb fényképekkel együtt létrejöjjön egy olyan egyedülálló „atmoszférakönyv”, mely egy, az időutazáshoz hasonló élménnyel ajándékozza meg az olvasót – egy különleges városi „sétával”, amelynek során nosztalgiázás nélkül repülünk vissza a múltba.
Számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk: kiderül hogy kik voltak a donajégerek, azaz a dunai vadászok, akik bűnöző létükre együttműködtek a rendőrséggel, mi történt a Tabánban Krúdy Gyula halálának napján, melyik étteremben főzhették maguknak a vendégek a halpaprikást, kiket borotvált meg Horthy borbélynője, melyik festő lakott a tabáni temető egyik kriptájában, miért tiltották meg egy időre a dalolászást a kocsmákban vagy hogy miért érte meg éjszaka édességet árulni.
via: kultura.hu
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
