135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutatónak közül a világból, akit az indiai állam hivatalosan is meghívott Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

A kolozsvári születésű Szabó Dezső megítélése mindig is ellentmondásos volt, ő volt az a magyar író, akit elsodort a politika. Ő volt az, akit a kommunisták és a nyilasok is falhoz állítottak volna. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy a két világháború közötti sztáríró - akiért rajongtak az akkori fiatalok - igazi őstehetség volt. A XX. század egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú írójáról van szó, akit még ellenfelei sem tudtak teljesen elhallgatni, sőt sokszor még idézni is kénytelenek voltak. Rá emlékezünk.

A Budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az egyik legfontosabb feladatának a fiatalok megszólítását tekinti, és ehhez nagyon jó eszköznek bizonyult az Alpenrose táncegyüttes, ami Magyarországra olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Budai Várban, a Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak. Lávinger Ildikó ráadásul Budakalászon polgármesterjelöltként megméretteti magát a vasárnapi választáson is.

Az új és a régi táncokra is nagy szükség van, leginkább a fiatalok miatt. A tiroli parasztos táncokkal el tudunk hozzájuk is jutni. Ha a helyi németség és svábság szeretné, hogy hagyományok sokáig fennmaradjanak, akkor a régit ápolni kell, az újnak pedig teret kell adni - mondta a Nagyon Várnak Reich Tamás táncos, koreográfus. Az Alpenrose Tanzgruppe alapítója több mint 40 éve foglalkozik nemzetiségi tánccal, Magyarországra pedig egy olyan dolgot hozott, ami korábban nem volt. A Savoyai teraszon megrendezett Salvator Budapest Sörfesztiválon is nagy sikert arattak.

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig/ Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!/ Szétszórt hajával, véres homlokával/ Áll a viharban maga a magyar./ Ha nem születtem volna is magyarnak,/ E néphez állanék ezennel én,/ Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb/ Minden népek közt a föld kerekén. – írta Petőfi. Sorait halála után több, mint hetven évvel sokan idézték. Így telt a Várban a trianoni békediktátum gyalázatos napja.

Feszty Árpád (1819-1914) a Felvidéken született. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte.

Az első gyermeknapot 1857 nyarán, június második vasárnapján tartották az Amerikai Egyesült Államokban és egy bizonyos Dr. Charles Leonard nevéhez fűződik, aki unitárius lelkészként eldöntötte, hogy egy egész napot fog áldozni különleges istentiszteletek formájában a gyermekek megünneplésének Massachusetts város Chelsea nevű negyedében. A rendhagyó ünnepet először Rózsák napjának, majd Virágnapnak, végül Gyermeknapnak nevezték el. De mi a helyzet a magyarországi gyermeknappal? Cikkünkben ennek próbáltunk utánajárni.