Kányádi Sándor, Kossuth-díjas magyar költő 2018-ban ezen a napon távozott az élők sorából és alig három évtizede írta az egyik legszebb versét Valaki jár a fák hegyén címmel.

Az köztudott, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, kritikusa és szervezője itt a Krisztinavárosban élt. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az Attila úton két házban is lakott, majd élete legvégén a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) vagyis Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).

Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.

„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…

A történet szerint 1790-ben Bécsben II. József császár így kiáltott fel: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum!” ... miután megkóstolta udvari orvosa, Dr. Zwack által előállított gyógyító elixírt. Nem csoda, hogy is nevezték el a mintegy negyven gyógynövényből álló titkos receptúra alapján készült gyomorkeserűt. De hogyan került a likőrgyáros család a budavári Úri utcába? Cikkünkből ez is kiderül.

Szabad György (1924–2015), Széchenyi-díjas történészprofesszor, akadémikus és politikus, aki a rendszerváltás utáni első, szabadon megválasztott Országgyűlés elnöke is volt.

Miközben a hétfői napokon az egész országban szinte minden múzeum zárva tart, addig a Budavári Palotanegyedben július óta új nyitvatartási rend szerint működnek a múzeumok.

A napokban érkezett a hír - mi is tudósítottunk róla - miszerint a legnevesebb egykori uralkodói központok tagjai közé választották a Budavári Palotanegyedet. Kétségkívül komoly nemzetközi elismerés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed helyet kapott a legszebb európai kastélyokat és palotákat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetben. Az európai "elitklubnak" épp úgy tagja az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, mint a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP). A rangos elismerés kapcsán Sikota Krisztinával, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Kosáry Domokosra, Széchenyi-nagydíjas magyar történészre, egyetemi tanárra, az MTA és a Magyar Történelmi Társulat egykori elnökére emlékezünk. Életútját - ahogyan a legkiemelkedőbb kelet-európai történetpolitikai gondolkodóinak életét – pajzsra emelt diadalmenetes hegycsúcsok és elszigetelt vákuumok, elnémított-mellőzéses völgykatlanok jellemzik.

Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Hauszmann Program oldalán bemutatták a Szent György tér megújításának látványterveit. Nagyon úgy tűnik, hogy a program keretében újjászülető Budavári Palotanegyed központi helyszíne méltó helyre kerül a történelem főutcáján.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.

Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el június 28-án és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!

A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.

Jövőhéten szombaton, május 31-én ismét megrendezik a BTM Vármúzeumban a Régészet Napját, amelynek ezúttal a központi témája a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. A Budavári Palotában található intézmény egész nap különleges programokkal, élményekkel várja a nagyközönséget. Az eseményhez kapcsolódva a BTM pályázatot is hirdetett történelmi témájú MI-képek készítésére, amelyeket szintén megismerhetünk a nap folyamán.

Programunkon Csapó Csaba történésszel közösen kalauzoljuk végig a sétára jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva - a budavári polgárvároson át - egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Ha szereted a XX. századi magyar irodalmat, akkor ez elég ok arra, hogy velünk tartsd május utolsó napján és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának! Biztosítsd most a helyedet!

2025. május 8-tól látogatható a „Plakátba zárt történetek” című plakátkiállítás a budapesti Várnegyed Galériában. Az I. kerület egyik legjelentősebb művészeti galériája a Ferenczy Noémi-díjas festőművész és grafikus eddigi életművét mutatja be. Mi pedig - a plakátok szerelmeseiként - alig várjuk, hogy megnézzük azt.

Ősszel is folytatódik a Budai Borszalon borkóstolós rendezvénysorozata. A Budavári Palotanegyed egyik leglüktetőbb, legkülönlegesebb vendéglátóhelye lett a tavalyi évben, az egykori budai méltóság, Karakas pasa tornyában megnyílt Pasha Café. A Csikós-udvaron elhelyezkedő tizenkét szögletű egykori ágyútoronyban megrendezett borkóstolók célja az is, hogy egy exkluzív budavári borklub jöjjön létre a kincset érő nedű kedvelőinek. A jövő hét csütörtökre meghirdetett rendezvényen a Tokaj Kikelet Pince háziasszonyának, Berecz Stéphanie borait ismerhetjük meg.

No, meg száj sem. Amikor ugyanis éppen nem marad tátva a panoráma láttán, akkor különlegesebbnél különlegesebb pezsgőkkel és borokkal lehet ingerelni benne az ízlelőbimbókat a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén, aminek ez a pazar, városra néző helyisége a BudaBest terasz nevet kapta, és a hét elején fogadta az első vendégeit.

A Tokaji borvidék megkerülhetetlen alakja érkezik május 16-án este 7 órakor a Pasha Cafeba, az estet pedig Onczay Zoltán csellóművész kíséri majd. Ez azért izgalmas párosításnak ígérkezik.

Folytatódott Buda legújabb boros gasztronómiai kalandja, ahol nem csak a különböző, korábban kipusztultnak tartott magyar borfajtákat, de a mögöttük álló történeteket is megismerhette a Budai Borszalon közönsége. Az biztos, hogy az egykori magyar fajtáknak újabb rajongói, „bolondjai” lettek. Ők már jól tudják, hogy mi az a Csóka, Szerémi zöld, Tihanyi és Tarcali kék, Laska és Sárfehér. Önök tudják vajon?

Buda legújabb boros gasztrokalandjának, a Vibe & Wine-nak a következő eseményén a borokhoz való hozzáértést Szentesi József és az Egy bolond hármat csinál bormanufaktúra, a “vibe”-ot pedig Balogh Marianna népzenész és Bolya Mátyás biztosítják.

Megmondtuk: Buda legújabb boros gasztrokalandja, a Vibe&Wine nem egy eseménnyel készül, kapásból egy exkluzív klubot kínál a kincset érő nedű kedvelőinek, melynek hangulatos estéin nem csak az ízeket, hanem a mögöttük álló történeteket is megismerhetik a vendégek. Az ígérethez híven itt a következő borkóstoló.

A Budavári Palota már az Anjou-kor építkezéseitől kezdve, Luxemburgi Zsigmond Budára költözésével és Hunyadi Mátyás újításaival a magyar királyok uralkodásának fontos színtere volt. Például 1457. március 16-án itt, az északi előudvarban fejezték le Hunyadi Lászlót, amit V. László király innen, a palota erkélyéről nézett végig, majd II. Ulászló is ide, Prágából Budára tette át uralkodói központját. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Vár középkori országgyűlések helyszínéül is szolgált mintegy félezer évvel ezelőtt.

Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író és költő, Szőcs Géza életművét. A kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéház adott otthont.

200 éve, január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc. Erre emlékezve tartották meg a Várkert Irodalom Aposztrófsorozatának évadnyitó alkalmát, amelynek fókuszában a zene, az irodalom és izgalmas,humoros, egyben a kulisszák mögé való betekintést engedő személyes történetek által megvilágított Himnusz állt.

A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
A Magyar Nemzeti Galériában működő Kortárs Kávéház egy fiatal, feltörekvő művésznek adott lehetőséget, hogy bemutassa alkotásait a modern művészet iránt érdeklődőknek. Fekete Dávid az absztrakt, a modern, a posztmodern, illetve a trash irányzat kedvelője, művei benyomások kivetülései. Az ifjú alkotó kiállításának megnyitójára nagyon sokan kíváncsiak voltak január 20-án este, de aki erről az eseményről lemaradt, február 10-ig pótolhatja. Akár egy finom kávé elfogyasztása közben.

„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.

Noha Madách Imre vidéken, jellemzően Nógrádban töltötte életét, azonban áttételesen mégis több szálon kapcsolódott a Budai Várhoz. S noha a „sztregovai remete” élete sokak számára tragikusnak tűnhet, azonban Az ember tragédiájában saját maga adja meg a választ az emberi életen sajnálkozóknak: „Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” Éppen ma 200 éve született a legnagyobb magyar drámaíró.

Nincs miért panaszkodnunk, hiszen itt a Várnegyedben meglehetősen sokszínű kulturális program közül választhatunk a magyar kultúra napján és válogathatunk úgy egyébként és általában. És persze kinek másnak a szellemét idézhetnénk meg a magyar kultúra kapcsán, mint a Mikó utca egykori lakójának, a polgári ethosz, egy letűnt kor szinte utolsó prófétájának, Márai Sándornak a szellemét.